Nyitrai Zsolt, kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos közösségi oldalán „BRÉKING” minősítéssel jelentette be, hogy májusban az előre bejelentett időpontban utalják a havi nyugdíjellátást a jogosultaknak. Tóth Bertalan (MSZP) ezért Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert arra kérte, tisztázza, a hazai költségvetési hiány meglódulása miatt valóban rendkívüli esemény volt-e ez, illetve döntenek-e még májusban a kiegészitő nyugdíjemelés kifizetéséről. Ezt korábban Orbán Viktortól kérték a nyugdíjasok, jelezve, hogy a júniusi korrekció nem jár többletköltséggel, az éves hiányt nem növeli, az infláció miatt viszont könnyebbséget jelentene az időseknek.
Javaslatuk vélhetően nem talált pozitív fogadtatásra, mert Fónagy János államtitkár válaszában Nyitrai Zsolt „BRÉKING”-es Facebook-bejegyzésére érdemben nem reagált, csak rögzítette, törvény írja elő, hogy a nyugdíjak értékét meg kell őrizni, ami –szerinte – az inflációkövető nyugdíjemeléssel biztosított.
A nyugdíjak emelése minden év januárjában a tervezett éves inflációs adatok alapján történik. Az MNB előrejelzése szerint idén éves átlagban 4,5–5,1 százalék közötti infláció várható. A kormány nevében Nagy Márton március 27-én közölte: a kormány 2025-re vonatkozó inflációs várakozása 4,5 százalékra módosult. A nyugdíjasok 3,2 százalékos emelést kapnak.
Fónagy János a KSH adatait idézte. Azt írta:
idén a nyugdíjasinfiáció mértéke januárban 1,7%, februárban 0,9% volt, márciusban egyáltalán nem volt pénzromlás, áprilisban pedig ennek értéke 0,1% volt. Ez azt jelenti, hogy év eleje óta a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján összesen 2,7%-os áremelkedés következett be. Márciushoz viszonyítva áprilisban a nyugdíjas áremelkedés 0,1% volt, az általános áremelkedés 0,2%, tehát év eleje óta összesen 2,8%-os ennek az értéke. Ez áll szemben a 3,2%-os nyugdíjemeléssel, amit már januártól megkapnak a jogosultak.
Az államtitkár külön kiemelte, hogy ezt az emelést a tavaly 6%-kal megemelt nyugdíjösszegre kapták az érintettek, miközben az éves inflációs tényadat 2024-re 3,7%-os volt. Szerinte a mintegy 2,5 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő megélhetését segíti a 2022-ben visszaépített 13. havi nyugdíj. Fónagy János szerint az is bizonyítja, hogy az Orbán-kormány megbecsüli a nyugdíjasokat, hogy a nyugdíjak összege 2010 óta több mint kétszeresére, vásárlóerejük — a 13. havi nyugdíj visszaépítésének köszönhetően — 25 százalékkal nőtt. Ezen felül a kormány 2017 óta ötször fizetett nyugdíjprémiumot — írta Fónagy János.
Az idősek megbecsülése kapcsán korábban a Népszava emlékeztetett rá, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke tavaly 6,4 százalékkal csökkent a keresetekhez viszonyítva – és 2025-ben sem várható javulás. Az átlagnyugdíj 2010 előtt a nettó átlagkereset 65,1 százalékára rúgott, most ez a mutató még a 48,5 százalékot sem éri el. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nyugdíjas tagozata a nyugdíjrendszer olyan korszerűsítését sürgette, amely az inflációt és a bérek növekedését is figyelembe veszi. Az Országos Nyugdíjas Parlament (ONYP) elnöke, Karácsony Mihály érthetetlennek nevezte, hogy a kompenzációval miért kell novemberig várni, hiszen a kormány gyakorlatilag beismerte: tévedett tavaly a december 20-án elfogadott költségvetésnél, amikor 3,2 százalékos inflációval számolt.
The post Hiába fordultak Orbán Viktorhoz a nyugdíjasok first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
