A legtöbb vakcina a kórokozó inaktivált vagy legyengített formáját tartalmazza. Az MMR védőoltás például élő, de jelentősen legyengített kanyaró-, mumpsz- és rubeolavírusokat tartalmaz. Ahelyett azonban, hogy megbetegítené az embert, felkészíti az immunrendszert arra az esetre, ha a természetben lévő kórokozóval találkozna.
Amikor a vakcina antigénje bejut a szervezetbe, áthalad a nyirokcsomón, ahol B-sejtek találkoznak vele. A védőoltás célja, hogy a B-sejtek ennek hatására olyan specifikus antitesteket termeljenek, amelyek kifejezetten az adott kórokozó ellen képződnek. A B-sejtek ennek a folyamatnak a következtében megjegyzik, milyen kórokozóval találkoztak, így akár évekkel később is képesek rávenni az immunrendszert az antitestek termelésére. Hogy mennyi ideig tart ki ez a hatás, az oltásonként változik, ezért néha emlékeztető oltásokra van szükség.
A sydney-i Garvan Orvosi Kutatóintézet tudósai arra jutottak, hogy egyes B-sejtek a vakcina beadásának helyéhez legközelebbi nyirokcsomóban tartózkodnak, ahol kölcsönhatásba lépnek egy másik típusú immunsejttel – írja az IFLScience. A kifinomult képalkotó eljárásoknak köszönhetően sikerült kimutatni, hogy amikor egy emlékeztető oltást ugyanabba a karba adnak be, ezek a makrofágok gyorsabban tudnak reagálni.
Lényegében bemutatják az antigént a B-sejteknek, ami arra készteti őket, hogy kétszeres sebességgel kezdjenek el antitesteket termelni.
Dr. Rama Dhenni, a Cell folyóiratban közzétett tanulmány társszerzője szerint a makrofágokról köztudott, hogy felfalják a kórokozókat és eltávolítják az elhalt sejteket, de a kutatásuk azt sugallja, hogy az injekció beadásának helyéhez legközelebbi nyirokcsomókban lévők központi szerepet játszanak a hatékony oltási válasz kialakításában a következő alkalommal.
Ezt a hatást először egereken figyelték meg, ami kíváncsivá tette a csapatot, hogy ugyanez igaz-e emberekre is. Ezért 30 egészséges önkéntest toboroztak, akik nem voltak kitéve a Covid-19 vírusnak, és beadtak nekik egy adag Pfizer-BioNTech mRNS vakcinát. Az mRNS-vakcinák a hagyományos vakcinától eltérően működnek: legyengített vírus helyett utasításokat tartalmaznak, amelyek megmondják a sejteknek, hogyan állítsanak elő egy kulcsfontosságú vírusfehérjét. Ezt követően viszont ugyanaz történik: a sejtek előállítják a fehérjét, az immunrendszer pedig válaszol rá.
Az első oltások után a résztvevők közül 20 ugyanabba a karba, míg a másik 10 az ellenkező karba kapta a megerősítő oltást.
Alexandra Carey-Hoppé, a tanulmány társszerzője szerint azok, akik mindkét adagot ugyanabba a karba kapták, szignifikánsan gyorsabban termeltek neutralizáló antitesteket a vírus ellen, már a második adag beadását követő első héten. A szakemberek szerint az antitestek nagyobb védelmet nyújtottak még olyan variánsok ellen is, mint a Delta vagy az Omicron. A kutatók ezért úgy vélik, ez a lépés kulcsfontosságú lehet a jövőbeni oltási programok szervezésénél, főleg közvetlenül a járvány kitörésekor.
The post Ezért nem mindegy, melyik karba szúrják az oltásokat first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
