Nyilvánvalóan sérti az Alaptörvényt és a Magyarországra kötelező nemzetközi szerződéseket az az „ellehetetlenítési” törvény javaslatához benyújtott fideszes módosító, amely szerint a már megtett 1 százalékos felajánlások sem kerülhetnének a feketelistázott szervezetekhez, és azokat a NAV egyszerűen átcsatornázná egy állami alapítványhoz – írja a Helsinki Bizottság.

Megírtuk, hogy kedden az Országgyűlés KDNP-s vezetésű, fideszes többségű igazságügyi bizottsága 8 igennel és 3 nem ellenében megszavazta az átláthatóságinak nevezett ellehetetlenítési törvényhez benyújtott módosító indítvány. Ennek értelmében már az idei egyszázalékos szja-felajánlásokat is elvehetik azoktól a civil szervezetektől és médiumoktól, amelyek felkerülnek a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzékére mint „külföldi támogatásból közéletet befolyásoló szervezet”.

Az átláthatósági törvény értelmezéséről korábban már készítettünk egy összefoglalót.

A Helsinki Bizottság álláspontja ugyanakkor szerint a független, kormánykritikus szervezetek és a szabad sajtó felszámolását célzó, de gyakorlatilag bármilyen, a kormánynak nem tetsző jogi személyt, így a cégeket is fenyegető „ellehetetlenítési törvény” minden ízében sérti az alkotmányos jogokat.

Nehéz olyan rendelkezést találni benne, amely ne ütközne valamilyen alapvető jogelvbe. De még ebből az erős mezőnyből is kiemelkedik az a tegnap benyújtott módosító javaslat, amelynek értelmében már az idei 1 százalékos szja-felajánlásokat is elvenné a kormánytöbbség azoktól a szervezetektől, amelyeket a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslata alapján „külföldi támogatásból közéletet befolyásoló szervezetként” tesz feketelistára a kormány. Az így „einstandolt” pénz egy állami alapítványhoz kerülne.

A szervezet azt írja: az 1 százalékról való rendelkezés határideje május 20. volt, a jogszabályt a most ismert tervek szerint június második hetében fogják elfogadni, így a felajánlások rendszerébe való utólagos törvényi beavatkozás egyértelműen a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.

Ezután felsorolják, hogy a tervezett megoldás sérti az érintett szervezetek

tulajdonhoz való jogát, hiszen a felajánlás megtörténte után a kérdéses összeg már jog szerint az övék, csak a kiutalása történik meg később;

• egyesülési jogát, hiszen abba beletartozik, hogy az állam nem változtatja meg önkényesen az egyesületi finanszírozás megteremtésének feltételeit; és
• véleménynyilvánítási jogát, hiszen a listára az érintett szervezetek alapvetően a véleményük (így pl. a demokratikus vitában való részvételük) alapján kerülnek.

A bevezetni tervezett szabályozás ezen túl sérti a felajánlók

• tulajdonhoz való jogát, aminek része a tulajdonnal való rendelkezés joga is, és bár az adó 1 százalék olyan tulajdon, amellyel korlátozottan rendelkezhetünk (vagy az államnak adjuk, vagy egy általunk választott szervezetnek), a rendelkezés lehetősége tulajdoni jelleget ad neki; és
• véleménynyilvánítási szabadságát is, hiszen az 1 százalék felajánlása nyilvánvalóan a kedvezményezett szervezet álláspontjával való azonosulást fejez ki.

Amint megszületik a kormány feketelistája, mind az arra felkerült szervezetek, mind azok, akik e szervezeteknek ajánlották fel az adójuk 1 százalékát, panasszal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz. Bár osztjuk a testület függetlenségével kapcsolatos kételyeket, úgy gondoljuk, hogy a már felajánlott adó visszamenőleges hatályú elsíbolása annyira durva jogsértés, hogy aki rányomná az alkotmányosság pecsétjét, az végérvényesen kiírná magát a komolyan vehető, tisztességes jogászok köréből.

Ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti ezt a rendelkezést, úgy a NAV köteles lesz kiutalni a felajánlott összeget az eredeti kedvezményezetteknek. Ha pedig az Alkotmánybíróság elutasítja a panaszt, akkor valamennyi érintett az emberi jogok strasbourgi bíróságához fordulhat, amely – ha a panaszt megalapozottnak találja – kötelezi a magyar államot annak az anyagi és erkölcsi kárnak a megtérítésére, amelyet az érintettek az általuk vagy a nekik felajánlott adó lenyúlása miatt szenvedtek el.

The post Helsinki Bizottság: katasztrofális az ellehetetlenítési törvény, és sokba fog kerülni a magyar államnak a felajánlott adó 1 százalékok lenyúlása first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu