„A közel 5000 kamiont felvonultató tüntetés megmutatta, hogy milyen nagy erő áll mögöttünk. A minisztériumban teljes jogú tárgyalópartnerként kezeltek minket, és biztosítottak arról, hogy minden vitatott kérdésben számítanak a véleményünkre. Olyannyira, hogy javaslatcsomagunkat pontról pontra kiveséztük, a miniszterhelyettes úr és a hivatal képviselői pedig részletekbe menően meg akarták érteni a fuvarozók problémáit a korábban kihirdetett útdíjemelés, és a fuvarozók mozgását akadályozó közlekedési korlátozások ügyében” – mondta a 24.hu-nak Orosz Tibor, az MFFE vezetője.

Lapunk kérdésére a fuvarozószervezet elnöke elmondta, hogy amennyiben nem közelednek az álláspontok, még mindig ott lebeghet egy újabb kamionos demonstráció a lehetősége. A jelenlegi irány azonban biztató: a minisztériumi vezetőkkel folytatott megbeszélés végkövetkeztetése az volt, hogy olyan megállapodás biztosan nem fog születni, ami bármelyik fél számára elfogadhatatlan. A szervezetek január 8-ra újabb időpontot kaptak a minisztériumtól a tárgyalások következő fordulójára, ezzel együtt egy másik egyeztetés időpontja is körvonalazódott. Várhatóan még ezen a héten, de legkésőbb jövő hét elején az érdekképviseletek tárgyalóasztalhoz ülnek az ellenőrző szervezetek – a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt., az ORFK, illetve a NAV képviselőivel.

Orosz Tibor úgy látja, valódi szakmai egyeztetés vette kezdetét a témakörben, ami minden bizonnyal nem történt volna meg, ha december 22-én nem adnak fajsúlyosan hangot a követeléseiknek. Szerinte a közúti fuvarozó alágazatot eddig reprezentáló szervezetek – úgy mint a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a NiT Hungary – korábban nem kommunikált egyértelműen és gyakorlatiasan a minisztériummal, sőt, az előbbinél tagadták, hogy meg lehet szervezni egy nagyobb demonstrációt. (Az MKFE-t korábban az vád is érte, hogy lojális a kormányzattal szemben, nem utolsósorban azért, mert szervezet elnöke Barna Zsolt, a Waberer’s vezérigazgatója, azé a cégé, mely Tiborcz István érdekeltségi köréhez tartozik.)

Az új szervezet azonban bebizonyította, hogy ha valaki kellően merész, és érdemben fel meri vállani a problémáit, azt a döntéshozók meghallgatják.

– tette hozzá.

Mint a 24.hu megírta, az új érdekvédő szervezet, az MFFE megalapításának terve a tiltakozó felvonulás szervezése közben alakult ki, miután az elégedetlen kamionosok elfordultak az MKFE-től. A szervezet vezetése ugyanis december 19-én – Orosz szerint a tagság kérése ellenére – aláírt egy megállapodást a minisztériummal.

Az ÉKM még december elején hirdette ki, hogy egy átfogó intézkedéscsomagot vezet be, amelynek célja a teherforgalom visszaterelése a főutakról a gyorsforgalmi úthálózatra. A csomag egyik fő eleme volt, hogy az útdíjtörvényben rögzített inflációkövető díjemelés helyett, mintegy 54 százalékkal emelkedhetnek a tehergépjárművekre érvényes infrastruktúra-díjak január 1-től. A szakmai szervezetek azonban december 19-én elérték, hogy a kormány egy kicsit mérsékelje a pluszterheket. Ennek nyomán az útdíjak 2026-ban két részletben emelkednek: januártól csak a 4,3 százalékos inflációkövető emelést vezetik be, majd március 1-jétől egy újabb 29 százalék körüli díjnövelés következne, ami összességében plusz 35 százalékos megugrást eredményezne a 2025-ös díjhoz képest.

Az MFFE és a MOSZ azonban továbbra is a rendkívüli infrastruktúradíj-emelés visszavonását követeli, és csak az inflációhoz igazodó díjnövelést tartja elfogadhatónak.

A minisztérium kijelölt célja, hogy az intézkedések nyomán a vidéki települések lakói számára biztonságosabbá váljon a fő- és mellékutakon való közlekedés, az otthonaikat érő környezeti és zajterhelés pedig csökkenjen.

Lázár János decemberi parlamenti meghallgatásán kijelentette, hogy az útdíjemelés nem pénzkérdés.

Vagyis a kormánynak nem az a célja az intézkedéscsomaggal, hogy a költségvetési bevételeket gyarapítsa. Orosz Tibor szerint a minisztériumi kommunikációban továbbra is ez a kitétel hangsúlyos, miközben nem céljuk a belföldi árufuvarozás ellehetetlenítése. A szakmai szervezetek ígéretet kaptak az ÉKM-től arra, hogy a március 1-ig rendelkezésre álló időben, még a bevezetés előtt felülvizsgálják a drasztikus útdíjemelésről szóló döntést, és adott esetben korrigálják azt. Tehát hivatal lényegében kötelezte magát arra, hogy tárgyalásokat folytasson az útdíjemelés mértékéről, vagy szükség esetén annak lefaragásáról a jelenleg kitűzött határidő előtt. A fuvarozók álláspontja, hogy az infláció feletti útdíjemelést a piaci szereplők már nem bírják el, a fuvardíjakat messze nem tudnák olyan mértékben növelni, hogy a működésük rentábilis legyen.

Ez is hasonló súlyú gond, mint az útdíj

A szakmai szervezeteknek azonban korántsem csak az útdíjemeléssel van gondjuk. Az intézkedéscsomag keretében egyebek közt,

• országos súlykorlátozási programot vezettek be, első körben 60 új helyszínen. Ennek keretében a 20 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművek számára behajtani tilos táblákat helyeztek ki országszerte különböző főútakon, szórványosan. Ennek alapján bizonyos szakaszokon a nagyobb teherautók nem közlekedhetnének, hanem kénytelenek lennének kerülőt tenni a gyorsforgalmi utak irányába – már ahol ilyenek vannak. Ez a szakmai szervezetek szerint ez azért probléma, mert adott esetben akár két-háromszorosára növelheti egy-egy útvonal hosszát, ami nem csak irreális költségnövekedést eredményezhet, de a fuvarozók egy nap teljesíthető fuvarszámát is lecsökkenheti. A mezőgazdasági termelők szerint a fuvarköltségek növekedése beépülhet a termékek árába, tovább fűtve az inflációt. Emellett számos, autópályáktól távol lévő termelőt ellehetetleníthet abban, hogy becsatlakozzon a kereskedelembe.
• A minisztérium a hazánkon áthaladó 20 tonna össztömeg feletti tehergépjárművekre irányadó tranzitútvonal-hálózatot jelölt ki. Ennek nyomán a magyarországi rakodási céllal nem rendelkező, vagyis nemzetközi forgalomban közlekedő kamionok csak autópályákon, vagy gyorsforgalmi utakon közlekedhetnek.
• Emelkednek a közúti szabályszegésekhez kapcsolódó bírságok: a megtett úttal arányos útdíjrendszerben a jogosulatlan úthasználathoz kapcsolódó, 0-120 perces időszakra vonatkozó közigazgatási bírságok például 30 százalékkal nőnek.

Orosz Tibor elmondta, hogy a tranzitútvonalakkal és a súlykorlátozó táblákkal kapcsolatban jogértelmezési problémák merültek fel, és a hatóságok már elkezdték bírságolni a lerakodást végző magyar kamionosokat is egyes főutakon. A minisztériumi vezetők értésükre adták, hogy a tiltótáblák kizárólag a tranzitútvonalra vonatkoznak, ám a helyi hatóságok nem feltétlenül így értelmezik a jogszabályt. A hivataltól arra kérték a fuvarozókat, hogy vegyenek részt a törvényalkotásban, hogy a nagy kerülőútvonalak hosszát mindenképp csökkenteni lehessen.

A szakmai szervezetek március 1-ig moratóriumot kértek arra, hogy a rendőrség ne adjon bírságot a súlykorlátozások miatt a hazánkban lerakodó sofőröknek, hanem csak figyelmeztesse őket. Eddig az időpontig pedig egységes jogértelmezés kialakítására törekszenek. A hatóságokkal együttműködve arra is készülnek, hogy folyamatosan monitorozzák, vizsgálják az útvonalak terhelését. Arra is ígéretet kaptak, hogy negyedévente, de első körben márciusig az összes tiltás alá helyezett útvonal felülbírálásra kerülhet, és amennyiben pozitív a megítélés, – vagyis nem látják szükségesnek a korlátozásokat – akkor a behajtási tilalmat feloldhatják.

A cél tehát a jogszabályok pontosítása, s hogy minél precízebben fel tudják mérni, hogy az egyes útvonalakon milyen hatása van a súlykorlátozásoknak. A szakember szerint könnyen lehet, hogy a tranzitút-szabály önmagában olyan mértékben lecsökkenti a főutak teherforgalmát, amely elégségesnek bizonyul a minisztérium lakosságot védő céljai szempontjából.

The post Fordulat az útdíjemelés ügyében, erre készülnek a kamionosok first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu