A választók abszolút többsége támogatná, hogy a magasabb keresetűek a jövedelmük nagyobb százalékát fizessék be adóként – derül ki a 21 Kutatóközpont felméréséből, amelyet lapunk megbízásából készítettek.
A kutatás szerint
a népesség 54 százaléka a többkulcsos adórendszert pártolja, 29 százalékuk elégedett a jelenlegi rendszerrel, vagyis azzal, hogy a jövedelmi szinttől függetlenül mindenki a fizetésének ugyanakkora százalékát fizeti be,
17 százaléknak pedig nincs véleménye a kérdésről.
A fideszesek 64 százaléka az egykulcsos személyi jövedelemadó pártján áll, de a kormánypártiak 22 százaléka is úgy gondolja, hogy a gazdagoknak nagyobb arányt kellene vállalniuk a közteherviselésben. A tiszások körében elsöprő a progresszív adórendszer támogatottsága: 82 százalékuk támogatja, és csak 9 százalékuk látja úgy, hogy a mostani rendszer a jobb.
Minden demográfiai csoportban a többkulcsos adónak van többsége
Minél kisebb településen él valaki, és minél alacsonyabb státuszú, annál valószínűbb, hogy az egykulcsos szja híve: az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében 44 százalékos a többkulcsos adó támogatottsága, az egykulcsosé 32 százalékos, így körükben is népszerűbb a progresszív adó, de kisebb mértékben. Ez sajátos, a Fidesz támogatottsági adataiból következő ellentmondás, hiszen valójában a legrosszabbul keresők azok, akik biztosan nem veszítenének a többkulcsos adóval.
Az érettségizettek 59 százaléka, a diplomások 66 százaléka támogatja a progresszív adót, míg 28, illetve 23 százalékuk a mostani adórendszer híve. A falvakban és községekben élők 44 százaléka vallja, hogy a gazdagoknak kéne többet fizetniük, míg a kisvárosiak 55 százaléka gondolja így, a megyei jogú városok lakói 60 százalékban támogatják a progresszív adót, a budapestieknek pedig a 64 százaléka (ezzel szemben a falusiak 35, a kisvárosiak 29, a nagyvárosban élők 24, a fővárosiak 23 százaléka látja jobbnak az egykulcsos rendszert). Vagyis ebben a kérdésben jellemző, hogy sok választó az egyéni anyagi érdekével ellentétes pozíciót foglal el.
Ugyanakkor, ha a korcsoportok szerinti bontást vesszük alapul, nincsenek nagy különbségek, de olyan mintázatot látunk, hogy minél fiatalabb valaki, annál inkább támogatja a többkulcsos adót:
- 65 év felett 53–33 százalék a többkulcsos–egykulcsos meccs állása,
- 50 és 64 között 54–29 százalék,
- 40 és 49 között 52–29 százalék,
- 30 és 39 között 56–23 százalék,
- míg 18 és 29 között 60–24 százalék.
Összességében a fiatal, urbánus közegben népszerűbb a progresszív adórendszer.
Mindez, persze, részben magyarázható azzal, hogy a kutatók arra kérdeztek rá, hogy a magasabb keresetűek fizessenek-e többet (és nem konkretizálták a kérdésfeltevés során, hogy mi számít magasabb jövedelemnek), ám az eredmények tükrében meglepő, hogy 2017-ben rövid ideig az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként feltűnő, azóta a pártból távozó Botka László szegedi polgármester óta nemhogy senki sem tűzte zászlajára az adórendszer igazságosabbá tételét, de a kormányzásra esélyes politikusok kimondottan igyekeznek távolítani maguktól ezt az ügyet. (A DK a havi 2,5 millió forint keresők többletadójából a kisebb jövedelműek adóját csökkentené, de nem ez lett a kampányuk központi üzenete.)
Népszerű volna a kitalált Tisza-adó?
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly ősszel kijelentette, hogy magyarok többsége az egykulcsos személyi jövedelemadót támogatja: a Fidesz ekkoriban revolverezte azzal a Tiszát, hogy progresszív, háromkulcsos szja-rendszert vezetne be, holott az ellenzéki párt ilyesmit nem állított, a programjában az szerepel, hogy lefelé tenné progresszívvé az adórendszert: a minimálbéres dolgozók számára a 15 százalékos kulcsot az adójóváírás eszközével 9 százalékra csökkentenék, amivel számításaik szerint több mint kétmillió ember zsebében maradna több pénz a hónap végén, de emellett az átlagosnál többet keresőknek sem nőne az szja-terhük, ők a jövőben is 15 százalékkal adóznának. A Tisza ugyanakkor egy évi 1 százalékos vagyonadót vetne ki a gazdasági elitre, vagyis azokra, akik 5 milliárd forint feletti vagyonnal rendelkeznek.
A kormánypárt először egy Index által „megszerzett”, állítólagos tiszás belsős feljegyzéssel támadta az ellenzéki kihívóját, amelyről Magyar Péter pártelnök később azt állította, hogy hamisítvány. Az Index ezután sorban publikálta az állítólagos Tisza-féle adóemelési tervekről készült, erősen AI-gyanús dokumentumokat, amit később úgy próbált védeni a bíróságon, hogy véleményt közöltek, ám a Tisza több pert is nyert az ügyben.
A másik esemény, amelyet a Tisza adóemelésének igazolására használt a kormányoldal, az etyeki Tisza Sziget egyik rendezvénye volt. Itt a párt gazdaságpolitikai szakértője, Dálnoki Áron megszavaztatta a közönséget arról, hogy milyen adórendszert szeretnének, ami után kiderült, hogy a többség, köztük Dálnoki, a többkulcsos szja-t részesíti előnyben.
A szintén a fórumon tartózkodó Tarr Zoltán alelnök, EP-képviselő elmondta, hogy a jelenlegi politikai helyzetben és közbeszédben nem lehet az adórendszerről vagy bármely más szakpolitikai kérdésről értelmesen beszélni, mert a tetszőleges témában elhangzottakat a kontextusából kiragadva fegyverként fogja ellenük fordítani a Fidesz. „Számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni, ezért mondjuk azt nagyon határozottan, nagyon sok mindent lehet és kellene… Választást kell nyerni, és utána mindent lehet” – mondta Tarr, amit a Fidesz azzal igazolt, hogy tiszás adóemeléssel kezdett riogatni plakátokon és nemzeti konzultációban, részben a Tarr által elmondottakra hivatkozva.
Habár a Tisza letolta magáról a progresszív adórendszer „vádját”, a 21 Kutatóközpont felmérése szerint ez az adózási forma népszerűbb a magyarok körében, mint a mostani rendszer.
Magyarországon fizetik a harmadik legalacsonyabb szja-t az EU-ban
A Závecz Research a múltban többször is megmérte, hogy mekkora a támogatottsága a progresszív adórendszernek a magyarok körében. 2019-ben arra jutottak, hogy a válaszadók 80 százaléka úgy gondolja, hogy a gazdagoknak arányosan nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk az állami költségvetéshez. Legutóbb tavaly márciusban kérdezték meg az embereket a témában: akkor a válaszadók 41 százaléka egyértelműen, további 23 százalékuk pedig inkább a többkulcsos adórendszer mellett tette le a voksát, vagyis a többségük támogatta, és csak 26 százalékuk gondolta, hogy a mostani rendszer a jobb.
Závecz Tibor, a közvélemény-kutató cég alapító-ügyvezetője a látszólagos ellentmondás kapcsán elmondta, hogy szerinte a magyar társadalom számára nincs jól elmagyarázva a progresszív adórendszer, emiatt az egykulcsos rendszerhez olyan vélekedés kapcsolódik, hogy ez egy egyenlősítő eszköz, holott nem az, hiszen az alacsony jövedelműek arányaiban többet fizetnek.
Magyarországon az Orbán-kormány hatalomra kerülése előtt, 2009-ig a progresszív szja-rendszer szerint adóztak: 18 százalékos volt az adókulcs 1,9 millió forintos jövedelemig, efölött pedig 36 százalékos. 2011-től alapjaiban alakult át az adórendszer: a Fidesz kiütötte a felső adókulcsot, az alsót pedig csökkentette, kivezetve az alacsony jövedelműek jóváírását, így az egyedüli szja-kulcs 16 százalékos lett, majd 2016-ban tovább csökkent, 15 százalékra.
A 15 százalékos jövedelemadó jelenleg az Unióban a harmadik legalacsonyabb, Románia és Bulgária után, miközben a legtöbb tagországban lényegesen magasabb a felső kulcs: az EU 21 tagállamában 30 százalékos vagy annál nagyobb.
Miközben a régióban több ország, így Csehország, Szlovákia és Litvánia is a többkulcsos rendszer irányába fordult el, itthon az alsó hét jövedelmi tized adóterhelése jelentősen megugrott: a Pénzügyi Szemlében megjelent, 2013-as tanulmány szerint az Orbán-rendszer első három évében a kevésbé tehetős állampolgárok 134 milliárd forinttal fizettek be többet a költségvetésbe a jóváírások megszűnése miatt, míg a legmagasabb jövedelműek adója 501 milliárd forinttal zsugorodott.
Arról, hogy hogyan növekedett a legalacsonyabb jövedelműek adóterhe az Orbán-rendszerben, az alábbi cikkünkben írtunk részletesen.
The post Hiába riogatott vele a kormány, a magyarok többsége támogatná a többkulcsos adót first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
