Miközben a Fidesz visszavezette a 13. havi nyugdíjat, sőt az idei évtől mellé tette a 14. havi nyugdíj egy heti részletét, ám a nyugdíjreformról hallani sem akar, a Tisza egészen másképp közelít. Nemrég nyilvánosságra hozott programjuk szerint vállalják, hogy a jelenlegi nyugdíjvívmányokat megtartják, és újakat vezetnek be. Ha nem is hirdettek nyugdíjreformot, mégis számos olyan vállalást tettek, melyek ebbe az irányba mutatnak.

A Tisza nyugdíjprogramja

Azt ígérik, hogy azonnali jövedelemnövelő és méltányossági intézkedésként

• megtartják a 13. és 14. havi nyugdíjat,
• valamint bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát,

Évi 200 ezer forint SZÉP-kártyás juttatásra lesz mindenki jogosult, akinek a nyugdíja alacsonyabb havi 250 ezer forintnál, és 100 ezer forintos SZÉP-kártya juttatást kapna az, akiknek a havi nyugdíja 250 ezer és 500 ezer forint közé esik. A párt számítása szerint így a nyugdíjasok 97 százaléka megkapná a nyugdíjas SZÉP-kártyát, amely élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre fordítható.

Még jelentősebb vállalásokat tesz a Tisza Párt hosszabb távra.

• Garantálnák, hogy havonta 120 ezer forintos öregségi és rokkantsági nyugdíjnál senki nem kaphat kevesebbet, amivel több mint 280 ezer nyugdíjas ellátását növelnék.
• Jelentősen megemelnék a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjakat – ezzel havonta plusz 6–12 ezer forint járna 140 ezer nyugdíjasnak.
• A 140 ezer forint feletti nyugdíjakat differenciáltan emelnék.
• Duplájára emelnék az időskorúak járadékát, amivel a legelesettebbeknek igyekeznének kicsit könnyebb megélhetést biztosítani.
• 50 százalékkal megemelnék az otthonápolási díjakat – ezzel könnyítenének annak a közel 60 ezer családnak a helyzetén, ahol időseket, beteg gyerekeket ápolnak.

A pénzbeli ellátások átalakításán túl számos egyéb vállalást is tett a Tisza a nyugdíjasok életének megkönnyítésére.

• Állami és uniós támogatásokkal fejlesztenék a házi segítségnyújtás rendszerét.
• Jelentősen növelnék a házi gondozásban dolgozók számát – ez mintegy 50 ezer nyugdíjast érintene.
• Képzést nyújtanak a közfoglakoztatottaknak, és ezzel segítő szolgáltatásokat biztosítanának az időseknek.
• A nyugdíjasok számára 20 ezer új férőhelyet létesítenének korszerű nyugdíjasotthonokban, csökkentve a hosszú várakozási időket, egyúttal megfizethető lakhatást biztosítanának az időseknek.
• Céljuk, hogy a hosszú éveken át dolgozó férfiak számára is megteremtsék a mainál rugalmasabb nyugdíjba vonulás lehetőségét. A Férfiak40 program bevezetését a Nők40 tapasztalatai alapján fokozatosan és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása mellett valósítanák meg.

20 ezer új férőhely nyugdíjas otthonokban

A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület (NYPOE) elnöke, Karácsony Mihály szerint a legfontosabb vállalás, hogy a nyugdíjasok számára 20 ezer új férőhelyet létesítenek korszerű nyugdíjas otthonokban.

Ha ezt meglépik, azonnal szobrot emelek Magyar Péternek

– jelentette ki. A nyugdíjas otthonok számának növelését azért tartaná nagyon fontosnak, mert információi szerint jelenleg 63 ezer férőhely van 904 bentlakásos intézményben, és

58 ezren szeretnének bejutni, miközben a várakozási idő 1–2 év is lehet.

A 20 ezer új férőhely tehát a várakozók harmadának jelentene csupán megoldást, de így is előrelépés lenne. Azt is jó ötletnek tartja a szakértő, amit Magyar Péter egy vidéki fórumán mondott, miszerint akár bezárt iskolákból, kultúrházakból alakítsanak ki idősotthonokat. Persze nemcsak férőhelyekre lenne szükség, hanem a korszerű, minőségi ellátáshoz megfelelő személyzetre is.

Farkas András nyugdíjszakértő ugyan nem ezt tartja a legfontosabb Tisza-vállalásnak, ennek ellenére támogatja ezt a programelemet is. Mint fogalmazott: jelenleg a korszerűtlen idősotthonokban is másfél-két év a várakozási idő, és drágák a szolgáltatások – ezzel is kellene kezdeni majd valamit. Szerinte a 20 ezer új férőhely elsősorban építőipari vállalás, de a minőségi ellátáshoz meg kell emelni a szociális ellátásban dolgozók bérét is. Úgy látja, akik jó minőségű idősápolási szolgáltatást tudnak nyújtani, azok ma ezt jórészt Ausztriában, Németországban vagy Spanyolországban dolgoznak – magasabb fizetésért.

Ne legyen 120 ezer forint alatti ellátás

Ez egy politikai program a nyugdíjasok megnyugtatására, hogy a Tisza nem elvenni tervez, hanem adni

– értékelt Farkas András, aki szerint az irány jó. Különösen a kisnyugdíjak emelését tartja fontosnak, mivel van mintegy negyedmillió nyugdíjas, aki mélyszegénységben él – nekik segítene, hogyha 120 ezer forintos minimálnyugdíjat vezetnének be. Ugyanakkor a mélyszegénységi küszöb 147 ezer forint volt a KSH adatai szerint 2024-ben (ez a szűkös megélhetéshez szükséges összeg olyan háztartásban, amelyben legalább az egyik fél nyugdíjas) – ezért szerinte magasabbra is tehették volna a lécet.

Karácsony Mihály is egyetért a kisnyugdíjak felzárkóztatásával, de ő is magasabban határozta volna meg a minimálnyugdíj összegét. Egyetért a differenciált nyugdíjemeléssel is a kisnyugdíjúaknál, bár szerinte nemcsak a nyugdíjat kellene nézni önmagában, hanem azt is, hogy mennyi a nyugdíjas jövedelme (sokan más forrásból is kapnak pénzt a nyugdíj mellett).

Nyugdíjas SZÉP-kártya

A SZÉP-kártyás juttatással kapcsolatban az tetszik Karácsony Mihálynak, hogy differenciált lenne, méghozzá úgy, hogy a legkisebb nyugdíjúak (250 ezer forintig) megkapnák a magasabb éves összeget, a 200 ezer forintot. Felvetettük, nem lenne-e célszerűbb, ha nyugdíjkiegészítésként érkezne ez az összeg, amire a szakértő azt mondta: nem, mert így célhoz kötött a felhasználás (nem lehet például cigarettára, alkoholra költeni), és azért is támogatja a SZÉP-kártyás juttatást, mert így garantáltan itthon költik el a nyugdíjasok az erre szánt összeget (a költés egy része például áfában visszamegy a költségvetésbe), és jó eséllyel nem kerül uzsorások kezébe sem.

Rugalmasabb nyugdíjba vonulás

Karácsony Mihály kiemelte, hogy eddig csak a nőknél volt kétirányú rugalmasság (azaz később és előbb is elmehettek nyugdíjba a 65 éves nyugdíjkorhatárhoz képest), a férfiaknál eddig csak felfelé volt rugalmas a nyugdíjba vonulás, a Férfiak40 program ezene változtatna. Némileg puhítja a javaslatot, hogy csak „fokozatosan, a nyugdíjrendszer fenntarthatósága mellett” vezetnék be, Karácsony ráadásul inkább a korkedvezményes nyugdíj visszahozatalával tenné rugalmasabbá a rendszert.

Farkas András is a rugalmasabb nyugdíjba vonulást szorgalmazza, vagyis egy korszerű, korhatár előtti nyugdíjba vonulási lehetőségre lenne szükség (kicsivel alacsonyabb nyugdíjjal). Erre kedvező tapasztalatok vannak az európai nyugdíjrendszerekben – tette hozzá.

Bár nem közvetlenül a nyugdíjhoz tartozik, de a szakértők támogatják az időskorúak járadékának emelését is (ami a legszegényebbeken segítene, akik nyugdíjat sem kapnak, mert nem volt elég szolgálati idejük), és az otthonápolási díjak emelését is szükségesnek tartják.

Mennyibe kerülne?

A Tisza-programban felbukkan, hogy Magyarország ma túl keveset költ a nyugdíjakra a GDP-hez mérten európai összehasonlításban – a szakértők szerint jó lenne ezen javítani. Aktuálisan 7,32 százalék a GDP arányában a 7 ezer milliárd forintnyi nyugdíjkassza, miközben az uniós átlag 10,9 százalék – avatott be Farkas András. Innen nézve szerinte óriási mozgástér lehet a nyugdíjhelyzet rendezésére. Ha nálunk is elérné az uniós átlagot a nyugdíj/GDP-arány, akkor a magyar nyugdíjkassza 10 ezer milliárd forintos lenne, és ebből bőven lehetne fedezni a Tisza vállalásait, sőt a jelenlegi vállalásokra a GDP 9 százaléka is elég lenne – tette hozzá.

Az idei 7 ezer milliárdos kasszához (amiben még csak a 13. havi nyugdíj van benne), hozzájön a 14. havi első heti részlete (mintegy 170 milliárd forint), plusz rájön a SZÉP-kártya-juttatás (Farkas András becslése alapján nagyjából 350 milliárd forint) és a legkisebb nyugdíjak emelése (mintegy 210 milliárd forint) – ez így összesen már közelíti a 8 ezer milliárd forintot.

A Tisza Párt sajtóosztályát is kérdeztük a költségekről, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Farkas András szerint ha minden forrás rendelkezésre áll majd, akkor is figyelembe kell venni, hogy a népesség öregedésével egyre nehezebb lesz fenntartani a nyugdíjrendszert, különösen 2037 után, a Ratkó-unokák belépésével. Ezt is be kell tehát kalkulálni a finanszírozásnál.

Nyugdíjemelés

Szerepel az anyagban az is, hogy a Tisza vállalja: a nyugdíjak újra követni fogják a bérek alakulását. Karácsony Mihály kifejezetten támogatja ezt a törekvést. Értelmezése szerint a Tisza nem inflációkövető és nem is vegyes indexálású nyugdíjemelést képzel a jövőben, hanem az átlagkereset változását követőt.

Farkas András is pozitívan reagált arra, hogy a bérek alakulásához kötnék valamilyen módon a nyugdíjemelést. Szerinte az a korszerű nyugdíjemelés, hogy odaadják a teljes inflációt, plusz azon túl a nettó reálkereset-növekedés egy részét (felét vagy negyedét is), hogy fékezzék a relatív elszegényedést – az ilyen emelés nemcsak szinten tartaná a nyugdíjakat, hanem ténylegesen növelné is. Hozzátette, ezt csinálják a környező országokban is egy ideje, és náluk – úgy tűnik – bevált, ezért ez követhető példa lehet Magyarország számára is.

The post „Ha ezt meglépik, szobrot emelek Magyar Péternek” – szakértőkkel elemeztük a Tisza nyugdíjvállalásait first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu