Az idén mindössze egyetlen pártpreferencia-kutatást hoztak nyilvánosságra a kormányközeli intézetek. Azt is hónapokkal ezelőtt: márciusban a Nézőpont Intézet mutatta ki, hogy ugyanúgy tíz százalékponttal vezet a Fidesz a Tisza Párt előtt, mint tavaly decemberben.
A némaság okairól Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont igazgatója a Partizánban azt mondta, majd akkor publikálnak, ha tudnak újat mondani. Szerinte a szakma lejáratásához vezetett, amikor tavaly ősszel egymásnak radikálisan ellentmondó mérések láttak napvilágot. Megerősítette, hogy folyamatosan mérnek, és habár az adatokat nem hozzák nyilvánosságra, Mráz annyit áprilisban elárult, hogy a kormánypárt vezet, de a Tisza és a Fidesz között „zárul az olló”. Ez azért különös, mert az egy hónappal korábbi nézőpontos kutatás konklúziója éppen az volt, hogy a Tisza tetőzött, és megindult az apadása.
Török Gábor a 24.hu elemzőműsorában már tavaly novemberben azt mondta, a kormányzati megbízások miatt Fidesz-közelinek titulált intézetek nem engedhetik meg maguknak azt, hogy a 2026-os választás előtt olyan adatsort publikáljanak, melyben a Tisza Párt megelőzi a Fideszt. Mráz szerint viszont akár mobilizálhatja is az elmúlt három, nehéz évben megfáradt fideszes tábort, ha a kormánypártok számára kedvezőtlen számokkal szembesülnek. Megígérte azt is, hogy a jövő évi választásig akkor is előállnak számokkal, ha azok kedvezőtlenek a Fideszre nézve.
Ebben igazságot tenni nem tudunk: mindenesetre megkérdeztük az intézetektől, mi az oka a publikációk hiányának, és megnéztük, hogy az elmúlt évek tapasztalataihoz képest mennyire számít szokatlannak a kormánypárti közvélemény-kutatók önkéntes szilenciuma.
A Pride-ot és Kollár Kingát megmérték
A kormányközeli és kormánytól független intézetek mérései tavaly ősszel kezdtek egymástól homlokegyenest eltérő politikai valóságokról beszélni. Elsőként a tavalyi EP-választás eredményét a legpontosabban előrejelző 21 Kutatóközpont mutatta ki, hogy a pártversenyben hibahatáron belül ugyan, de átvette a vezetést a Tisza, amit nem sokra rá a többi intézet is megerősített. A fideszes közvélemény-kutatók ezzel szemben azt állították, hogy szó sincs előzésről: a Tisza növekedése 35 százaléknál platózott, a Fidesz őrzi tíz százalékpont körüli előnyét. A jelenségről ebben a cikkben értekeztünk.
Legutóbb 2012 tavaszán az MSZP-nek mértek a Fideszéhez hasonló támogatottságot, az ellenzéki összefogásnak pedig 2021-ben a Covid-válság csúcsán és az előválasztás idején jeleztek kisebb-nagyobb előnyt az intézetek. Orbán Viktor 2010 óta tartó regnálása óta egyszer sem fordult elő olyan, hogy egy kihívó stabilizálni tudja a vezetését. Márpedig a kormánytól független közvélemény-kutatói kör azóta is Magyar Péterék egyre magabiztosabb vezetéséről számol be. Tavasszal a 21 Kutatóközpont már 14 százalékpontos előnyt mért a részvételüket biztosra mondó pártválasztók körében, amit a többi intézet is sorban igazolt: a Republikon legutóbbi mérése szerint kilenc, az IDEA és a Publicus szerint hét, a Závecz szerint öt százalékpont az előnyük. Ilyen hosszú ideje tartó, stabilnak látszó hátrány példátlan az Orbán-rendszer történetében. Ráadásul a Medián szerdán közölt adatsora már 15 százalékpontos Tisza-fórt mutat a biztos szavazó pártválasztók között, és a teljes népességben is tíz százalékponttal vezet Magyar Péter pártja a Fidesz előtt.
The post Hallgatásba burkolóztak a kormánypárti közvélemény-kutatók first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
