A kérdés megválaszolásához a nyugdíjszakértő szerint mindenekelőtt el kell különíteni
- a rokkantsági nyugdíj és
- a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósítási időtartamát.
Azt is tisztázta, mi a különbség a két ellátás között. Először is az, hogy a rokkantsági nyugdíj mint saját jogú nyugellátás jogintézménye 2011. december 31-éig létezett. 2012. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyeknek már nem nyugdíj, hanem speciális egészségbiztosítási pénzbeli ellátás – rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás – állapítható meg.
Rokkantsági nyugdíj
A rokkantsági nyugdíj folyósítási idejével nem volt szerezhető szolgálati idő, mivel a rokkantsági nyugdíj saját jogú nyugellátásnak minősült. Ennek következtében a rokkantsági nyugdíj folyósításának tartama nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe sem. Ha tehát valaki a rokkantsági nyugdíja – mint az akkori szabályok szerinti saját jogú nyugellátás – mellett bármilyen jogviszonyban dolgozott, akkor annak révén sem szerezhetett további szolgálati időt és az így szerzett keresetét sem lehet figyelembe venni az öregségi nyugdíj számítása során.
És miután a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzéssel nem volt szerezhető szolgálati idő, így e munkavégzés tartama sem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe. A nyugdíjtörvény szerint ugyanis a saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe, ráadásul a saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során sem vehető figyelembe.
Viszont ha egy rokkantnyugdíjas dolgozott a nyugdíja mellett, akkor a 2007. április 1. és 2011. december 31. közötti időszakban a munkával szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresete alapján nyugdíjnövelésre szerezhetett jogosultságot, amelyet a rokkantsági ellátásánál, illetve az öregségi nyugdíjánál is érvényesíthet. A nyugdíjnövelés mértéke az adott évi kereset 1/2400-ad része, vagyis az évesített kereset egytizenketted részének fél százaléka.
A nyugdíjtörvény erről úgy rendelkezik, hogy az öregségi nyugellátásban részesülő személy – ideértve a rokkantsági nyugdíjban részesült személyt – nyugellátását a sajátjogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával – a jövedelem megszerzését követő naptári év január 1-től – növelni kellett.
A nyugdíjnövelés kiszámítása során az a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem volt figyelembe vehető, amely után az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény rendelkezése szerint aki rokkantsági nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát a megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén is érvényesíthetette az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.
Rokkantsági és rehabilitációs ellátás
A 2012. január 1-jétől megállapítható rokkantsági ellátás folyósítási idejével sem szerezhető szolgálati idő – amiatt, mert a rokkantsági ellátás összegéből nem vonnak nyugdíjjárulékot. Így aztán a rokkantsági ellátás folyósítási tartama a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe sem számítható be.
A szintén 2012. január 1-jétől megállapítható rehabilitációs ellátás folyósítási idejével viszont szolgálati idő szerezhető (a rehabilitációs ellátás összegét 10% nyugdíjjárulék terheli), ez a szolgálati idő azonban szintén nem számítható be a nők kedveményes nyugdíjára jogosító időbe. Abban az esetben viszont, ha az érintett személy dolgozna a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátása mellett, akkor a munkavégzés tartama – mint keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött idő – szolgálati időnek minősül, amely beszámítható a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe is.
Ami még fontos, hogy a nyugdíjjogosultság szempontjából a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett végzett keresőtevékenység alapján
- részmunkaidővel is teljes értékű szolgálati idő szerezhető,
- a nyugdíjszámítás során azonban arányosítani kell az így szerzett szolgálati időt, ha a kereset nem érné el a minimálbér összegét.
Összegzés
A nyugdíjszakértő összegzése alapján a fentiek szerint nem minősül tehát szolgálati időnek (és a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe sem számítható be)
- a rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartama,
- a rokkantsági nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenység időtartama,
- a rokkantsági ellátás folyósításának tartama.
Nyugdíjnövelésre jogosít viszont a rokkantsági nyugdíj mellett 2011. december 31-éig keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereset.
Szolgálati időnek minősül a rehabilitációs ellátás folyósításának tartama – de ez az időtartam nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe.
Szolgálati időnek – egyúttal a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időnek – minősül viszont a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban (például munkaviszonyban) töltött idő.
The post Fogós nyugdíjkérdés: a megváltozott munkaképességűeknél mi számít be a nyugdíjnál, és mi nem? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
