A kutatásból többek között kiolvashatjuk, hogy az utóbbi években a még mindig kiemelten fejlett Budapest relatív pozíciója romlani kezdett, miközben a Balaton környéke és a Közép-Dunántúl egyre inkább felértékelődik, továbbá a jól prosperáló kisfalvakkal szemben a közepes méretű városok stagnálnak.

A Településindexszel két cél vezérel minket: az egyik, hogy az Egyensúly Intézetnél hiszünk abban, hogy a helyi közösségek ereje nagyon megszabja azt, hogy egy ország mennyire működik jól. A másik pedig, hogy a döntéshozók és az emberek ne TikTok-videók, Facebook-posztok és Instagram-képek alapján döntsék el, melyik település sikeres, hanem legyen egy kézzelfogható mérőszám, amely alapján pontosan lehet látni, hogy egy adott település miként fejlődik

– magyarázta lapunknak Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója. Hozzátette: nagyon fontos volt számukra, hogy csak objektív, számszerűsített mutatókat használjanak, közvélemény-kutatásokat nem.

Minden eredmény a statisztikai adatok alapján születik, és minden egyes település esetében 53 különböző indikátort alkalmazunk: van egy hatalmas adatbázisunk több mint 360 ezer adattal az összes magyar településről.

Az indikátorok, amelyek közül néhányat infografikán is ábrázoltunk, három csoportra oszthatók.

• Az első csoportba a kifejezetten pénzügyi, gazdasági adatok tartoznak, például hogy mennyi az iparűzésiadó-bevétele, mennyi szja-t fizetnek a helyi lakosok és mennyi jövedelmük van, mennyi uniós és kormányzati pénzt kap egy adott település. Vagyis ebben a kategóriában szerepel minden, ami azt jelzi, hogy milyen pénzügyi lehetőségei vannak egy adott településnek.
• A második az erőforrásmérés: kik laknak az adott településen, mennyire képzettek és iskolázottak, hány háziorvos praktizál, ők hány embert látnak el. Ez már nem csak azt mutatja, hogy mennyi pénz van egy településen, hanem azt is, hogy az ott lakók tudják-e biztosítani a további fejlődést.
• A harmadik az infrastruktúra, mert nemcsak az számít, hogy egy településen sok pénz van-e, hanem az is, hogy azt mennyire hasznosan költik el: milyen az úthálózat, nagyobb települések esetében vannak-e éttermek, szállodák, színház, mozi. Jó pár településen bőven van pénz, ám az nagyon nem mindegy, hogy azt hasznosan költik-e el.

De mit is mondanak a számok?

The post Gyengülő Budapest, erősödő Balaton – PR-videók helyett kemény számok a magyar települések fejlettségéről first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu