Mi történt a tegnapról mára virradó éjszakán a győri városházán? Az a fordulat ugyanis, amely a több mint nyolcórás, maratoni közgyűlés végén kibontakozott, az előzmények ismeretében az ülés kezdetekor még a fantasy műfajába illett volna. A helyi ellenzék által támogatott, a Tiszta Szívvel a Városért (TSZV) jelöltjeként hivatalba lépett Pintér Bence tavaly ősz óta egy kisebbségben lévő frakcióval vezeti az észak-dunántúli vármegyeszékhelyet. Mindez mostanáig permanens háborút, sorozatos konfliktust okozott a közgyűlésben többségben lévő Fidesszel.

A költségvetés február 27-i vitája pedig még inkább valószerűtlenné tette a végkifejletet. A polgármester által február 21-én elnapolt döntéshozatal feszült légkörben, a városházát zsúfolásig megtöltő, zömében a kisebbségi városvezetés mellett demonstráló helyiek bekiabálása nyomán – időnként trágárságig, személyeskedésig fajuló hangulatban – indult újra. Ki gondolta volna ekkor, hogy az éjszakába nyúló ülésezés végén egy teljes konszenzus születik? Pedig így történt:

mind a 22 képviselő megszavazta a költségvetést, amelybe az összes módosító javaslatot befogadta a polgármester.

Az előzmények ismeretében ez óriási meglepetés, hiszen az utóbbi fél évben ezek történtek Győrben:

• A leköszönő (ugyancsak kormánypárti többségű) testület számos jogkört előre megvont az új polgármestertől.

• A kulturális, sport és városmarketing rendezvényeket kiszervezték a városházáról, átrakva a Győr Projekt Kft.-be, melynek korábbi vezetőjét a Fidesz képviselői visszahívták. A polgármester megvétózta az új ügyvezető kinevezését, de a kormánypárt ismét megszavazta azt. A cég által üzemeltetett Audi Arénába nem engedték be az Őrült Nők Ketrecét, állítólag helyhiány miatt.

• Pintér Bence legalább két alpolgármestert akart, de a fideszesek csak egyet, Kósa Roland TSZV-frakcióvezetőt szavazták meg. Tóth Péter polgármesteri kabinetvezetőt hiába jelölte, őt a kormánypárt nem támogatta.

• A helyi Fidesz-frakció visszamenőleg megemelte az önkormányzati képviselők, valamint a helyi közcégek felügyelőbizottsági és igazgatósági tagjainak fizetését. A városvezető ismét hiába vétózott.

• Még a fideszes Dézsi Csaba András polgármestersége alatt nevezték ki az önkormányzati médiavállalat élére Panda Ákost, aki a tavalyi kampány idején egy olyan szervezetet vezetett, mely ellenzéki politikusokat támadó plakátokat helyezett el. Pintér a 24.hu-nak adott interjúban távozásra szólította fel Pandát, aki február 13-án megvált a pozíciójától.

• Konfliktushoz vezetett a díszpolgári címek kiosztása is, amelynek előterjesztését a polgármester nem vitte a közgyűlés elé. Mint kiderült, azért, mert az egyik díszpolgár-jelölt, a győri Mikulásnak nevezett Farkas Imre volt, aki 2017-ben megafonnal zavarta meg a Momentum győri rendezvényét, a melegházasságról kérdezve a párt aktivistáit. Illetve a Házon kívül műsorának nyilatkozva az mondta: „Soros maga az ördög.”

Ami ezek után, a büdzséről folytatott vita tetőfokán (vagy mélypontján) történt, arra gyenge kifejezés a „váratlan fordulat” jelzős szerkezet.

Pintér Bence, mint az eredeti költségvetés-tervezet előterjesztője, befogadta az Antal Imre fideszes pénzügyi bizottsági elnök által jegyzett (az eredeti tervezetet több lényeges ponton megváltoztató) költségvetési módosító javaslatot. Azzal a szándékkal, hogy így Kósa Roland alpolgármester is módosító javaslatot adhasson be, mintegy „helyrekalapálva a Fidesz számait.” Ekkor jött a csavar: az így újból módosult (tehát a fideszes javaslatok vonatkozásában részben felülírt) előterjesztéshez a kormánypárti frakciónak újabb módosítást kellett volna beadnia, ha változtatni akar rajta, ám ezt csak írásban tehetik meg. Pintér ekkor szavazást rendelt el, hogy lezárják-e a vitát. Ezt a TSZV 5 igenjével, a Fidesz és Borkai Zsolt 15 ellenszavazatával a testület elutasította.

A Fidesz is belátta, hogy ez a játék így a végtelenségig folytatható. A polgármester beterjeszti a javaslatát, amit a többségi frakció módosítani akar. A városvezető befogadja a módosítást, de utána a kisebbségi frakció is javasolja ennek a korrekcióját, amit az ülésvezető Pintér Bence ugyancsak a magáévá tesz. Ekkor a fideszeseknek újból módosítót kell írniuk – és így tovább.

Ahogy a polgármester fogalmazott a szavazás utáni sajtótájékoztatón:

Vagy megegyezünk, vagy belekerülünk egy olyan spirálba, ami bármeddig tarthat. Megmutattuk, hogy hiába kezeli úgy gyakran a Fidesz-frakció a város működését, mint ami fölött teljesen ők diszponálnak, ez nem így van. Polgármesterként számos olyan eszközzel tudok élni, ami azt kényszeríti ki, hogy konszenzusos döntések szülessenek. Ezt a folyamatot úgy kell elképzelni, mintha egy Google-dokumentumot szerkesztenénk közösen, és mindig az az utolsó verzió, amit én befogadtam a javaslatba.

Az ezután következő zárt testületi, illetve frakcióközi egyeztetéseken „voltak heves pillanatok, kicsit személyeskedésbe is átmentünk, de túllendültünk ezen” – fogalmazott Pintér Bence. Számos kölcsönös engedmény született. A bevételi oldalon a tartalékba a TSZV visszaengedett 250 millió forintot, cserébe a Fidesz, amely eredetileg 640 millió forinttal túltervezte volna az iparűzési adóbevételt, már beérte 140 millióval is. Az Audi-iskola a Fidesz által beterjesztett 150 millió forint helyett – Pintér javaslatának megfelelően – csak 85 millió forintot kap. Ezt is csak azért fogadta el a városvezető, mert Borkai Zsolt a polgármestersége alatt „nem kötelező jelleggel, nem közgyűlési döntés nyomán, de a város nevében levélben vállalt” ekkora összeget.

„Nem értek vele egyet. Az Audi-iskola nem feltétlenül szorul rá, hogy támogassák” – tette hozzá a polgármester, kiemelve: mivel az iskolában nincs tandíj, ilyen szempontból van értelme, hogy a város támogassa, ezért ez az összeg az Audinak tett gesztusként még belefér. De így 75 millió jutott más győri iskolák támogatására is.

A korábbi fideszes polgármester orvosi szakmájához kapcsolódó Szívkatéterezés Győr Alapítvány viszont egy fillért sem kap, pedig a Fidesz 30 milliót adott volna nekik. Pintér szerint tavaly is kaptak 30 milliót, „és nem tudtak vele rendesen, időben elszámolni a tavalyi év tekintetében. Olyan dolgokra költötték a pénzt, ami kicsúszott az időkeretből, olyan számlákat hoztak, amelyek már nem passzoltak. Az alapítvány kapcsolatokkal rendelkezik Dézsi Csaba András volt polgármesterhez” – mondta a polgármester, aki szerint „ha nem fognak tudni elszámolni, akkor nem is kaphatnak támogatást.”

Elsősorban a polgármester sikere, hogy egy nagyvárosban (ahol nem fideszes polgármester korábban utoljára 2002-ben nyert választást) a tavaly megválasztott városvezető képes volt megegyezést kiharcolni. Utólag summázva a történteket, jól látható, hogy a többségét megőrző helyi Fideszben a polgármesteri tisztség elvesztése komoly zavart okozott. Már a polgármesteri vétók is belassították a korábbi villámgyors, visszamenőlegesen is bármit, akármikor módosító határozat- és rendeletgyárat, Pintér legújabb húzása pedig egyenesen blokkolta ezt. Győrben bebizonyosodott, hogy a NER a teljhatalomra, illetve túlhatalomra lett tervezve. Alkotmányozó többségre és/vagy olyan helyzetre, amikor a közhatalmi rendszerben az összes fontos pozíciót a Fidesz birtokolja. Így tud a létrehozói számára optimális hatásfokon működni. Ha ez nincs, akkor zavar támad az erőben.

Országos példával élve: a kormánypárt immár 14-szer módosította az általa 2011-ben írt és megszavazott alaptörvényt. Nyilván azért, mert mindig történt valami, ami miatt az a konkrét rész az alkotmányban egy új politikai vagy gazdasági szituációban már ellenük dolgozott volna. Ezért kellett újra és újra módosítani. Könnyen lehet, hogy amennyiben 2026-ban a Fidesz hatalmon marad, de a kétharmados többsége megszűnik, akkor Orbán és pártja a saját alkotmányuk foglyává válhatnak – nem tudnak belőle úgy kimenekülni, mint addig. S miként helyben egy polgármester kiesése zavart okoz a NER működésében, ugyanez lenne a helyzet országosan, amennyiben a rendszer egyik fontos szereplője, akit nem lehet csak úgy leváltani (a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész, stb.) valamilyen okból már nem a kinevezőihez lenne lojális.

Győr esete arra is jó példa, hogy országos kudarcaik ellenére nem érdemes még temetni a régi ellenzéket. Győrben (s még inkább Szegeden, Szombathelyen, illetve jó pár más helyen, ahol több ciklus óta nemcsak a polgármester, de a közgyűlési többség is ellenzéki) a Tisza kevéssé tudott eddig megkapaszkodni. Nem valószínű, hogy amennyiben Magyar Péter pártja jelöltet akar felépíteni, és 2026-ban indítani ezekben a nagyvárosokban (és bizonyos fővárosi kerületekben), akkor teljesen kihagyhatja az ott pártjaik országos támogatottsága ellenére helyben sikeres „régi” ellenzéki politikusokat, valamint az őket támogató civileket. Mivel ezeken a településeken azért is más a helyi politika klímája, mert ezek az erők kicsit már „betörték”, de legalábbis alkukötésekre kényszerítették a helyi Fideszt.

A 24.hu tudósítója ezen a közgyűlésen azt vette észre: hiába vannak Győrben a fideszesek 19 éve többségben, az ülésteremben mégsem érezhették magukat komfortosan. A karzatot és a hallgatóságnak fenntartott széksorokat ugyanis Pintér hívei uralták, az ott lévő Fidesz-szimpatizánsok látványosan kisebbségben maradtak. Hiába a helyi közmédia, az anyagi erőfölény, ez itt nem sokat ért. Az időnként elhangzó (stílusukat tekintve joggal kifogásolható) trágár, személyeskedő bekiabálásoknak kitett, azokat elszenvedő NER-funkcionáriusok most átérezhették, milyen az, amikor (hasonlóan trágár, személyeskedő hangvételben) egy ellenzékit, egy civilt vagy egy független újságírót „karaktergyilkol” a hatalompárti propaganda. Ezekben a városokban már a leghithűbb fideszesek sem gondolhatják, hogy a NER a jelenlegi teljhatalmi formájában örökké fog tartani. Ez lehet a maratoni győri közgyűlés egyik legfontosabb országos tanulsága.

The post Győri felfordulás – így sikerült Pintér Bencének blokkolnia a Fidesz-többséget first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu