„Pár hónap múlva nyugdíjba megyek, és akkor bezárom a kocsmát” – mondja a 24.hu-nak egy Veszprém megyei kis falu kocsmárosa, R. Árpádné. Arról szerettük volna megkérdezni, mire költötte a számára megítélt hárommillió forintot, de a jásdi vállalkozó nem kívánt belemenni a részletekbe. Azt mondja, maga mögött szeretné már hagyni ezt a történetet.

Egy másik falusi kocsmáros sem optimistább. Tibor nem jutott támogatáshoz, pedig a település, ahol él, alig számlál ötszáz főt.

„Nem vagyok rákötve az NTAK-rendszerre (a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ egy adatbázis, amely a Magyar Turisztikai Ügynökség alá tartozik, napi forgalmi adatokat várnak, ám 12 millió forint éves árbevétel alatt nem kötelező az adatszolgáltatás – a szerk.), mert az én forgalmam annyira kicsi, hogy ez nem kötelező. Így viszont nem pályázhattam a kocsmaprogramra, pedig nem mulasztok semmit, csak ez pályázati feltétel.

Falusi sörözőm van, mégis kizártak tulajdonképp.

Amúgy olyan rosszul megy a bolt, hogy el kellett mennem dolgozni máshova is, mert nem tartott el a kocsmám. Jelenleg portás is vagyok, a kocsmát pedig ketten visszük a feleségemmel, felváltva vagyunk ott. Sajnos az üzlet már nem termel ki egy fizetést sem. Két-három napot tudok ott lenni” – árulja el Tibor.

Közel tucatnyi kocsmatulajdonossal beszéltünk, például arról, mire költötték a fejenkénti hárommilliós támogatást, amit összesen több mint egymilliárd forint értékben osztottak ki tavaly tavasszal Nagy Mártonék, de eközben az egész ágazatát állapota, jövője is szóba került.

A vidéki vállalkozók szerint a kocsma egyre inkább kiegészítő tevékenység, önmagában kevésbé életképes.

Drasztikus zuhanásban vagyunk, 15 év alatt felére esett a magyar kocsmák száma

The post Falusi sörözője van, mégsem tudott pályázni, miközben Nagy Mártonék borászatoknak is adtak milliókat a kocsmaprogramból first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu