Ezért robbantottak fel egy templomot a Városligetben

A XX. század elején Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök fellépett a világvárossá váló Budapest elvallástalanodása ellen. Tanítványaival megvásároltak egy Damjanich utcai lakást, hogy hitoktatóként és egyesületi vezetőként lássák el a környék pasztorális feladatait. A közösség Regnum Marianumnak (Mária országa) nevezte el magát, tagjai elsősorban szegény sorsú gyermekek hitoktatásával és katolikus szellemben való nevelésével foglalkoztak Külső-Erzsébetvárosban, miközben tevékeny szerepet vállaltak a kibontakozó magyar cserkészmozgalomban is – írja a Múlt-kor.hu.

Az egyház és a városvezetés 1924-ben a Városliget szélén jelölte ki a közösség plébániatemplomának helyét, a hivatalos nevén Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplomot 1931 nyarán szentelték fel. A köznyelvben csak Regnum Marianumként emlegették, alapító okirata szerint fogadalmi templomként „hálából a kommunizmustól való megszabadulásért” épült fel – mintegy köszönettel Máriának, amiért megszabadította Magyarországot a Tanácsköztársaság vallásüldözésétől.

A második világháború után nagyot fordult a világ, a szovjet megszállók segítségével kiépülő kommunista diktatúra egyre keményebben lépett fel az egyházak ellen. Koncepciós pert indítottak Mindszenty József hercegprímás ellen, betiltották a szerzetesrendeket, 1951-ben pedig a Regnum Marianum közösségét is feloszlatták. Ennyi azonban nem volt elég,

a Rákosi-diktatúra a templom élpületének is hadat üzent, mert egy gigantikus Sztálin-szobrot tervezett a területre a későbbi Felvonulási téren.

Az erős vasbeton szerkezet ellenállt. A kupolán lévő Szent Koronát kalapáccsal leverték, a templombelsőt faállványokkal alátámasztották, a vasbetonszerkezetet elvékonyították, végül az állványzatot felgyújtották. A kupola ettől megroggyant ugyan, de az épület nem dőlt össze, ekkor döntöttek a robbantásról. 1951. szeptember 23-án a Regnum Marianum templom eltűnt a föld színéről, a törmelék nagy részét egyszerűen beöntötték az altemplomba.