Egy százalék
– ennyi volt az esélye egy fogadóiroda szerint annak, hogy Robert Prevostot választja meg 267. pápának a katolikus egyház bíborosaiból álló konklávé a Vatikánban. Igaz, arról előzetesen keveset tudhatott a kívülálló – még ha rendesen bele is ásta magát a témába –, hogy mi járhat valójában a bíborosok fejében, illetve mi minden befolyásolhatja a Ferenc pápa utódjáról szóló döntést a szinte légmentesen lezárt Sixtus-kápolnában.
A pápaválasztó konklávét ezeréves hagyományok határozzák meg, rendkívül nagy a titoktartás körülötte – már csak azért is, mert akármekkora befolyással is rendelkezzen bármelyik résztvevő, a kiátkozását kockáztatná, ha megszegné a titoktartási esküjét. Ezt kivédendő az elektronikus eszközök használatát is megtiltották a pápaválasztó bíborosoknak, és a kápolnát is átvizsgálták a konklávé előtt poloskák után kutatva.
Kívülről annyit lehetett látni, hogy bement az érintett 133 bíboros, akik az első napon egy, a továbbiakban pedig napi két szavazást tartottak, és a döntésig teljesen el voltak zárva a külvilágtól. Csak akkor szállt fel fehér füst, amikor kétharmados többséggel megtalálták a megfelelő személyt.
Noha a bíborosok több mint 70 országból érkeztek – vagyis a nyelvük, a társadalmi hátterük, a problémáik és a prioritásaik is sokfélék –, ráadásul nem is ismerhetett mindenki mindenkit, mégis viszonylag gyorsan, 24 órán belül dűlőre jutottak. A döntés körülményeit több lap is megpróbálta felderíteni: háttérbeszélgetésekből és sajtótájékoztatókon elhangzott részinformációkból összerakták, miként esett a választás meglepetésre épp Robert Prevostra, aki pápai névként a XIV. Leót vette fel.
Honnan vannak az információk, ha titoktartás kötelezte a bíborosokat?
A New York Times cikkét például négyen írták, a szerzők több mint egy tucat bíborossal interjúztak hozzá. Római tudósítójuk, Jason Horowitz egyik reggeli hírlevelükben elmesélte: ne úgy képzeljük, hogy az egyházi vezetők a háttérben elmondták, kire szavaztak, vagy hogy pontosan leírták volna, mi folyt a kápolnában. Elejtett megjegyzéseket, részleteket raktak össze, mint egy puzzle-t, amiből végül egy teljes történet formálódott. Senkit sem zaklattak, vagy könyörögtek nekik. Az egyik bíboros például elárulta, hogy a negyedik szavazáson lett meg a pápa, de ez már talán a titoktartás határait feszegeti, tette hozzá.
Az első nap a rituális kötelezettségek után, délután már csak egy szavazást tartottak, azt is majdnem elhalasztották, olyan lassan jutottak el odáig. Egyes lapok információ szerint ezt a kört végül a megfigyelők és a fogadóirodák szerint is a legesélyesebbnek tartott – a második legbefolyásosabbnak számító vatikáni ember, a pápai államtitkár – Pietro Parolin nyerte meg, de nem szerezte meg a szükséges kétharmados többséget.
Ő volt a legismertebb közöttünk. De ez nem elég
– nyilatkozta a Wall Street Journalnak Cristóbal López Romero spanyol bíboros. „Az első szavazáson több jelölt is jelentős szavazatszámot ért el” – árulta el Lazarusz Ju Hungszik dél-koreai bíboros országa hírügynökségének.
Parolin 40 szavazattal szerzett többet, mint Prevost, a többi voks pedig szétszóródott a bíborosok között. Ez minden választáskor így szokott lenni, ahogy az is, hogy bizonyos trendek már kiolvashatók az első körökben leadott szavazatokból. Parolin ellenfelei pont erre játszottak: elosztották a szavazataikat, hogy lássák, kik lehetnek esélyesek vele szemben.
Más beszámolók szerint Prevost már az első fordulót is megnyerte – éppen csak megelőzve Parolint.
Az első fordulóban mindenképpen erős jelölt volt még – talán második-harmadik helyezett lehetett – az egyetlen magyarországi bíboros, Erdő Péter, a legfőbb konzervatív jelölt, néhány afrikai támogatóval is a háta mögött.
The post Hiába a világ legtitkosabb eseménye a pápaválasztás, mégis kiszivárgott, mi történhetett a konklávén first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
