A római Colosseum Kr. u. 80-ban készült el, a 188×155 méteres, elliptikus alaprajzú építmény akár 50 000 nézőt is befogadhatott, az építmény minden részlete a kor mérnöki tudásának csúcsa volt. Jelenlegi formájában azonban rögvest feltűnik az aszimmetria, az északi oldal szinte érintetlen, míg a déli oldal csaknem teljesen hiányzik, eltűnt a külső homlokzat és a belső fal is – írja a Múlt-kor.hu.

Hagyományosan földrengésekkel magyarázzák a pusztulást, ám a legújabb kutatások szerint ennél összetettebb a kép. A kutatók úgy vélik, hogy a földrengések önmagukban nem okozták volna a teljes déli oldal összeomlását, hanem emberi tényezők is szerepet játszhattak.

A VI. századtól kezdve ugyanis a műemléket építőanyag-forrásként használták.

A középkorban és a reneszánsz idején innen származott a travertin, a márvány és a vas a templomok, paloták és városfalak építéséhez, több pápa is támogatta a bontásokat. A 15. századtól hivatalosan is bányaként kezelték a Colosseumot, valóságos mészégető műhelyek működtek benne, a márványból gipszet állítottak elő. Ennek érdekében sokszor oszlopokat döntöttek le, falakat gyújtottak fel.

Mindent összevetve pedig úgy tűnik, a déli oldal pusztulása szándékos bontás eredménye lehetett, a cél az újrahasznosítható anyagok gyorsabb és hatékonyabb kitermelése volt.

The post Ezért pusztították el a Colosseum egy részét first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu