• Rémes állapotban van a magyar közoktatás, a nemzetközi felmérés, a diákok teljesítménye, az intézményi történetek is ezt erősítik. Nyilvánvalóan 2010 óta a közoktatás ügye nem szerepel a kormány prioritásai közt.
• De mit lehetne tenni konkrétan, merre kellene indulni, akár „már holnap”, ha azt szeretnénk, hogy Magyarországon jó közoktatás legyen – erről beszélgettünk Radó Péter oktatási szakértővel.
• A közoktatás szerinte még az egészségügynél is rosszabb állapotban van Magyarországon, még sincs tömeges igény ennek reformjára. Mégis miért van ez így?
• Radó szerint az Orbán-kormány nem fog csinálni semmit a közoktatással, nekik megfelel ez így, ahogy van. Ugyanakkor azt sem látja, hogy Magyar Péteréknek határozott elképzelései lennének az oktatáspolitikával kapcsolatban. És szerinte nem is akarnak nagy reformokról beszélni.
• Szerinte az alsó osztályban kellene nagyon határozottan beavatkozni, jelenleg itt teljesít nagyon gyengén a magyar oktatás.
• Nincs szükség külön fizika, kémia, biológia, földrajz órára, de Radó nem aggódna akkor sem, ha kikerülne a Nemzeti Alaptantervből a János vitéz.
• Döntéshozó szerepre nem vágyik, az ő generációja már túl sok mindent elrontott.

*

Mi jó ma a magyar iskolában?

Őszintén mondom, hogy ez a kérdés letaglózó.

Miért?

Mert nem jut eszembe semmi, és ez engem is meglep, noha élethivatásszerűen foglalkozom az oktatáspolitikával. Ennek így nagyon rossz üzenete van.

Nem sietünk sehova, van időnk.

Csak olyan dolgot tudok mondani, ami egyben súlyos betegségtünet is. Vannak például Magyarországon jó iskolák, jellemzően magániskolák, amelyekben korszerű pedagógia alapján jól oktatják a gyerekeket. Ez jó tehát. Ugyanakkor ezek szigetek, a magyar közoktatás pedig mindig híres volt arról, hogy vannak benne egymástól független, kis innovációs szigetek, amelyek semmilyen hatást nem gyakoroltak arra, hogy működik a fősodor.

De ezek miért betegségtünetek?

Azért, mert ezek a szigetek a rendszeren kívül működnek. És ezek jellemzően olyan iskolák, ahova az elit és az értelmiségi középosztály kimenekítette a gyerekeit, olyan jelentős mértékben, amely Európában példátlan, csak Latin-Amerikában találunk hasonlót, épp emiatt erősíti a magyar oktatási kasztrendszert, mert önmagában ezeknek a jó iskoláknak a működése felkínálja a lehetőséget, hogy ott lehet hagyni a lepusztuló állami iskolát. Az is nagy baj, hogy immár 15 éve nem lehet kutatni a magyar közoktatást, nem lehet bemenni az iskolákba, nincs empirikus kutatás. Például 2010 előtt még be tudtam menni interjúzni iskolákba, nem kellett egy állami hivataltól sem kérnem engedélyt, most nyilván nem kapok ilyet, mert feketelistán vagyok. Ebből fakadóan azonban most már sajnos azt sem tudjuk, hogy amit mi kívülről jó iskolának tartunk, az tényleg jó iskola-e, vagy csak nagyon jó a PR-ja. Értékelés, kutatás nincs erről, ahogy tudományos alapú visszajelzés sincs az egyes iskolákról.

De hát ott vannak a sajtóban is publikált éves ranglisták, azokból nem lehet kiolvasni semmit? Akik ott jól szerepelnek, azok azért jó iskolák, nem?

Azok a ranglisták nem mutatnak az égvilágon semmit, ráadásul önmagában is problematikusak.

Ha ugyanis el akarnám dönteni, hogy egy általános iskola jó iskola-e, vagy sem, akkor nem azt az egy-két kritériumot nézném, amely alapján az a ranglista összeállt. Inkább azt nézném, mekkora a hozzáadott értéke az ottani oktatásnak. El tudják-e kerülni, meg tudják-e előzni a hatalmas teljesítményszakadékokat a jobb, illetve a hátrányosabb helyzetű családból érkező gyerekek közt. Ilyen tudásunk azonban nincs, legfeljebb anekdotikus ismereteink vannak arról, hogy melyek a jó iskolák. Egyébként most jött el az idő, hogy válaszolni tudjak az első kérdésére: szóval igen, vannak még jó iskolák Magyarországon, ami jó hír, mert ez azt jelenti, hogy nem halt ki az a tudás Magyarországon, ami ahhoz kell, hogy a pedagógusok jó iskolák csináljanak, ez még megvan. Ugyanakkor ez az állításom nem kutatáson alapszik, inkább feltételezésen, következtetésen, részleges információn.

The post „Ha a magyar szülők tudnák, mit szenved el a gyerekük az iskolában, nem lenne ez egy ilyen békés ország” first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu