Az iráni feszültség hétfő reggelre rögtön az egekbe lőtte az olaj és a földgáz árát, ez pedig hosszabb távon fájdalmas gazdasági hatásokkal is járhat.
Az ING Bank friss elemzése szerint a közép-kelet-európai régiót alapvetően három csatornán keresztül érintheti gazdaságilag a háború:
- a megugró energiaárak begyűrűzhetnek az inflációba.
A legfontosabb kérdés egyelőre az, hogy mennyire lesz tartós a konfliktus, illetve meddig eszkalálódik a háború. Nagyrészt ezen múlhatnak a gazdasági hatások is, hiszen az áremelkedés viszonylag lassan gyűrűzik be. Az ING elemzői szerint
elsősorban az energiaimportra szoruló országokat érintheti a hatás.
A Brent esetében az elemzők első lépcsőben 80–90 dollár közötti árfolyamra számítanak, de akár a 100 dolláros olajár is eljöhet, a legrosszabb forgatókönyv esetén pedig 140 dollárig is rakétázhat a világpiaci ár, ha komolyabb fennakadások lesznek a szállításokban.
Az olajár emelkedése érzékenyen érintheti a kis, energiaimportőr, közép-kelet-európai országokat – figyelmeztet rá az ING. Tízszázalékos tartós áremelkedés
Romániában 0,5 százalékkal, Magyarországon pedig 0,45%-kal emelheti meg az inflációt.
A magyar infláció esetében kiemelik, hogy hazánk erősen kitett az importnak, emellett az inflációs várakozások is emelkednek, illetve komolyabb kilengések jöhetnek a forint árfolyamában. Utóbbi tényezőre még visszatérünk.
- Óvatosabbak lehetnek a jegybankok.
A bank elemzői szerint a háború hatással lehet a régiós jegybankok döntéseire is, hiszen kivárhatnak a további kamatcsökkentések előtt. Először szerdán a lengyel jegybank tart kamatdöntő ülést, melyen a háború előtt 25 bázispontos kamatcsökkentést vártak 3,75%-ra, de a hétvégi fejlemények után valószínűbb a tartás.
A cseh jegybank legközelebb március 19-én dönt a kamatokról, azt megelőzően a szakemberek szerint a következő napokban is várhatók nyilatkozatok, hogy hűtsék a kamatcsökkentési várakozásokat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a múlt héten közel másfél év után csökkentette az alapkamatot 6,25%-ra, akkor még az elemzők márciusban újabb lazításra számítottak. A következő kamatdöntő ülésig még van három hét, azonban az ING szerint
a várhatóan gyengébb forint és magasabb energiaárak ezt megtorpedózhatják.
- A devizapiacon a forint lehet a nagy vesztes.
A harmadik lehetséges hatás a devizapiacon mutatkozhat meg: a globális kockázatvállalási hajlandóság gyengülése a feltörekvő piacon éreztetheti hatását, de ebben sem egységes a régió megítélése. A forint már rögtön hétfő reggel érzékenyen reagált a fejleményekre, egészen 381-ig ugrott az euró jegyzése, majd onnan kezdett talpra állni a magyar fizetőeszköz. Az ING Bank szerint
hosszabb távon is a forint lehet a helyzet legnagyobb vesztese.
Az elemzők szerint a mostani helyzetben kulcsfontosságú lehet a piaci pozicionáltság, a háború olyan helyzetben tört ki, amikor a befektetők komoly pozíciókat építettek fel a feltörekvő devizákban. A következő hetek piaci reakcióját az döntheti el elsősorban, hogy ez a pozicionáltság hogyan áll az egyes devizák esetében.
Ebből a szempontból egyértelműen a forint lehet a legnagyobb vesztes, hiszen az elmúlt egy évben nagyon komoly carry trade-pozíciók épültek fel a magyar deviza mellett. Ebben a magas kamat mellett a közelgő parlamenti választásokkal kapcsolatos várakozások játszhattak szerepet, azonban
ezek a pozíciók most nyomás alá kerülhetnek, így újra 380 fölé gyengülhet vissza a forint az euróval szemben.
The post Figyelmeztet az ING Bank: Magyarország lehet az iráni konfliktus egyik nagy vesztese first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
