Mindannyiunknak vannak nehezebb napjai, ezért abból, hogy valaki fáradtabb, csendesebb vagy ingerültebb a szokásosnál, még nem következik, hogy hangulatzavarral küzd. Más a helyzet, ha a változás tartóssá válik: az illető hetek óta visszahúzódik, alig érdeklik azok a dolgok, amelyeket korábban szeretett, gyakran reménytelennek tűnik, megváltoznak az alvási vagy étkezési szokásai, nehezebben koncentrál, esetleg szokatlanul ingerlékeny.

A National Institute of Mental Health szerint a depresszió tünetei között a tartós szomorúság mellett éppúgy megjelenhet az érdeklődés és öröm elvesztése, az energiahiány, az alvás megváltozása, a koncentrációs nehézség vagy az értéktelenség érzése.

A segítség első lépése nem az, hogy közöljük a másikkal, szerintünk mi a diagnózisa. Sokkal többet érhet, ha egyszerűen jelezzük: észrevettük, hogy valami megváltozott.

1. Beszélj arról, amit látsz

Dr. Adam Borland, a Cleveland Clinic klinikai pszichológusa azt javasolja, hogy vádló kijelentések helyett úgynevezett én-üzenetekkel kezdjük a beszélgetést. Ahelyett tehát, hogy azt mondanánk: „Teljesen kifordultál magadból”, mondhatjuk azt: „Aggódom érted, mert azt vettem észre, hogy mostanában sokkal fáradtabbnak és szomorúbbnak tűnsz.”

Borland szerint az ilyen megközelítés kisebb eséllyel vált ki védekező reakciót, és megnyithatja az utat egy őszinte beszélgetéshez.

Tipp: ne a legrosszabb pillanatban kezdeményezd a beszélgetést. Keress nyugodt helyzetet, amikor nem kell sietnetek, és nincs körülöttetek más.

2. Hallgasd meg anélkül, hogy rögtön megoldást kínálnál

Nehéz végighallgatni, amikor valaki, akit szeretünk, azt mondja, hogy semminek nem látja értelmét. Ilyenkor ösztönösen tanácsokat osztogatunk: menjen sportolni, mozduljon ki, gondoljon pozitív dolgokra.

Csakhogy az embernek sokszor nem megoldókulcsra van szüksége, hanem arra, hogy valaki valóban meghallgassa.

A Mayo Clinic szakemberei is azt tanácsolják, hogy ítélkezés nélkül hallgassuk meg a depresszióval küzdő embert, ne próbáljuk mindenáron tanácsokkal elárasztani.

Mondhatjuk például: „Elhiszem, hogy ez most nagyon nehéz lehet”, vagy egyszerűen azt: „Itt vagyok, ha szeretnél beszélni.”

3. A „szedd össze magad” valószínűleg nem segít

„Minden fejben dől el.” „Csak nézd a dolgok jó oldalát.” „Másnak sokkal nagyobb problémái vannak.” „Menj el egyet futni, utána jobb lesz.”

Ezek a mondatok jó szándékból is elhangozhatnak, mégis azt üzenhetik a másiknak, hogy a problémája nem valódi, vagy ő tehet arról, hogy nem tud egyszerűen jobban lenni.

A depresszió nem pusztán rosszkedv vagy akaraterő kérdése, hanem kezelhető mentális egészségi állapot. A Mayo Clinic szerint éppen ezért fontos megértetni az érintettel, hogy nem személyes gyengeségről van szó.

4. Ajánlj konkrét segítséget

A „szólj, ha szükséged van valamire” kedves mondat, de annak, aki éppen nagyon rossz lelkiállapotban van, még azt is nehéz lehet kitalálnia, hogy mire lenne szüksége.

Próbálkozzunk inkább konkrét ajánlattal: „Elmenjek veled bevásárolni?” „Keressünk együtt pszichológust?” „Elkísérjelek az orvoshoz?” „Hozzak vacsorát?” „Van kedved tíz percet sétálni?”

A Mayo Clinic kifejezetten javasolja az ilyen kézzelfogható segítséget, például az időpontfoglalásban vagy a mindennapi feladatokban való támogatást.

5. Ne tűnj el azért, mert ő visszahúzódik

A hangulatzavarok egyik legnehezebb része lehet a társas kapcsolatoktól való visszahúzódás. Az illető nem válaszol az üzenetekre, lemondja a programokat vagy azt mondja, hogy inkább egyedül maradna.

Nem kell folyamatosan hívogatni, de fontos lehet jelezni, hogy továbbra is számíthat ránk.

Tipp: egy rövid üzenet, például „Csak szeretném, ha tudnád, hogy gondolok rád, nem kell válaszolnod” sokkal kevésbé megterhelő lehet számára, mint egy hosszú beszélgetés kikényszerítése.

A NIMH szintén azt tanácsolja, hogy támogatással, türelemmel és biztatással segítsük az érintettet, és hívjuk el sétálni vagy más egyszerű programokra – anélkül, hogy erőltetnénk.

6. Segíts szakemberhez fordulni

Egy jó barát vagy támogató családtag rengeteget jelenthet, de nem helyettesítheti a megfelelő szakmai segítséget.

Ha valakinek tartósan rossz az állapota, a tünetei megnehezítik a munkáját, a kapcsolatait vagy a hétköznapi teendőit, érdemes óvatosan felvetni a szakember felkeresését.

Ahelyett, hogy kijelentenénk: „Neked pszichológus kell”, kérdezhetünk így: „Mit gondolsz, segítene, ha beszélnél valakivel erről? Ha szeretnéd, segítek megfelelő szakembert keresni.”

A NIMH ajánlása szerint az is segítség lehet, ha támogatjuk az érintettet abban, hogy eljusson orvoshoz vagy mentális egészségügyi szakemberhez, illetve praktikus akadályokat veszünk le a válláról.

7. Van helyzet, amikor nem szabad várni

Különösen komolyan kell venni, ha valaki arról beszél, hogy nincs értelme az életének, jobb lenne nélküle másoknak, meg akar halni, búcsúzkodik, vagy önsértéssel, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatokat említ.

A Mayo Clinic szerint ilyenkor közvetlenül is rá lehet kérdezni arra, hogy gondol-e öngyilkosságra. Az ilyen jeleket mindig komolyan kell venni, és szükség esetén sürgős szakmai segítséget kell kérni.

A jelenlét néha fontosabb, mint a tökéletes mondat

Nem kell pszichológusnak lennünk ahhoz, hogy segítsünk valakinek, aki nehéz lelki időszakon megy keresztül. Nem a diagnózis felállítása, és nem is a másik ember megjavítása a feladatunk.

Adam Borland szerint a meghallgatás, az empátia és az ítélkezés nélküli támogatás önmagában is fontos segítséget jelenthet.

Néha egy egészen egyszerű mondat lehet a legjobb kiindulópont: „Látom, hogy most nehéz. Nem tudom helyetted megoldani, de nem kell egyedül maradnod vele.”

Források:

https://www.nimh.nih.gov/health/publications/depression

https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/depression/in-depth/depression/art-20045943

https://www.nimh.nih.gov/health/publications/depression

Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer

Fotó: Phytotec Hungária Bt.

The post Ha valaki már nem önmaga: 7 dolog, amivel valóban segíthetsz neki first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu