Hátat fordítottak a NER-cégeknek a Budapesti Értéktőzsde befektetői

Két hónap sincs hátra az április 12-i parlamenti választásig, a tőzsdei befektetők ilyenkor a szokottnál erősebben fókuszálnak a politikára – hívja fel rá a figyelmet a Telex.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) legfőbb mérőszáma, a BUX-index nagy lendületben van, tavaly 40 százalékot emelkedett, és végül 111.032 ponton zárt. Február 24-én 125.831 ponton áll a mutató, vagyis 2026-ban megközelítőleg 14,5 százalékkal nőtt az index. Ugyanakkor a leginkább politikához kötött (NER-es) cégek részvényei érdemben elmaradtak az átlagos növekedéstől, sőt veszítettek az értékükből.

A különbség szembetűnő.

A részvényárak mozgását nehéz konkrétan egyetlen tényezőhöz, például a választási várakozásokhoz kötni, de, ha megfigyeljük a fő mozgásokat, lehet mögöttük trendszerűség.

A YTD (year to date, vagyis az év eleje óta bekövetkezett áremelkedés) a piac egészére 14,5 százalék. A négy legnagyobb forgalmú papír esetében mindenhol impozáns az eddigi 2026-os drágulás:

  • OTP 14 százalék;
  • Mol 20 százalék;
  • Richter Gedeon 19 százalék;
  • Magyar Telekom 11 százalék.

A legnagyobb forgalmú Blue csipek a BUX-index legnagyobb súlyú összetevői. A négy papír együttesen a BUX több mint 90 százalékát adja, ha kerekített számokkal mutatjuk be a súlyukat, az OTP súlya 40, a Molé és a Richteré 20-20, a Magyar Telekomé pedig 10 százalék.

És a NER-es cégek?

A leginkább NER-es cégnek azokat nevezhetjük, amelyek az Orbán-kormány alatt felemelkedett üzletemberek érdekeltségeihez kapcsolódnak, vagyis Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és Jászai Gellért érdekeltségeit emelhetjük ki.

Aktuális tőzsdei súlyuk alapján NER-közeli cég a tőzsdén a részben Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Opus Global, a szintén Mészáros-érdekeltségnek számító MBH, a Jászai Gellért-féle 4iG és a részben Tiborcz Istvánhoz tartozó Gránit Bank. Az MBH annyiban kilóg a sorból, hogy még nem BUX-összetevő, mert csak tavaly nyitott a nagyobb közkézhányad felé. Közel ezermilliárd forintos kapitalizációja miatt azonban mindenképpen az egyik legnagyobb kormányközeli cég a 4iG mellett. (A kapitalizáció egyébként nem egyenesen arányos a BUX-súlyokkal: ebben az Opus Global ma a legnagyobb a NER-cégek közül, a három BUX-ban is megjelenő részvény – az Opus Global, a 4iG és a Gránit – jelenleg 5 százalékot jelent együttesen az indexben.)

Az idei teljesítményük így alakult eddig:

  • Opus Global –2 százalék;
  • 4iG –11 százalék;
  • MBH –13 százalék;
  • Gránit Bank –4 százalék.

A fenti trend alapján biztosan megállapítható, hogy a tőzsdei befektetők látnak bizonytalansági faktort a 2026-os választásban

– értékelnek a Telex cikkében.

The post Hátat fordítottak a NER-cégeknek a Budapesti Értéktőzsde befektetői first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest