Hamisított dokumentumokkal jegyeztek be egy új ügyvezetőt egy külföldi tulajdonú magyar cég élére, majd nyolc nap alatt több mint 150 millió forintot utaltak el a vállalat számlájáról – írja a Telex.
A nem mindennapi ügyben büntetőeljárás és polgári per is indult, miután a cég álügyvezetőjének intézkedése nyomán az ellopott pénz egy része egy magánszemélyhez, egy másik része egy frissen alapított céghez, 50 millió forint pedig egy ügyvédi iroda letéti számlájára került. A károsultak szerint több szereplő mulasztása is kellett ahhoz, hogy a csalás sikerrel járjon.
A cikk szerint a történtek előzménye az volt, amikor 2022 novemberében, a cég korábbi ügyvédje, Czudar Balázs megtudta, hogy új ügyvezetőt jegyeztek be a vállalat élére. Ez azért volt gyanús, mert a korábbi ügyvezető fél évvel korábban meghalt, az új vezetőt pedig sem a cég ügyvédje, sem a liechtensteini tulajdonos képviselői nem ismerték.
Az ügyvéd hamar kiderítette, hogy a változásbejegyzéshez benyújtott iratokon a liechtensteini tulajdonos képviselőinek aláírása szerepel,
csakhogy az egyik aláíró évekkel korábban nyugdíjba vonult.
A liechtensteini képviselők azt is közölték, hogy soha nem jártak annál az ügyvédnél, aki ellenjegyezte az ügyvezetőváltás dokumentumait.
Czudar ezután telefonon felhívta az OTP-t, és kérte, hogy ne teljesítsék az új ügyvezető rendelkezéseit. A bank azonban azt közölte, hogy mivel az ügyvéd akkor még nem tudta igazolni, hogy jogosult a cég képviseletére, ezért nem tudják zárolni a számlát. Mire a szükséges dokumentumok másnap megérkeztek, a pénz egy részét már elutalták. Sőt, a telefonos jelzés napján további 50 millió forint hagyta el a cég számláját.
Összesen négy utalást indítottak nyolc nap alatt.
- Két részletben 55 millió forintot utaltak egy magánszemély számlájára ingatlanvásárlásra hivatkozva.
- Öt nappal később 48,5 millió forint ment egy mindössze három hónappal korábban alapított, később felszámolásba dőlt baktüttősi székhelyű KERPÁCS PIKK-PAKK 2022 Kft.-n „anyagvásárlás” jogcímén.
- Végül 50 millió forint került egy ajkai ügyvédi iroda letéti számlájára. Arra azonban nem találtak bizonyítékot, hogy az utalások mögött valódi ingatlanügylet vagy más valós gazdasági tranzakció állt volna.
A történet mögött a bírósági eljárásban egy több szereplőből álló társaság rajzolódott ki. Az álügyvezetőként bejegyzett nő egy ismerősén keresztül került kapcsolatba azzal a férfival, aki a bankban is eljárt, és a számláról indított utalásokat is koordinálta. A vallomások szerint egy másik férfi a háttérből irányította a folyamatot: ő küldte az álügyvezetőt a bankba, később pedig a netbankos utalásokat is ő indította.
Az 50 millió forintos ügyvédi letét különösen érdekes része az ügynek. A pénz ugyan papíron később visszakerült a céghez, valójában azonban az összeget a cég nevében eljáró személy készpénzben felvette. A magánszemélynek korábban utalt 55 millió forint is ehhez a körhöz került. Az ügyben büntetőeljárás indult közokirat-hamisítás és különösen nagy értékre elkövetett csalás miatt.
A cég és az örökösök később polgári pert indítottak hat alperes ellen, köztük az álügyvezető, a változást ellenjegyző ügyvéd, az érintett ügyvédi iroda, az OTP és a cégbíróság ellen. Azt próbálták bizonyítani, hogy a 150 milliós kárhoz több szereplő mulasztása is hozzájárult.
Első fokon a bíróság az álügyvezetőt, a változást ellenjegyző ügyvédet és az ügyvédi letétet kezelő irodát kötelezte a pénz visszafizetésére. A cégbíróságot és az OTP-t azonban nem marasztalta el. A másodfokú bíróság idén májusban ezen is változtatott: végül csak az álügyvezető és az őt bejegyző dokumentumot ellenjegyző ügyvéd kártérítési felelősségét állapította meg.
A bíróság szerint a cégbíróság vizsgálata ebben az ügyben alapvetően formális volt, ezért nem kellett külön ellenőriznie, hogy a külföldi tulajdonos nevében aláíró személyek valóban jogosultak voltak-e. Az OTP felelősségét pedig azért nem állapították meg, mert a pénzmosás elleni szabályok megsértése a bíróság értelmezése szerint elsősorban a közrendet és a pénzügyi rendszer védelmét szolgálja, nem pedig közvetlenül az ügyfél kártalanítását.
A károsultak szerint ugyanakkor éppen ez a legnagyobb probléma: ha a cégbíróság és a bank sem felel azért, hogy a csalások megakadályozására létrehozott ellenőrzések működnek-e, akkor kérdéses, hogy valójában kit védenek ezek a szabályok. Az ügyben a károsultak a Kúriához fordultak.
The post Hamis papírokkal került új ügyvezető egy cég élére, 150 millió forintot utaltak el a számlájáról first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
