A KözTér egyik műsorában Oszter Alexandra színésznő és festőművész arról beszélt, milyen belső küzdelmeken ment keresztül híres művészszülők gyermekeként, és hogyan talált rá saját hangjára. Oszter Sándor színész és Failoni Donatella zongoraművész lányaként gyerekkorát áthatotta a megfelelési kényszer és a tökéletesség iránti elvárás.

10 éves koromban kattant be valami, arra emlékszem. Akkor jöttem haza Olaszországból. Kivittek egy hónapra apácazárdába, hogy tanuljam a nyelvet. De végülis nagyon élveztem: rendszer volt, és az én bohém művészcsaládomban ez nem volt jellemző. És rendkívül kipihenten és kiegyensúlyozottan jöttem haza. De utána, ahogy visszaérkeztem, elindult nálam egy olyan tendencia, hogy mindenképpen meg akarok halni, mert semmi értelme

– idézi a 168.hu Oszter Alexandrát.

„Én nagyon sokat voltam egyedül. A szüleim nagyon nem értek rá, és nem nagyon tudtak velem úgy foglalkozni. Viszont azt megkövetelték, hogy teljesítsek, kitűnően nézzek ki, nincs panaszkodás, nincs affektálás – ezt mindig mondták. Lehet, hogy most is affektálok, de most már mindegy, ezt vállalom, nem szándékos” – fogalmazott a színésznő.

Elmondása szerint rengeteg düh volt benne amiatt, hogy a szülei olyasmivé akarták „idomítani” őt, amire nem volt sem képes, sem hajlandó.

Csak az okozott nekem enyhülést a feszültségben, ami állandó volt akkor, hogy ha valami sebet ejtettem magamon. Nyilván egy gyerek úgy érzi, hogy vagy a társai bántják, vagy a családban nem tudja megélni a saját identitását. Nem akarja azoknak odaadni azt a feszültséget, se ordítani, se ellenkezni azokkal, akiknek szól, és tehetetlenségi düh vesz rajta erőt – akkor fordul maga ellen. A szüleim teljesen kétségbe voltak esve, hogy nem tudódhat ki. Nyilván sok fejtörést okoztam neki.

Számára az alkotás – különösen a festészet – volt a menedék. Mint mondja, ezzel „rakta helyre” magát.

„Apu egyszer azt mondta nekem…” – kezdett bele egy sztoriba Oszter Alexandra, amikor egyszer csak elaludt a lámpa a szobában. A felvétel azonban nem állt meg, és egy kis szünet után a színésznő újra beszélni kezdett:

Papa nem nagyon akarja ezt a dolgot, ezt a sztorit, az már biztos. Pedig pont most akartam mondani, hogy azt mondta, hogy »egyszer úgy vágd fel, hogy ott is maradj, ne szarozz itt nekem!” És akkor elgondolkodtam, hogy »a franc egye meg! Hát én ezt az örömöt nem adom meg senkinek!” Aztán soha többet, még egy tűvel sem nyúltam magamhoz.

Oszter Alexandra hangsúlyozta, biztos benne, hogy szülei az akkori tudásuk és lehetőségeik szerint a legjobbat akarták neki.

The post Ezt mondta Oszter Sándor, aminek hatására tizenéves lánya soha többé nem vagdosta magát first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu