Akár már a napokban elfogadhatta volna az országgyűlés fideszes többsége az átláthatóságinak mondott törvényjavaslatot, Kocsis Máté bejelentése nyomán viszont kiderült, hogy legkorábban ősszel térhetnek majd csak vissza rá a kormánypártok. A frakcióvezető szerint a Fideszen belül egység van azzal kapcsolatban, hogy a külföldi befolyás ellen fel kell lépni, arról viszont élénk vita folyik, hogy milyen eszközöket lehet bevetni. Kocsis utalt rá, hogy a törvénytervezetet rengeteg helyről illették kritikával, és tettek észervételeket azzal kapcsolatban, kollégáink a Háromharmadban arról beszéltek, hogy a törvény a megfogalmazása szerint akár a NER emlékezetének a végét is jelentheti, ha valaki más kerül hatalomra.
A G7 friss elemzésében most áttekintették, árbevételüket tekintve milyen arányban részesül külföldi forrásokból tizenhárom, a kormánytól független kiadóvállalat, amelyekről kormányzati körök rendszeresen állítják, hogy ukrán, háborús vagy nyugati propagandát terjesztenek, és ugyanígy megnézték három, a kormánymédiához sorolható vállalat éves jelentéseit is
Ebből az derült ki, hogy az átláthatóságinak mondott törvényjavaslat aktuális szövege szerint a kormánymédia több pénzt kapott külföldről, mint a függetlenek.
A vizsgált független kiadóvállalatok együttes bevételeinek mind a két évben 83-85 százaléka származott belföldi értékesítésből a vizsgált években, és további nagyjából 5 százaléka hazai támogatásokból (pl. előfizetések, mikroadományok, 1 százalékos felajánlások). Mindez azt is jelenti, hogy a tizenhárom kiadó bevételeinek legfeljebb 10 százaléka érkezett külföldről, a G7 összesítése alapján ez mind a két évben durván 2,5 milliárd forintot tett ki. Ennek nagyobb része exportárbevétel volt – azaz külföldi termékeladás vagy szolgáltatás –, a tényleges külföldről érkező támogatások együttes értéke ezeknél a vállalatoknál 2023-ban nem érte el az 1 milliárd forintot, 2024-ben pedig éppen meghaladta azt. Ugyanebben az időszakban a kormánymédia három kiadójának összes külföldi bevétele legalább 5,5 milliárd forintot tett ki, tehát a kormányközeli kiadók a beszámolók szerint több külföldi pénzhez jutottak a vizsgált években, mint a függetlenek.
A lap itt jegyzi meg:
A kormányközeli kiadók külföldi bevételeinek döntő többsége szintén export árbevétel volt, konkrét támogatás csak néhány tízmillió forint értékben érkezett ehhez a körhöz, de az átláthatóságinak mondott törvény szövege szerint ez nem befolyásol semmit, a külföldi pénz az külföldi pénz.
Hogy miről is szól jelen formájában az átláthatóságinak mondott törvényjavaslat, és mik a legfontosabb tudnivalók vele kapcsolatban, arról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
The post G7: A kormányközeli kiadókhoz több külföldi pénz áramlott az elmúlt években, mint a függetlenekhez first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
