A Bizottság álláspontja szerint a magyar kiskereskedelmi adórendszer ellentétes az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. és 54. cikkével. Ezek a jogszabályhelyek a letelepedés szabadságát védik. A jelenlegi hazai szabályozás magas és meredeken progresszív adókulcsokat vet ki a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi vállalatok árbevételére. Ezek a cégek jellemzően integrált vagy kapcsolt vállalkozásként működnek – olvasható a portálon.
Ennek következtében az összesített forgalmuk után a legmagasabb adósávba esnek. Ezzel szemben a nagy hazai kiskereskedők gyakran franchise-rendszerben tevékenykednek. Forgalmukat adózási szempontból nem vonják össze, így lényegesen alacsonyabb adókulcsok vonatkoznak rájuk.
A Bizottság szerint ez az eltérő elbánás diszkriminatív piaci környezetet teremt.
A brüsszeli testület arra is rámutatott, hogy a rendszer gyakorlatilag megakadályozza a külföldi tulajdonú vállalatokat a működésük átszervezésében. Így esélyük sincs az adóteher csökkentésére. Még ha egy integrált láncot különálló cégekre bontanának is, azokat a törvény továbbra is kapcsolt vállalkozásnak minősítené. Ennek eredményeként a forgalmukat továbbra is összesítenék.
A Bizottság 2024 októberében és 2025 júniusában is hivatalos felszólítást küldött Magyarországnak. Budapest azonban tagadta a jogsértést, és nem szüntette meg a vitatott adórendszert. Ráadásul a magyar kormány nem teljesítette a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben vállalt kötelezettségét sem. Ez a 2022-ben bevezetett kiskereskedelmi pótadó fokozatos kivezetését irányozta elő.
Az Independent Retail Europe érdekvédelmi szervezet üdvözölte a bírósági eljárás megindítását. Álláspontjuk szerint a magyar szabályozás strukturális egyenlőtlenséget teremt a hazai és a külföldi szereplők között. Emellett feldarabolja az egységes európai piacot, és hátrányosan érinti a határokon átnyúló kereskedelmi tevékenységet.
Mindez a magasabb árakon keresztül végső soron a magyar fogyasztóknak is kárt okoz.
Az új kormány még nem nyúlna hozzá
A gazdasági és energetikai bizottság ülésén hétfő reggel a parlamentben meghallgatták Kapitány Istvánt, a Tisza Párt gazdasági és energetikai miniszterjelöltjét. A politikus beszámolt elképzeléseiről, egyebek mellett elmondta, hogy
a folyamatosság elve alapján vizsgálják az árrésstop és különadók területeit, ám a kivezetésüknek most még nincs itt az ideje.
Véleménye szerint erre azért sincs lehetőség egyelőre, mert „ez egy olyan gazdaság, ahol mindent titkosítottak.” Szerinte a többi európai országhoz képest rengeteg ilyen szerződés van Magyarországon, ezért ezeket alaposan meg kell vizsgálni és át kell nézni. Utána tudnak felelős döntést hozni.
The post Hiába tartaná meg Kapitány István, Brüsszel lesújt a kiskeradó miatt first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
