Egy június elején benyújtott törvényjavaslat és a főváros gyorsan előkészített rendelete jelentősen visszaszorítaná a közterületi reklámokat Budapesten. Az országos szabályozás gyakorlatilag betiltaná a hagyományos óriásplakátok nagy részét, míg helyi szinten a városvezetés még szigorúbb lépéseket is tervez, például a digitális kijelzők és egyes, részben közérdekű információkat is megjelenítő eszközök kivezetését.

A változások a piac jelentős részét érinthetik: a fővárosban több tízezer hirdetőfelületből akár kétharmad is eltűnhet, az összes plakát száma pedig nagyjából 16 ezerről 5 ezer körülire csökkenhet. Ez nemcsak az utcaképet alakítja át, hanem alapjaiban rendezi át a mintegy 20 milliárd forintos reklámpiacot is.

A fővárosi tervezet következményei nem minden szereplőt érintenek egyformán – hívta fel rá a figyelmet a G7. A kisebb, jellemzően hazai tulajdonú cégek különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek, például azok, amelyek információs célú digitális kijelzőket üzemeltetnek. Emellett a BKV is bevételtől eshet el, mert a járműveken és más felületeken megjelenő reklámokat is korlátoznák.

Miközben a kormányközeli hátterű, klasszikus óriásplakátos cégek – például a Publimont – jelentős veszteségeket szenvedhetnek el, a piac szűkülése paradox módon kedvezhet azoknak a szereplőknek, amelyek megőrzik felületeiket. Ilyenek például az utasvárókban, hirdetőoszlopokon vagy villanyoszlopokon jelen lévő cégek, köztük NER‑kötődésű vállalatok is, mint Garancsi István ESMA Reklámja, illetve a francia JCDecaux, amely hosszú távú szerződés alapján használhatja a megállók reklámfelületeit.

The post G7: A NER-közeli cégek járhatnak jól az óriásplakátok budapesti betiltásával first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu