A Tisza Párt kétharmados felhatalmazásával új alapokra helyezheti az ország közjogi rendszerét, eltávolíthatja a fideszes pártszolgákat a névleg független intézmények éléről. A privatizált közvagyon visszaszerzése bonyolultabb feladat lehet, bár Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint kétharmados többséggel ki lehet mondani, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény hatályát veszti, így az általuk birtokolt ingatlanok, készpénz, termőföld, részvények és cégek visszaszállnak az állam tulajdonába. Magyar Péter leendő miniszterelnök Hernádi Zsolt Mol-vezértől azt kérte, ne fizessék ki azt a nagyjából 25 milliárd forintos osztalékot, amely az MCC-nek járna, miután a kormány kitömte részvénycsomagokkal a kormánypárti elitképzőt.

A Fidesz-közeli alapítványok esetében az elmúlt másfél évtizedben felhalmozott eszközállomány nem használható fel szabadon, kizárólag az alapító okiratban meghatározott célok megvalósítására költhetnek, csakhogy sok esetben

ezek a célok megfelelnek a Fidesz politikai törekvéseinek.

Részletes leltárt készítettünk arról, milyen vagyonelemekkel felvértezve vág neki a fideszes alapítványi világ a következő négy szűk esztendőnek, és bemutatjuk, hogyan gazdagodtak a bőkezű állami dotációknak és az állami vagyon privatizálásának köszönhetően az elmúlt 16 évben.

Gyűjtésünkben a fideszes politikai munkában legalább részben szerepet vállaló alapítványokra koncentráltunk. Megnéztük, milyen vagyonelemek halmozódtak fel a központi költségvetésből rendszeres juttatásra jogosult kormánypárti pártalapítványokban,

• a Békemeneteket szervező CÖF-ben,
• az erdélyi Tusványost szervező Kisebbségekért – Pro Minoritete Alapítványban,
• a Batthyány Lajos Alapítványban, amely a fideszes háttérintézmények fontos közpénzelosztója,
• a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványban,
• a Békés Márton-féle Kommentár Alapítványban,
• a tanácsadói szerződésekben fürdő Századvég Alapítványban,
• a fideszes médiabirodalom ernyőszervezetében, a KESMA-ban,
• valamint az Orbán Balázs kuratóriumi elnök által vezetett Mathias Corvinus Collegiumban.

Ezek a szervezetek a legutóbbi, 2024-es állapotokat tükröző mérlegük alapján

617 milliárd forintot halmoztak fel az évek alatt, ebből messze a legtöbbet – 505 milliárdot – az MCC.

Szemléltetésképp, hogy ez mekkora összeg:

• a Dél-budai centrumkórházat nagyjából 300 milliárdból tervezte felhúzni a kormány, tehát ebből az összegből másfél-két szuperkórház épülhetne.
• Magyarország legdrágább hídja, a mohácsi Duna-híd ebből másfélszer épülhetne meg.
• 200 vasútállomást lehetne felújítani, vagy 120 modern mozdonyt beszerezni.
• A kormány 2035-ig szóló állami építési beruházási programjában kórházfejlesztésekre mintegy 300 milliárdot szán.
• A 2026-os költségvetésben 486 milliárdot terveznek uniós pénzek nélkül állami beruházásokra,
• de a 13. havi nyugdíj is kijön 532 milliárdból.

Az alábbi ábrán az MCC nyomasztó túlsúlya nem szorul magyarázatra, de ahhoz, hogy a kezdeti évek számadatai is látszódjanak, érdemes az elitképzőt kiikszelni.

A tisztán politikai fókusz miatt a gyűjtésből több tízmilliárdos tételek hiányoznak, így például kimaradt

• a 106 milliárdos vagyonnal rendelkező Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, amelyet a Lázár János által igazgatott Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság üzemeltetésére hoztak létre, melynek máig a közlekedési miniszter a kuratóriumi elnöke, és továbbra is nagy ütemben gyűjti a földeket,
• a Makovecz Campus Alapítvány, amely megkapta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttesét, hogy tudományos-kulturális központot alakítson ki, és így 15,6 milliárdos vagyont szerzett,
• a Demeter Szilárd kulturális intézményhálóját felügyelő Magyar Kultúráért Alapítvány, amely 32,8 milliárdos vagyonnal bír,
• a Hauszmann Alajos hagyatékát gondozó a Hauszmann Alapítvány, amely 4,8 milliárd fölött rendelkezik,
• a kulturális örökség megőrzésére létrejött Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány, ahol Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kuratórium elnöke, és amely megkapta a pesthidegkúti Klebelsberg-kastélyt és a szomszédos Jankovich-Váry-kúriát, így 5,2 milliárdos vagyont tudhat magáénak,
• a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány, amely fenntartója és üzemeltetője a budapesti Millenáris Parknak, ahol a Fidesz fővárosi frakcióvezetője, Szentkirályi Alexandra a kuratóriumi elnök, a szervezet pedig 22,8 milliárdos eszközállománnyal bír,
• valamint az egyetemeket tulajdonló alapítványok.

Vélhetően jelentős növekedne a NER-közelben felhalmozott vagyon értéke, ha számításba vennénk a Nemzeti Együttműködési Alap és Városi Civil Alap által támogatott kis civil szervezeteket, amelyek a legtöbb esetben helyi kormányközeli szereplőkhöz köthetők, és egészen bizarr célokra is kapnak forrásokat.

Szintén kimaradtak a Fidesz szolgálatában álló magáncégek, mint amilyen Megafon, a most életre hívott, DPK-szervező Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség és az Alapjogokért Központ, mivel ezek nem alapítványi formában működik.

Az, hogy mihez tud kezdeni az átjátszott közpénztömeggel a Tisza-kormány, egy 617 milliárdos kérdés.

Veszteséges a Fidesz

A pártvagyon nem közvetlenül a Fideszben koncentrálódik: a kormánypárt évek óta veszteségesen működik, az utolsó beszámolója szerint két éve 400 milliós mínusszal zárt, miután a tagdíj, a központi költségvetési támogatás, a képviselő csoportnak nyújtott támogatás és a főleg vállalkozóktól, valamint politikusoktól érkező nagyobb összegű adományok nem fedezték a kiadásokat.

A párt tulajdonát képezi ugyanakkor a Lendvay utcai pártszékház, az egykori Groedel-villa, amelyet a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. 460 millió forintért újított fel.

A pártok frakciótámogatásban és közvetlen támogatásban részesülnek a központi költségvetésből, túlnyomórészt a megszerzett szavazatok arányában, továbbá a tudományos, ismeretterjesztő tevékenységét végző pártalapítványok is évről évre kapnak forrásokat. Az anyapárt választási eredményéhez kötötten a bő 3 milliárdos éves keret több mint harmada, 1,6 milliárd vándorolt eddig a Fideszhez kötődő Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványhoz (SZPMA) – ez a jövőben jóval kevesebb lesz. A kötcsei pikniket is szervező alapítvány kuratóriumában ül Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kövér László házelnök is.

A Fidesz 2019-ben emelte meg jelentősen a pártalapítványok támogatását. Amíg az előző ciklusokban 500–600 milliós központi költségvetési támogatásra voltak jogosultak, ebben az évben a pénz több mint a duplájára emelkedett. Ebben az évben az SZPMA megduplázta a vagyonát – 1,3 milliárdról 2 milliárdra –, az összeg pedig évről évre ütemesen nőtt, a bevételeik rendre százmilliós nagyságrendben haladták meg a kiadásokat, így az utolsó beszámolójuk szerint mostanra 5,2 milliárdos eszközállománnyal rendelkeznek. 2010-ben még összesen csupán 142 milliós forrásuk volt, tehát az Orbán-rendszer 16 éve alatt

36-szorosára nőtt az alapítványi vagyon.

A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány több mint egymilliárd forintos befektetett pénzügyi eszközzel rendelkezik, ám azt a beszámoló nem részletezi, hol vannak ezek a források – jellemzően hosszú lejáratú bankbetéteket, értékpapírokat és részesedéseket takar ez sor –, emellett a Stefánia úti székház és az ahhoz tartozó telek is a vagyonukat képezi. A zuglói Ligeti-műteremvilla 2016-ban került az alapítványhoz, a felújítását szintén a Market végezte 645 millió forintért: az épület értéke az utolsó beszámoló szerint 930 millió forint, az ahhoz tartozó teleké pedig 247 millió. Emellett 800 millióért brüsszeli irodát is vásárolt az alapítvány a Schuman téren, ám a külföldi tulajdonnak nincs nyoma a hazai névjegyzékben.

A 2003-ban alapított szervezet küldetése „a polgári, keresztény és nemzeti értékek mentén szerveződő közösségek támogatása”, ennek megfelelően egyfajta forráselosztó funkciót is ellát:

2024-ben összesen csaknem 500 milliót csorgattak tovább Fideszhez kötődő szervezetekhez.

Az elmúlt két évben 450 milliót adtak a Fidelitasnak, 259 milliót a Keresztény Demokrata Intézet Alapítványnak és 155 milliót a CÖF-nek.

A Békemenet és a Tusványos mögött is alapítványi pénz van

A Civil Összefogás Fórum, amely az idén március 15-én már a 11. Békemenetet szervezte meg, és számos, a Fidesz üzeneteire rímelő plakátkampányt indított korábban, az összes bevételének túlnyomó részét adományokból szerzi. Két éve részesültek a legtöbb támogatásban az Orbán-rendszer évei alatt: 1,26 milliárd bevételből 1,25 milliárd érkezett adományokból, ám azt a kiegészítő mellékletben nem részletezik, pontosan honnan.

Támogatóink olyan magánemberek és vállalkozók, akik eredményes munkájukkal törvényi adókötelezettségüknek maradéktalanul eleget tesznek

– írta a beszámolóban az elnök, Csizmadia László. Tudható ugyanakkor az is, hogy a Fidesz pártalapítványa mellett kaptak már pénzt az MVM-től, a Szerencsejáték Zrt. leánycégétől és a Magyar Fejlesztési Banktól is, így közvetve többször is jelentős közpénzinjekcióhoz jutott a szervezet.

A 2009-ban alapított CÖF a fülkeforradalom évében mindössze 23 ezer forintos eszközállománnyal rendelkezett, majd egy évre rá ez az összeg felkúszott bő egymillió forintra. Mostanra

ennek az összegnek a 365-szöröse fölött rendelkeznek, 658 millió a vagyonuk.

A CÖF évről évre gyarapodott a NER-ben, de igazán nagyot 2021-ben ugrott a forrásfelhalmozás: ebben az évben akkora volt a bevételük, mint az azt megelőző három évben összesen, az eszközállományuk pedig hirtelen a négyszeresére nőtt. Az, hogy honnan érkezett ez az összeg, már csak azért sem világos, mert ebben az évben nem adtak le kiegészítő mellékletet, vagyis szöveges beszámolót.

A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány összesen csaknem négymilliárd forint bevételt realizált az elmúlt tíz évben, de ennek a 70 százalékára az elmúlt öt évben tettek szert, a 30 százalékára pedig 2024-ben.

A tárgyi eszközök tartósan alacsony értéke azt mutatja, hogy a CÖF-nek a számsorok alapján nincs ingatlanvagyona, a rendezvényeiket is gyakran más szervezetek helyszínein tartják (például a digitalizálódás előtti polgári körök otthonában, a Polgárok Házában) viszont csaknem 200 milliós értékpapír állománnyal rendelkezik.

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány a határon túli magyarok segítésére szerveződött, budapesti székhelyű alapítvány, saját folyóiratot és könyveket adnak ki, továbbá konferenciákat rendezvényeket szerveznek, melyek közül a legfontosabb Fidesz erdélyi összesereglése, a tusványosi szabadegyetem. Az 1991-ben alapult szervezet jogelődjét Németh Zsolt fideszes politikus alapította, és a Lendvai utcai Fidesz-székházba volt bejegyezve, ám 1999-ben megszűnt, az új szervezetet Kövér László, Németh Zsolt és Madarász László hozta létre.

A Pro Minoritate kisebb részt újságkiadásból, tábori költség-hozzájárulásból és a Csángó Bál bevételeiből működik, de legnagyobb részt támogatások teszik ki a bevételeit: 2024-ben összesen 1,2 milliárdot kapott az alapítvány, azt azonban nem részletezik, honnan érkeztek a források, csupán az egyszázalékos szja-felajánlásokból befolyó összeget, onnan 681 ezret kaptak, ami a teljes bevételhez viszonyítva csepp a tengerben. Rendszeresen kapnak forrásokat a központi költségvetésből: 2025-ben 750, 2024-ben 700 milliót, lényegesen többet, mint a korábbi években. Emellett érkezett már pénz a Miniszterelnökséghez tartozó Nemzeti Együttműködési Alaptól, a Szerencsejáték Zrt.-től és a Magyar Fejlesztési Banktól is.

A Pro Minoritate vagyona is szépen gyarapodott a NER-ben: amíg 2010-ben 33 millió fölött diszponáltak, mostanra több mint egymilliárd forint a vagyonuk – 301 milliós tárgyi eszközzel is rendelkeznek, amely jellemzően az ingatlanvagyont takarja, ám a belvárosi irodájuk a szintén Fidesz-közeli Carpathia Tanácsadó Zrt. tulajdona.

Rogán bőszen támogatja a korábbi munkahelyét

A Fidesz-közeli alapítványi világ egyik legnagyobb szereplője az 1991-ben alapított Batthyány Lajos Alapítvány (BLA), amelynek létrehozását anno Antall József miniszterelnök kezdeményezte. Ez volt Rogán Antal későbbi miniszter első munkahelye, a kilencvenes években a szervezet titkára volt. Az évek során számos fideszes politikus megfordult az alapítvány kuratóriumában, így Szájer József, Semjén Zsolt, Gulyás Gergely, Rogán Antal, Martonyi János, sőt, még az azóta a Tiszához igazolt Orbán Anita is. Két évtized vegetálás után a NER-ben jelentős forrásokhoz jutott a BLA: 2018-ban már több mint egymilliárd, 2019 és 2020-ban 3,5 milliárd forintot kaptak a központi költségvetésből.

Ugyanebben az évben közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá (kekva) alakult a szervezet. A kekva a K-Monitor szerint a közvagyon kiszervezését, magánvagyonná alakítását teszi lehetővé: az állam az alapítványoknak a feladatellátásukhoz közpénzt szolgáltat, amivel azok szabadon gazdálkodhatnak, ebbe a formába került a legtöbb hazai egyetem is.

Ekkor a parlament döntése nyomán a BLA tőkejuttatásban is részesült, hogy rendelkezzen a vagyonkezelő alapítványokra előírt tőkeminimummal: megkapta az akkor közel 10 milliárdot érő, a budai Várnegyedben található Lónyay-Hatvany-villát, az alapítványi vagyon pedig 38 millióról 14 milliárdra lőtt ki. Az impozáns, panorámás épület korábban a Magyar Nemzeti Bankhoz köthető Pallas Athéné Alapítványé volt, majd visszakerült az államhoz, amely továbbadta a Batthyány alapítványnak.

Az alapítvány közpénzelosztóként is működik: a Telex nemrég részletes cikkben mutatta be, milyen forrásból érkeznek pénzek a BLA-ba, és hogyan csorgatják tovább azokat. A Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda

• 2022-ben 6,4 milliárd forintot,
• 2023-ban 9,2 milliárdot,
• 2024-ben 14,5 milliárdot utalt a számlájára.

A BLA aztán ezeket a pénzeket tovább osztja a Fidesz-közeli szervezeteknek: támogatásban részesült már az Orbán Ráhelt meginterjúvoló dizájnlap és a Scruton kávézólánc tulajdonosa is, de a Drogkutató Intézettől a Rubicon Intézeten és az Oeconomus Alapítványon át egészen az Alapjogokért Központig rengeteg szervezetnek csorgatnak forrásokat. A kormány politikáját támogató intézet tulajdonosa, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. 2013 óta 14,5 milliárdot kapott a Batthyánytól, a legtöbbet, 6 milliárdot 2025-ben.

A BLA szárnyai alatt működik a Danube Institute nevű budapesti székhelyű konzervatív agytröszt is, amely számos külföldi konzervatív értelmiségit és politikust foglalkoztatott ösztöndíj-programok keretében – erről 2024-ben az Átlátszó írt részletesen.

Az alapítvány vagyonfelhalmozása a NER-ben szökkent szárba: míg 2010-ben 50 milliós vagyonuk volt, addig mostanra 25,8 milliárdos eszközállománnyal büszkélkedhetnek. Ezt az jelenti, hogy az 500-szorosára nőtt a vagyonuk. 2024-ben is szépen gyarapodtak: akkor csaknem megduplázták a vagyont, 14,9 milliárdról 25,8 milliárdra. 2024-ben a BLA-nak 11,9 milliárdos tárgyi eszközállománya volt, ami a budavári villa piaci értéke lehet, emellett volt 11 milliárdos követelése is, azaz ekkora összeggel tartoztak neki más szervezetek a mérleg fordulónapján.

Az alapítványnak részesedése van a székhelyéül szolgáló villában működő a Hatvany Kávéház és Szalon Kft.-ben, valamint a BL Nonprofit Kft.-ben is. A kávézónak 319 milliós, a konzervatív szellemű folyóiratokat kiadó cégnek 666 milliós eszközállománya van, az utolsó mérlegük szerint az előbbi 29 milliós profitot termelt, az utóbbi 7,9 milliót. Az alapítvány a korábbi bő egymilliárdos értékpapír-állományát 2024-ben lekötött bankbetétekbe fektette, melyek értéke ezzel 2 milliárdra ugrott.

Kilőtt a NER ideológusainak alapítványi vagyona is

A fideszes alapítványi világ másik óriása a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK), amely fenntartója és működtetője a budapesti Terror Háza Múzeumnak, de az ernyője alá tartozik a Kertész Imre Intézet, a Habsburg Történeti Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet, a XX. Század Intézet és a hivatása szerint a térség jelenét és jövőjét kutató, ám praktikusan orbánista think tankként működő XXI. Század Intézet is.

Az alapítvány a legutóbbi beszámolója szerint 8,5 milliárdos bevételt realizált, ám ennek csak kisebb részét tette ki az eladott termékekből és szolgáltatásokból befolyt összeg, amelyből 885 ezerhez jutottak, miközben támogatások formájában 6,9 milliárddal gyarapodtak. Ennek is nagyobb részét teszi ki a központi költségvetésből származó bevétel: ezen a címen 6,4 milliárd forintot ítéltek meg nekik. Az Orbán-kormányok bőkezűen támogatták az alapítványt:

2010 óta több 51 milliárd forint jutott nekik a központi költségvetésből.

Az alapítványt még az első Orbán-kormány hozta létre egy határozattal 1999-ben, hogy a „példátlan szörnyűségekkel terhes huszadik századi kommunista diktatúrák kelet-közép-európai abroncsainak lehullásával” bemutassa közös múltunkat, és segítsen a szembenézésben. A 20. századi diktatúrák áldozataira emlékező, egyszerűsítő történelemszemlélete miatt sok vitát generáló Terror Háza Múzeum már a Medgyessy-kormány idején nyitotta meg a kapuit 2002-ben. Létező szervezet volt tehát a NER előtt is, ám

a 2010-es fülkeforradalom évével összevetve az alapítvány 2,8 milliárdos vagyona mostanra 19 milliárdra duzzadt.

Az alapítvány a vagyona nagy részét – 12 milliárdot – bankbetétekben tartja, de az évek során szemrevaló ingatlanportfóliót épített, melynek összértéke mostanra elérte az 5,3 milliárdot. Amellett, hogy az alapítványé az Andrássy út 60. szám alatt működő Terror Háza, 2020-ban ajándékba kapott az államtól két hegyvidéki ingatlant: a Határőr úti háromszintes, klasszicizáló stílusban épült villát, valamint egy további ingatlant a közeli Istenhegyen, ráadásul az Átlátszó cikke szerint a két épület renoválására kaptak még 2,2 milliárd közpénzt is: a felújításból Garancsi István cége gazdagodott. Az alapítvány égisze alatt működő, a névadó Nobel-díjas író és más szerzők hagyatékát kutató Kertész Imre Intézeté a Benczúr utca 46. szám alatti szecessziós villa, amelyet elhanyagolt állapotban vásároltak meg a fővárosi önkormányzattól, a felújítására majdnem 3 milliárdot szántak.

Formálisan nem a Schmidt Mária-féle alapítványi birodalom része, de azzal szimbiózisban létezik a 2005-ben létrejött Kommentár Alapítvány. Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője egyben a Schmidt-féle alapítvány kutatási igazgatója, valamint a XXI. Század Intézet igazgatója, míg Schmidt Mária rendszeres szerzője a folyóiratnak. A Kommentár, amely a tihanyi Tranzit Fesztivál főszervezője, a negyedik Orbán-kormány felállása után indult gyors gyarapodásnak: a Szabad Európa összesítése szerint 2019-től 2024-ig 28,4 milliárd adóforintot kapott a szervezet. Korábban kaptak pénzt a Szerencsejáték Zrt. leányvállalatától, a Batthyány Lajos Alapítványtól és az MVM-től is. A 24.hu 2023-ben mutatta be részletesen az alapítvány ingatlanvagyonának közpénzzel fűtött növekedését. 2020-ban a kormány ingyen átadta a Palotanegyed szélén álló, Puskin utca 4. szám alatti ingatlant, amely a Kommentár Tranzit Ház nevű képzési központja lett. 2022-ben az alapítvány az MCC-től 11,5 milliárd forintot kapott tíz évre, melynek nagy részét – 9,7 milliárdot – a budapesti képzési központra fordíthatják. Erre a célra a Miniszterelnöki Kabinetirodától is kaptak két összegben további 7,8 milliárdot, a felújítással a Mészáros Lőrinc családi érdekeltségének számító Fejér-B.Á.L Zrt.-t bízták meg.

Tavaly a Kommentár kapott további 2,2 milliárdot Rogánéktól a feladatai ellátására, illetve a másik képzési helyszínük, a balatonszepezdi hajdani SZÖVOSZ-üdülő fejlesztésére, ahol a falubeliek hajnalig tartó, őrjöngésig fajuló bulikra panaszkodtak a Szabad Európának.

Az alapítvány vagyona kilőtt a NER alatt. 2010-ben 5,5 milliós eszközállománnyal rendelkezett, mostanra azonban KKETTK vagyonát is lekörözik: legutóbb

27,6 milliárdnyi forrásról számoltak be.

5,5 milliárd értékű ingatlanvagyonnal bírnak, de a beruházásokat és felújításokat ismertető soron ennél is nagyobb, 7,6 milliárdos összeg szerepel, ami arról árulkodik, hogy a szervezet jelentős tárgyieszköz-fejlesztést, ingatlanfelújítást vagy eszközbeszerzést hajt végre.

A Kommentár 1,2 milliárdot tart bankbetétben, és 8,1 milliárd értékű értékpapír-állománnyal is büszkélkedhet.

A fideszes világ meghatározó szereplője a Századvég-csoport, amely közvélemény-kutatásokat, elemzéseket készít, konferenciákat szervez, könyveket és folyóiratokat ad ki. A 2010-es fülkeforradalom óta a Századvég sorba nyerte az állami megbízásokat. 2020-ban a 24.hu írta meg, hogy a Palkovics László-féle Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) adtak három évre 11,8 milliárdért tanácsokat, 2023-ban pedig hároméves, 23,8 milliárdos keretösszegű, szakpolitikai tanácsadásról szóló szerződést kötöttek Rogán Antal minisztériumával, amit az Átlátszó írt meg.

A Századvég 4,4 milliárdos vagyonnal büszkélkedhet, és arról ugyan nincs nyilvánosan elérhető adat, hogy milyen ingatlanállománnyal büszkélkedhet, de a tárgyi eszközök soron 350 millió forintot tüntettek fel.

Van miből gondozni a tehetségeket

A fideszes alapítványi világ koronaékszere a Mathias Corvinus Collegium. Az MCC a fenntartó kuratórium elnökének, Orbán Balázsnak, a távozó miniszterelnök politikai igazgatójának, a Fidesz kampányfőnökének a birodalma. A szervezetet 1996-ban alapították azzal a céllal, hogy a tehetséges fiatalok fejlődését segítse, mostanra azonban eredeti hivatásán jelentősen túlterjeszkedő, kiterjedt tevékenységi körrel rendelkezik: az elitképzőnek becézett monstrum alá nemcsak oktatáshoz kapcsolódó tevékenységek, tehetséggondozó programok, posztgraduális képzések és intézmények tartoznak, hanem kutatóintézetek, médiaportfólió és rendezvényszervezés is.

Az MCC tulajdonolja a kormánypárti Mandinert, az Inforádiót, Magyarország piacvezető könyvkereskedőjét és kiadóját, a Librit, amelynek a tulajdonosváltás óta egyébként csökken a nyeresége, továbbá ők rendezik meg a Esztergomban a MCC Fesztet, amely a NER nyári összesereglésének megkerülhetetlen eseménye lett.

Az MCC-be a 2020-as kekvává alakulása előtt is folyt a közpénz. Addig az alapítói jogokat birtokló Tihanyi Alapítványon keresztül százmilliókat kaptak a szokásos szereplőktől: minisztériumoktól, jegybanki alapítványoktól és a Batthyány Lajos Alapítványtól. Az igazi tőkeinjekcióra azonban 2020-ban került sor. Ekkor hizlalták akkorára, hogy megkerülhetetlen szereplővé vált a hazai oktatásban, a gyarapodásukat ekkoriban részletes cikkben mutattuk be.

Hat éve kevesebb mint egymilliárdról 424 milliárdra lőtt ki a vagyonuk, amivel a fideszes alapítványi világ messze legnagyobb és legfontosabb szereplőjévé váltak.

Számos cégben szereztek tulajdont, valamint az övék lett a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százaléka, ami akkor durván 300 milliárdot ért, és évente 7–7,5 milliárd forintnyi osztalékot termel az elmúlt tíz év átlaga alapján. Mostanra az MCC 358 milliárdnyi befektetett pénzügyi eszközzel rendelkezik, és rendre tízmilliárdos osztalékokat vesz fel a Moltól, emellett 61 milliárdos értékpapír-állománnyal bír.

Összesen 15 milliárd forint értékű ingatlanvagyonnal rendelkeznek: az összes általuk használt ingatlant a Szabad Európa helyezte térképre. Gyűjtésük szerint az MCC 18 saját és 13 bérelt ingatlanban működik, Magyarországon és külföldön Brüsszelben és számos erdélyi településen: Beregszászon, Sepsiszentgyörgyön, Kászonjakabfalván, Szabadkán, Szatmárnémetiben és Székelyudvarhelyen. Emellett a Gellérthegy oldalában épül az MCC új campusa a Munkásőrség volt épületének a helyén, de csak évek múltán vehetik birtokba.

Az MCC a fideszes alapítványi világ legnagyobb szereplője: összesen 505 milliárdos vagyonnal rendelkezik. 2011-es beszámolója szerint akkor 23 milliós vagyonnal rendelkezett, ami a 2010-es években több százmilliósra gyarapodott, a 2020-as években pedig már százmilliárdok fölött diszponál. 2011-hez képest a vagyonuk nagyjából

22 ezerszeresére nőtt.

Egy kézben a sajtó

A Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) az ország legnagyobb médiakonglomerátuma, a fideszes sajtópropaganda első számú végrehajtója. A Mediaworks Hungary Zrt. ernyője alatt több mint 470 médiaterméket tulajdonol: az összes megyei lapot, számos televíziót, rádiót és országos újságot. A propaganda olyan zászlóshajói, mint a Magyar Nemzet, az Origo, a Metropol, a Bors és a Hír TV egytől egyig kesmás médiumok. A 2018-ban létrehozott alapítványt a kormány „nemzetstratégiai jelentőségűnek” minősítette, amelynek egy tucat kormányközeli médiatulajdonos mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, önként felajánlotta a több tízmilliárdos érdekeltségét. A kormány ezzel formálisan is letarolta és az uralma alá hajtotta a médiapiac nagy részét, a terjeszkedés azóta folytatódott.

A KESMA legutóbbi beszámolója szerint 28,3 milliárdos eszközállománnyal rendelkezik, vagyis megkétszerezte az alapításakor jegyzett, 14 milliárdos vagyonát. A kormányközeli médiacégeket tömörítő alapítvány ugyanakkor 2024-ben félmilliárdos, 2023-ban 1,2 milliárdos mínusszal zárt, legutóbb 2022-ben könyvelhetett el nyereséget. Legutóbbi beszámolója szerint 1,2 milliárdos támogatásban részesült az alapítvány, ám azt nem nevezték meg, milyen forrásból.

The post Hatalmas vagyont halmoztak fel az Orbán-érában a Fidesz-közeli alapítványok: 617 milliárdnál állt meg a számlálónk first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu