Sem a gazdasági nyomásgyakorlást, sem a hadsereg bevetését nem zárja ki Donald Trump a Panama-csatorna és Grönland megszerzése érdekében – ezt maga a megválasztott amerikai elnök jelentette ki egy sajtótájékoztatón. „A gazdaságunk biztonsága miatt van szükségünk rájuk” – mondta a hétfőn hivatalba lépő Trump, aki – habár elnökválasztási kampányában erről hallgatott – az elmúlt hetekben másról sem beszél, mint az USA határainak kiszélesítéséről, amihez ha kell, országa gazdasági és katonai nagyhatalmi izmait sem rest megfeszíteni.

A Trump kitüntetett figyelmét „élvező” terület

• Panama, pontosabban az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti hajózási útvonalat biztosító Panama-csatorna, amelyet a századelőn a USA hasított az amerikai kontinens közepébe, de a nemrég elhunyt Jimmy Carter elnöksége idején ellenőrzése visszakerült Panamához;
• a NATO-tagállam Kanada, melyet nemes egyszerűséggel az USA 51. tagállamává tenne a régi-új elnök;
• valamint a legnagyobb médiafigyelmet kapó Grönland, amely 1953-ig dán gyarmat volt, jelenleg saját kormányzattal rendelkező dániai terület, vagyis szintén a NATO ellenőrzése alatt van, de Trump jelezte, hogy Louisianához, a délnyugati államokhoz és Alaszkához hasonlóan megvenné a szigetet, és az USA-hoz csatolná.

Feledy Botond, a Partizán külpolitikai szakértője, a Heti Feledy című külpolitikai hírlevél szerzője szerint ezek előkészítő provokációi annak, hogy sajátosan trumpi módon megőrizze ezekben a régiókban az amerikai befolyást, illetve rávegye Kanadát és Dániát a nagyobb védelmi költésre és kooperációra. A nyugati államoknak szerinte komolyan kell venniük a kínai-orosz biztonsági fenyegetéseket, és ebbe invesztálni kell, az USA is ezt akarja, hogy ezáltal jobban megosszák a költségeket. Úgy látja,

amit Trump csinál az a hagyományos, bismarcki értelmében vett reálpolitika: először a saját, amerikai peremvidékét igyekszik stabilizálni.

„Kína ugyanezt tette, hogyha végignézünk a Tibet, Mongólia, az ujgur tartományok, Hongkong horizonton. Lényegében Oroszország is ebben van, közel 300 éve, amik ma a befagyasztott konfliktusok képében vannak velünk” – magyarázta Feledy.

Valóban kiszámíthatatlan Trump?

Trump aligha képes elérni, hogy erővel magához láncolja az érintett területeket, a nyomásgyakorlás célja inkább az lehet, hogy amerikai szempontból előnyösebb üzleteket csikarjon ki – tarifakedvezményt az amerikai hajók számára, nagyobb hozzáférést a grönlandi ritkaföldfémekhez és az olvadó sarki jég helyén megnyíló tengeri útvonalakhoz, az amerikai ipar számára előnyösebb kereskedelmi megállapodást Kanadával, és így tovább –, a lényeg, hogy senki se tudja, mit akar valójában. A trumpi külpolitika fontos eleme a globális közvélemény bizonytalanságban tartása: akkorát és olyan szélsőséges állításokat tenni, hogy mindenki azt találgassa, valóban komolyan gondolja-e, amit mond.

Ez egy tudatosan épített stratégia: Trump már az első elnökválasztási kampányában is azt rótta fel az akkor hatalomban levő Obama-adminisztrációnak, hogy „nem elég kiszámíthatatlan” az amerikai külpolitika. Az őrültember-stratégia mögötti megfontolás az, hogy ha az egyik fél kiszámíthatatlanul viselkedik, rendkívüli dolgokat mond (főleg egy USA-méretű hadigépezettel és gazdasággal a háta mögött), akkor az a másikat óvatosságra, önmérsékletre inti, mert nem látja előre, hogy az egyes lépésekből milyen válaszlépések következhetnek.

The post Grönland, Kanada és Panama lerohanásával írná be magát a történelembe Donald Trump? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu