Hosszú Katinka szerint súlyos szakmai kérdéseket vet fel a magyar úszóválogatott szingapúri vizes világbajnokságon nyújtott teljesítménye. 23 magyar úszó vett részt a vébén a medencés számokban, közülük öten úsztak egyéni csúcsot és négyen voltak, akik egyéni számban döntőbe jutottak – Kós Hubert két érmet is nyert, 200 háton aranyat, 200 vegyesen bronzot.
A háromszoros olimpiai, nagymedencében kilencszeres világbajnok Hosszú szerint az elmúlt években többször jelezték már a szövetségnek, hogy az utánpótlásban nem történik szakmai előrelépés, tehetséggondozás helyett a személyes érdekek irányítanak, és reformra szorul az edzői képzés, a metodika, a támogatási rendszer, valamint a szövetségi háttér is.
A 2025-ös szingapúri világbajnokság pontos képet mutat a magyar úszósport jelenlegi állapotáról. Ez az eredménysor nem méltó a hagyományainkhoz, az elvárásokhoz, a sportba áramló forrásokhoz – és legfőképp nem méltó a versenyzőkhöz
– értékelt Facebook-bejegyzésében Hosszú, aki külön kiemelte, hogy a döntőbe jutott úszók közül Kós és Sárkány Zalán is az Egyesült Államokban készül, azaz magyarországi felkészüléssel csak Zombori Gábor és Molnár Dóra jutottak el a fináléig.
Ez nem véletlen. Ez nem balszerencse. Ez nem a versenyzők hibája – hanem a rendszeré
– írta azzal kapcsolatban, hogy öten úsztak a magyar csapatból egyéni csúcsot, és azzal folytatta, ez az eredménye egy olyan irányításnak, amely nem hallgat a szakmai hangokra, és amikor a kritikából nem párbeszéd lesz, hanem ellenségeskedés.
„Ez a tükör, amibe most muszáj belenéznünk. Ez nem a versenyzők szégyene. Ez a felelősök felelőssége. Akik éveken át lesöpörték a figyelmeztetéseket. Akik pozícióikhoz ragaszkodva leuralják a szakmát. Akik saját önigazolásukra építenek intézményeket, nem a versenyzők jövőjére” – így Hosszú, aki szerint az alábbi szakmai kérdéseket veti fel a szingapúri vb-szereplés:
- Miért nem képes a hazai felkészítési rendszer egy ilyen méretű válogatottból versenyképes döntős szereplőket kinevelni?
- Milyen szakmai tartalommal, módszertannal és támogatással készülnek a sportolók itthon?
- A szövetségbe áramló támogatási összegek növekedésével mennyivel nőttek a versenyzők lehetőségei?
- Hogyan lehet, hogy a kiváló utánpótlásból ennyire kevés versenyző jut el a valódi nemzetközi szintre?
Most már nem lehet a kritikát támadásként kezelni, hanem szakmai szinten kell reagálni – és változtatni. A magyar úszósportnak nincs szüksége díszletekre. Teljesítményre, szakmaiságra, alázatra és elszámoltathatóságra van szüksége. Mert a jövő bajnokai csak egy működő rendszerben születhetnek meg
– írta Hosszú.
Sós Csaba, az úszók szövetségi kapitánya a vb után így értékelt egyébként az MTI-nek:
„A várakozásainknak megfelelő volt a szereplésünk, a világranglistán elfoglalt helyezések alapján ez volt a realitás. Kós Huberten kívül is voltak azért kellemes meglepetések, ilyen például Zombori Gábor hatodik helye, Molnár Dóra döntős szereplése, vagy a női 4×200-as gyorsváltó negyedik helye. Ez egy jó kis csapat, de ebben azért még sok van” – nyilatkozta Sós Csaba és megjegyezte, a két év múlva Budapesten sorra kerülő világbajnokságnak a szokásoknak megfelelően „teljes csapattal” vágnak majd neki, és bízik benne, hogy ennél előrébb fognak tartani. Szingapúrban nem indult egyébként Milák Kristóf, aki Párizsban aranyat és ezüstöt is nyert – ugyanakkor ez már egymás után a harmadik olyan vb volt, ami nem állt rajtkőre.
The post Hosszú Katinka a magyar úszók vb-szerepléséről: Ez az eredménysor nem méltó a hagyományainkhoz first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
