A korrupció elleni harc nem ér véget, amikor felvesznek egy országot az Európai Unióba, valójában soha nincs vége – figyelmeztetett hétfőn Piotr Serafin, a Európai Bizottság költségvetésért és csalás elleni küzdelemért felelős tagja az Integritás Hatóság (IH) budapesti konferenciáján.
A Telex beszámolója szerint Serafin hangsúlyozta, hogy az EU-nak átfogó rendszere van a csalások ellen, amiben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) mellett a legkiemelkedőbb szerepet az uniós ügyészség játszotta az utóbbi időben. Az európai ügyészséghez a huszonhét tagállamból három nem csatlakozott, köztük Magyarország sem.
Ha kétségeink vannak egy nemzeti csalás elleni rendszer működése iránt, közbelépünk
– fogalmazott a lengyel európai uniós biztos, aki elmondta, hogy Bulgáriát és Romániát nagyjából másfél évtizedig külön eljárással ellenőrizték, Magyarországon pedig ugyanebből a célból létrehozatták az IH-t. Ezt elmondása szerint nem büntetésből, hanem törődésből teszik.
A biztos szerint minden korrupcióval magánzsebbe került forintot vagy złotyt mástól – közpénzből fizetett tanároktól, vasúti utasoktól, egyetemi diákoktól, kórházi ápoltaktól – vesznek el. A lopott pénzt –mondta – közszolgáltatásokra költhették volna, és arra is kellett volna költeni.
A lengyel biztos szerint a IH-hoz hasonló szervezetek kulcsfontosságú szerepet játszanak. A korrupció elleni harchoz szükség van független igazságügyre, valamint szabad média és élénk civil szervezetek is kellenek.
A következő többéves büdzsében – amelyre a uniós biztos nyáron tett javaslatot – „kulcsfontosságú marad a jogállamiság is az alapvető jogok tiszteletben tartása”. Ennek kapcsán emlékeztetett, hogy a feltételességi rendelet alapján, amely továbbra is érvényes marad az uniós alapokra – a bizottsági javaslatára eddig csak a magyar kormány ellen indult eljárás. 2028-tól induló költségvetés javaslatában összehangolt feltételességi szabályokat javasoltak a közösen kezelt alapokra, de Piotr Serafin ösztönzőket is ígért a reformokhoz. A kormányoknak – mondta – be kellene mutatniuk, hogy megfelelő mechanizmusokkal biztosítják a feltételek teljesítését, a kifizetéseket bármikor részben vagy teljesen befagyaszthatnák, egy év után pedig csökkenthetnék, jegyezte meg.
Az IH-t 2022-ben alapította a kormány, mert ez a feltételességi eljárás megszüntetéséhez és az egyszeri, Magyarországnak 10,4 milliárd forintot érő helyreállítási alap rendes kifizetéseihez is kell. A szervezet elnökét Bíró Ferencet januárban hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt hallgatták ki, de tagadta a vádakat.
The post Figyelmeztetett Budapesten az EU csalás elleni biztosa first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
