Hangfelvételek bizonyítják, hogy elfogult volt az első fokon eljáró bíró a Hableány tragédiájának a tárgyalásán – tudta meg a 24.hu. Értesüléseink szerint a Fővárosi Törvényszék többek közt azért kötelezte új eljárásra a Pesti Központ Kerületi bíróságot, mert a bíró a fegyveregyenlőség elvének megsértésével több szabályt is megszegett a bizonyítás lefolytatása során a terhelt és a védője kárára – nem ritkán indoklás nélkül söpörte le az indítványaikat.
Az ügyre rálátó egyik informátorunk szerint
több olyan hangfelvétel is van, amelyeken azt lehet érezni, hogy nem stimmel valami. Érződik, hogy a bíró a közvélemény hatására abszolút a sértettek oldalára helyezkedett. Olyanokat mondott, hogy majd ő eldönti, mely szakértők meghallgatása releváns. Ez így is van, de meg is kell indokolnia egy bírónak azt, hogy melyik indítványt miért utasítja el. Ő pedig ezt nem tette meg. Az eljárás anyagából az derül ki, hogy a védelem indítványai egyszerűen le voltak söpörve, és többször sem adta meg a szót az ukrán hajóskapitány ügyvédjének. Vizsgálni akarták például a Hableány kapitányának a felelősségét a sértetti közrehatás miatt, de ezt lezárta azzal, hogy ez ebben az ügyben nem releváns
– magyarázta informátorunk.
Egy másik informátorunk szerint a bíró az ügyben elkészült szakértői véleményeket nem úgy kezelte, ahogy az elvárható lett volna tőle. Előfordult, hogy azért nem ismertetett a szakvéleményből valamit, mert azt nem tartotta fontosnak.
A fentiekkel kapcsolatban megkérdeztük Tóth M. Gábort, a vádlott védőjét.
Az ügy esetleges bulváros részleteit nem tisztem kommentálni, és ilyeneket magam sem akarok terjeszteni. De azt meg tudom erősíteni, hogy olyan kiszólásai voltak az elsőfokú bírónak – ahogy erre a törvényszék szóvivője is utalt –, amelyek a bírósági eljárásban senki irányában nem megengedettek. A tárgyalás vezetése, valamint a bizonyítás felvétele során történt bírói megnyilatkozások a pártatlanság, a tárgyilagos megítélés követelményét megsértették, és ezáltal azok befolyásolták – a másodfokú bíróság szerint is – az elsőfokú eljárást, és az az ügydöntő határozat érvényességére kiható, mintegy előrehozott bizonyítékértékelést eredményezett. A jogi érveimmel kapcsolatban a másodfokú eljárásban a bírói tanácsot akartam meggyőzni, és ez sikerült, alaposnak találták az abszolút eljárási szabálysértés(ek)re vonatkozó érveimet. Ez számomra mindenképpen szakmai siker, bár való igaz, hogy így az eljárás 5 év 8 hónap után tovább húzódik. De ahogy a másodfokú döntés is rámutatott: ez a vádlottnak soha nem volt felróható
– mondta lapunknak az ukrán kapitány ügyvédje.
Megkerestük a Fővárosi Törvényszék sajtóosztályát, hogy számíthat-e bármilyen retorzióra, eltiltásra az elsőfokú eljárást vezető bíró a történtek miatt? Válaszukban azt írták, fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a szerdán kelt végzés nem végleges. A végzés hatályon kívül helyezést tartalmazó rendelkezése ellen a vádlott, valamint a Fővárosi Főügyészség, a végzés további rendelkezéseivel szemben pedig a vádlott, a védő és a Fővárosi Főügyészség is fellebbezést terjeszthet elő a Fővárosi Ítélőtáblához a kézbesítéstől számított nyolc napon belül.
Hozzátették, amíg jogerősen be nem fejeződik a büntetőeljárás addig a kérdéseink idő előttiek, és abban az esetben sem lennének megválaszolhatók, ha a végzés végleges lenne.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szerint ugyanis az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az Országos Bírói Tanács, valamint az egyéb bírósági igazgatási szervek és a bírósági igazgatásban közreműködő egyéb bírói testületek, továbbá a bírósági vezetők a bírósági igazgatás és az ahhoz kapcsolódó döntések nyilvánosságát a hivatkozott törvényben foglaltak szerint biztosítják.
A bírákat és igazságügyi alkalmazottakat érintő kérdésekről szóló tájékoztatás többek között a fent említett jogszabályban foglaltakkal is összeegyeztethetetlen – arról/azokról, mint személyes adatokról, kizárólag az érintett tud, ha akar, nyilatkozni
– közölték a válaszukban.
Megkerestük a Fővárosi Főügyészséget, hogy fellebbeznek-e az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező végzés ellen, amint válaszolnak frissítjük a cikket.
A Hableány sétahajó 2019. május 29-én süllyedt el a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A Hableányon 35-en utaztak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozatot megtaláltak, egy dél-koreai utas holttestét viszont nem sikerült felkutatni.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2023 szeptemberében öt és fél év fogházra ítélte a Hableány katasztrófáját okozó Viking Sigyn kapitányát, Jurij C.-t halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt. A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíró elfogultsága miatt új elsőfokú eljárásra utasította a Pesti Központi Kerületi Bíróságot.
The post Hangfelvételek bizonyítják, hogy elfogult volt a bíró a Hableány tragédiájának tárgyalásán first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
