Románia
Cikkünket egy olyan országgal kezdjük, amelyiknek nem is kellene itt lennie, ugyanis 2024. november végén lezajlott a román elnökválasztás első fordulója, amelyet az oroszbarát és szélsőjobboldali Calin Georgescu nyert a liberális Elena Lasconi előtt, így ők juthattak tovább a második fordulóba. Ezt az eredményt a román alkotmánybíróság előbb érvényesítette, majd a döntését visszavonta, és elrendelte, hogy újra kell kezdeni az egész választást.
Az ok: a Legfelsőbb Védelmi Tanács megállapította, hogy a választás eredményét nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi beavatkozás befolyásolta. A román legfőbb ügyészség hivatalból vizsgálatot is indított, mert gyanújuk szerint Oroszország kibertámadásokkal, illegális kampányfinanszírozással és digitális platformokon (TikTok) történő visszaéléssel avatkozott be az elnökválasztásba.
Az első forduló előtt két héttel például hirtelen 25 ezer Georgescu-párti TikTok-fiók aktivizálódott és felmerült annak a gyanúja is, hogy az elvileg a kampányára pénzt nem költő jelölt külföldről kapott finanszírozást. Két, Georgescu környezetében mozgolódó férfi után is nyomoznak:
- egyikük egymillió dollárnál is nagyobb adományokat tehetett a TikTokon, és 381 ezer dollárt fizetett ki azoknak a felhasználóknak, akik Calin Georgescut népszerűsítették,
- míg a másik, egy korábban a Kongóban aktív zsoldosvezér Georgescu-párti demonstrációkon tervezhetett provokációkat a jelölt jóváhagyásával.
A választás pontos idejét nem tudni, de várhatóan addig, amíg nem lesz új elnök, a regnáló Klaus Iohannis a tervezettnél tovább marad hivatalban. Az azonban nem mindegy, hogy a szomszédban zajló ukrán háború közepette ki fog a helyére lépni egy NATO-tagországban.
Németország
Ami a 2024-es évben az amerikai elnökválasztás volt, az 2025-ben a németországi szövetségi parlamenti választás lesz. A február 23-ára kiírt előrehozott voksolást azért kell megtartani, mert összeomlott a szociáldemokrata SDP, a Zöldek és a jobboldali-liberális FDP alkotta kormánykoalíció.
A Bundestagot, azaz a német szövetségi parlament összetételét érintő választás azt is jelenti, hogy a kancellár személyéről is dönteni kell. Az országot jelenleg vezető SDP-s Olaf Scholz újraindul a címért, ám a jelenlegi mérések a kereszténydemokrata CDU-t hozzák az első helyre, így nagy valószínűséggel Friedrich Merz válthatja őt a kancellári székben.
De nem szabad elfeledkezni a második helyen álló, szélsőjobboldali AfD-ről sem, amely nemcsak azért figyelemreméltó, mert Németország Európai Unióból való kilépésével fenyeget, hanem, mert az esetleges győzelme esetén Angela Merkel nyomdokaiba lépve ők adhatnák a német történelem második női kancellárját Alice Weidel személyében. Bár Merkel AfD-vel kapcsolatos érzéseit ismerve ennek a sorsközösségnek valószínűleg nem örülne.
A harmadik helyen az SPD áll, néhány százalékponttal lemaradva, így – bár a győzelemre nincs esélyük – még befuthatnak az AfD elé, mentve a renoméjukat, és mivel a jelek szerint egyik pártnak sem lesz egyértelmű többsége, az is előfordulhat, hogy a CDU az SPD-vel lép koalícióra, tekintettel arra, hogy az AfD-vel való szövetséget mindkét hagyományos nagy párt kizárta.
A német választás eredménye nemcsak a gyengélkedő német gazdaság, hanem Európa és a világpolitika szempontjából is fontos lesz, hiszen az új kancellárnak együtt kell majd dolgoznia az újraválasztott Donald Trumppal, foglalkoznia kell az elhúzódó ukrajnai háborúval és Kína európai nyomulásával, valamint a Németországban élő szíriai menekültek miatt a Szíriában zajló eseményeket is követnie kell.
Lengyelország
Ugyan a köztársasági elnöki pozíció – a magyarországihoz hasonlóan – Lengyelországban is inkább reprezentatív jellegű, azonban, mivel az államfőnek joga van megvétózni a varsói parlament, a szejm által megszavazott törvényeket, így nem lehet elhanyagolni a szerepét.
Főleg egy olyan környezetben, mint a jelenlegi. Andrzej Dudát 2015-ben és 2020-ban is az akkori kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával választották elnökké. Azóta lezajlott egy kormányváltás, és a Donald Tusk miniszterelnök vezette Polgári Koalíció (KO) került hatalomra, és a két oldal közötti feszültséget csak növelte, hogy Duda nem riadt vissza attól, hogy megvétózzon olyan törvényeket, amelyek szerinte „túl liberálisak”. És bár a vétót felülírhatná a parlament, ehhez háromötödös többségre lenne szükség, amellyel nem rendelkezik a KO.
Most azonban fordulhat a kocka, amennyiben a kormánypárt által támogatott jelölt nyeri a várhatóan májusban tartandó elnökválasztást. A személyéről előválasztáson döntöttek, ezen ketten indultak: Varsó polgármestere, a baloldali-liberális Rafal Trzakowski, illetve a konzervatív-liberális Radowlaw Sikorski. Az előválasztást végül előbbi nyerte elsöprő eredménnyel, 75 százalékkal.
A mérések szerint, amennyiben a mintegy tucatnyi elnökjelölt közül a második fordulóba Trzakowski mellett a Jog és Igazságosság támogatottja, Karol Nawrocki kerül be, akkor előbbinek van nagyobb esélye a győzelemre, így megtörténhet a PiS teljes kiszorítása a hatalomból.
The post Három európai választás, amelyre figyelnünk kell 2025-ben first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
