„Gőzerővel dolgozunk a 14. havi nyugdíjon” – közölte csütörtökön Orbán Viktor a Facebook oldalán, miután Lázár János egy vidéki fórumon először beszélt az új juttatás bevezetésének lehetőségéről

Farkas András nyugdíjszakértő szerint a plusz egyhavi nyugdíj hozzávetőleg 585 milliárd forintos pluszkiadást jelentene a költségvetésnek, míg a portfolio.hu-nál is hasonló, 590 milliárd forint feletti nagyságrendet számoltak.

Komoly teher a költségvetésnek

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a pénzcentrum.hu megkeresésére közölte: szerintük a jelenlegi költségvetési helyzetet tekintve egy ekkora tétel kigazdálkodása komoly kihívást jelent. A költségvetés mozgástere szűk, a kormányzat elkötelezett a hiánycél tartása és az államadósság-ráta csökkentése mellett. Egy ilyen mértékű, előre nem tervezett kiadás finanszírozása alapvetően három módon képzelhető el:

• Meglévő kiadások átcsoportosításával: Ez azt jelentené, hogy más területekről (például beruházások, intézményi működési költségek) kellene forrásokat elvonni, ami az érintett szektorokban feszültséget okozhat.
• Adóbevételek növelésével: Új adónemek bevezetése vagy meglévők emelése szintén egy opció, de ez a gazdasági szereplőkre és a lakosságra róna további terheket.
• A költségvetési hiány növelésével: Ez a legegyszerűbb út, azonban ellentétes lenne a jelenlegi fiskális konszolidációs törekvésekkel, és negatívan befolyásolhatná az ország pénzpiaci megítélését, valamint növelné az államadósságot.

Összességében elmondható, hogy a jelenlegi költségvetési pályán egy ekkora kiadási tételnek nincs előre elkülönített forrása. Bevezetése a hiánycél felülvizsgálatát vagy jelentős kiadási-bevételi szerkezeti átalakítást igényelne

– fogalmaztak.

A GKI szakértői úgy látják, a 14. havi nyugdíj kifizetése komoly hatással lenne a magyar gazdaságra. Mint mondták, egy ilyen mértékű, a lakossághoz közvetlenül kiáramló transzfernek érdemi makrogazdasági következményei lennének, különösen, ha az a jövő áprilisi választást megelőző időzítéssel valósulna meg.

A nyugdíjas korosztályra jellemző a magas fogyasztási hajlandóság, vagyis a jövedelmük nagy részét elköltik, jellemzően alapvető fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra. A plusz egyhavi juttatás ezért szinte teljes egészében és azonnal megjelenne a kiskereskedelmi forgalomban, jelentős, de egyszeri keresletélénkítő hatást kifejtve. Ez rövid távon pozitívan hatna a GDP-re a fogyasztási oldalon – írta a GKI.

Hozzátették: a hirtelen megnövekvő kereslet a kínálati oldalon árfelhajtó hatással bírna.

A kereskedők és szolgáltatók, érzékelve a lakosságnál megjelenő többletpénzt, hajlamosak lehetnek árat emelni.

Ez a hatás különösen az élelmiszerek és a napi fogyasztási cikkek piacán lenne érezhető, amelyek a nyugdíjasok fogyasztói kosarában nagy súlyt képviselnek. Az április előtti időzítés a húsvéti időszak miatt tovább erősítheti ezt a szezonális inflációs nyomást.

The post GKI: súlyos kihívás a 14. havi nyugdíj kifizetése, valahonnan el kellene vonni a pénzt first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu