A szokásosnál is nagyobb a tétje a lengyel elnökválasztásnak, amelynek első fordulóját vasárnap tartják. Valójában egyfajta rendszerváltás forog kockán – tehát nem is Rafal Trzaskowski, a „nyugatos”, centrista-balliberális kormánykoalíció által támogatott varsói polgármester, vagy a vele szemben a konzervatív-nacionalista-szuverenista PiS elnökjelöltje, az ellenzéki Karol Nawrocki történész sorsa az érdekes a versengésben. Sokkal inkább az, hogy megvalósíthatja-e végre a lengyel állam működésének átalakítását a 2023-ban hatalomra került, három pártszövetségből és legalább kilenc pártból álló koalíció.
Az egyik olvasat szerint valóban a Donald Tusk miniszterelnök és pártja, a Polgári Platform (PO) által vezetett koalíció jövője a tét az elnökválasztáson
– magyarázta a 24.hu-nak Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő.
A lengyel sajtó szerint a kérdés az, hogy a koalíció és a PO vezetése továbbra is fel tudja-e mutatni azt a társadalmi támogatottságot, amely őket a legutolsó országgyűlési választásokon hatalomba segítette – jegyzi meg az elemző –, és így folytatni tudják-e a PiS (Jog és Igazságosság pártja, amely 2015 és 2023 között kormányzott) által felállított rendszer lebontását, átalakítását. Vagy továbbra is a konzervatív, jelenleg ellenzékben lévő PiS által jelölt államfő akadályozza-e a reformok végrehajtását, mint ahogyan ez 2023 óta történt, amikor a centrista-balliberális koalíció megnyerte ugyan a parlamenti választásokat, de hivatalban maradt Andrzej Duda államfő, aki megvétózta a parlament által elfogadott egyes törvényeket.
Lengyelországban fontos jogkörökkel rendelkezik az államfő, akit közvetlenül, de ha kell, akkor két fordulóban választanak meg. Ha ugyanis az első fordulóban senki sem éri el az 50 százalék plusz egy szavatos többséget, akkor második fordulót rendeznek – fejtette ki Zeöld Zsombor. Az első fordulós abszolút többség egyébként 2025-ben sem valószínű egyik jelölt esetében sem. A lengyel alkotmányos szisztéma úgynevezett félprezidenciális rendszer. Az elnök írja alá a parlament által elfogadott törvényjavaslatokat, de akár meg is vétózhatja azokat. A szejm, a lengyel országgyűlés alsóháza ezt az elnöki vétót csak 3/5-ös többséggel írhatja felül – magyarázza Zeöld. Az elnök törvényjavaslatokat is kezdeményezhet, illetve komoly szerepet játszik a kül- és biztonságpolitikában is.
A jobboldali Andrzej Dudát 2015-ben választották meg a PiS támogatásával államfőnek, és 2023 óta ott tesz keresztbe a kormánynak, ahol csak tud. Duda azonban már kétszer elnöki ciklust is kitöltött, így az idén nem indulhatott a versengésben. Az elnökválasztáson a PiS egy, a közvélemény előtt nagyrészt ismeretlen történészt indított Karol Nawrocki személyében.
The post Fej fej mellett a lengyel államfőjelöltek – az EU szempontjából is van tétje a vasárnapi voksolásnak first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
