Az Adolf Hitler által a legnémetebb német városnak nevezett Nürnberg már több mint száz éve viseli magán a nácik nyomát, hiszen 1923-ban itt tartották az NSDAP második kongresszusát, a következő évtizedben pedig lassan megszületett a birodalmi pártgyűlések helyszíne (a Reichsparteigelände), ahol a diktátor a holokauszt előjelének tekintett úgynevezett nürnbergi törvényeket is bejelentette.
A Harmadik Birodalom főépítésze, Albert Speer (1905–1981) és kollégáinak tervei nyomán született épületegyüttest, valamint a Zeppelin gróf egy korai léghajóútjának végállomását jelentő Zeppelin-mezőt 1933 és 1938 között az éves Birodalmi Pártnapok során százezrek töltötték meg, a tervezett struktúrák egy része a háború miatt azonban végül sosem készült el.
A második világháború az óváros 90 százalékát egyetlen támadással porrá őrlő bombázásait részben túlélő épületek közül kiemelkedik a diktátor szónoklatainak helyet adó megalomán Steintribüne lényegi része, ami kívülről kissé megkopva ugyan, de továbbra is emlékeztet a nem épp dicső múltra.
A 19. század végén Berlinbe került kétezer éves Pergamon-oltár ihlette építmény környéke ma népszerű kirándulóhely, a lelátó előtt pedig 1947-re megszületett a részben a környező utcákat is hasznosító Norisring versenypálya – ami nekünk, magyaroknak Kesjár Csaba 1988-as, végzetes balesete miatt lehet ismerős – célegyenese.
Az elmúlt évtizedekben számtalan autó- és motorversenynek otthont adó aszfaltcsík, illetve a tribün környékén sétálva több olyan épülettel is találkozhatunk, ami ma is emlékeztet a második világháborút megelőző évekre. Sokukon továbbra is látszik a birodalmi sas, vannak azonban olyanok is, amikről az ember egyáltalán nem feltételezné, hogy bármilyen módon kapcsolódtak a nácikhoz.
Kitűnő példa erre a középkorban igen népszerű Fachwerk-épületeket idéző August-Meier-Siedlung (ép. Heinrich Wallraff és Max Timme, 1937–1939), ami eredetileg hét épületből állt, és a közeli építkezéseken dolgozó munkások otthona volt. A háború előrehaladtával a lakók teljesen lecserélődtek, hiszen kényszermunkásokat, illetve hadifoglyokat költöztettek a falak közé, akiket továbbra is a Speer-féle épületek munkálatainál dolgoztattak.
A bombák a telep több elemét is elpusztították, a megmaradt részei (ezekről itt, itt, illetve itt egy egész képsorozat látható) pedig ma többek közt jótékonysági intézményeknek, illetve egy idősotthonnak adnak helyet.
Az igazi meglepetést a tribünhöz jóval közelebb kell keresni, hiszen a Regensburger és a Hans-Kalb-Straße sarkán álló, dobozszerű épület tizennégy méter széles utcai főhomlokzatán jól látszik a levésett horogkeresztes-sasos dombormű, tőle néhány lépésnyire pedig már egy amerikai gyorsétterem logója látszik:
The post Gyorsétterem és fitneszközpont működik a nácik tömeggyűléseinek egykor áramot adó trafóházban first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
