Cikkünk a Kieselbach Kiadó gondozásában megjelent Fortepan ABC albumból és a Kieselbach Galériában szeptember 19-ig ingyenesen látogatható kísérőkiállítás anyagából mutat be válogatást. 20 fényképpel idézzük meg a sűrű, ismerős vagy elfelejtett XX. századot. Minden képen betűkkel, szövegekkel, feliratokkal találkozhatnak, színes üzenetekkel a fekete-fehér világból. A fotók többsége amatőr felvétel, a most 15 éves Fortepan digitális fotóarchívumra jellemző hétköznapian emberi helyzetekkel. A kötet szerzője Tamási Miklós, a Fortepan alapító-szerkesztője a címszavak köré rendezett fotók hátterét is igyekszik feltárni. Minden képet rövid szövegek kísérnek a fotó szerzőjéről, a helyszínről vagy az elkapott eseményről. A cikk követi a könyv szerkezetét, és a vastaggal szedett címszavak ABC sorrendjében mutatja be a kiválasztott fotókat.
Abszurd
Ajtócsengők az Erzsébet körút 32. lépcsőházában. A fotó indulhatott volna „Az Ingatlankezelő Vállalat működése egy képben” pályázaton.
Abszurd
A monori József Attila Gimnázium diákjai a Szóljatok szép szavak című, irodalmi színpadoknak szervezett vetélkedőn, a monori iskola udvarán. A korabeli beszámoló szerint a vetélkedőn a tíz fellépő csoportból négy részesült 4000 forintos első díjban. A fotón látható monori társulat a Szöveg arról, ami kell és arról, ami kellene című darabot adta elő.
A dokumentumjáték az Ifjúsági Magazin és a Valóság folyóiratok cikkeinek felhasználásával készült arról, hogy milyen arányban juthatnak be egyetemre fizikai dolgozók gyermekei.
Autózás
A balatoni műút Lepsénynél egy autós mementóval és a fotós Opel Darracq kocsijával. A fa oszlopon a legendás Ford-T modell egyik kiszuperált darabja. A fényképek szerint 1922 körül állíthatta valaki a figyelemfelkeltő mementót. A fotó külön érdekessége, hogy ezt az Opelt a századfordulón gyártották (egyhengeres francia motorral), és a harmincas évek közepén már nem igazán futottak ilyenek az utakon. Az autó szerencsés módon túlélte a huszadik századot, és ma a Közlekedési Múzeum gyűjteményében látható.
Bohóckodás
A pesti Dunakorzón készült kép szereplői és a filmplakát csak viccből kerültek egymás mellé. A Szarvassá vált fiúk, Gyöngyössy Imre elégikus alkotása az 1944-es sátoraljaújhelyi börtönlázadásról szólt. A két fiatalember pedig egy férfiruhagyár legújabb átmeneti kabátjait reklámozza. Ez tehát egy divatfotó, két jólfésült férfi modellel.
A filmplakát utolsó mondatát nem sikerült értelmeznem. Így hangzik: Belterületen a Duna mozi műsorán. A belterület Budapest belső kerületeit jelenthette?
Esküvő
Esküvői menet Hartán a Tűzoltó Őrszoba előtt. A Kalocsához közeli településen az ötvenes években még erős sváb közösség élt. A teljes fotósorozatból kiderül, hogy az esküvőt az evangélikus templomban tartották, miután a násznép elhaladt az artézi vizes közfürdő és a Templom utca ekkor még palánkkerítéses házai előtt.
Esküvő
Esküvői csoportkép a Dob utca 37-ből. A kép jobb oldalán, a Dob utca 35-ben volt az ortodoxok háza, ahol az esküvői hüpe is állt. A 37.-ben a negyvenes évek óta cipőüzem működött, kezdetben a Goldmann-féle Mechanikai Cipőgyár, a háború után a Juró cipőüzem.
A zsidó esküvőket aprólékos szabályok jellemzik. Érdekes például, hogy az öltözködés során minden ruhadarabot először a jobb oldalra kell felhúzni. A vőlegény a cipőjét is a jobb lábára húzza fel előbb, de a fűzőjét nem köti meg, csak miután felhúzta és megcsomózta a bal cipőjét. A zsidó esküvőn csak a menyasszony kezére kerül gyűrű, de nem a gyűrűs, hanem a mutatóujjára.
Foghíj és tűzfal
Tűzfal iparosok reklámjaival Budafokon, a Leányka utca elején. Az összevissza táblák épp kitöltik a leesett vakolat helyét. Kétoldalt világháborús golyónyomok, a lábazaton egy Hobo-koncert plakátja. Az ilyen fotókat csak fekete-fehérben tudja elképzelni az ember, mintha a valóságban sem lett volna színe a falnak.
Graffiti
Gazsi bácsi lótetű – a Csukás István írta Le a cipővel! ifjúsági film legendás mondata, mint graffiti az Attila úton. A filmet 1976. szeptember 11–12-én, szombat–vasárnap mutatta be a televízió két részben. A hétfői Esti Hírlap Tévéfotel című rovatában már értékelték is az alkotást: A Le a cipővel! rosszul sikerült gyerekfilm alcímmel. Az újságíró szerint nem volt életszerű, hogy a filmben szereplő összes felnőtt a gyerekek megfigyelésével foglalkozott.
Graffiti
Felirat egy foghíjtelek tűzfalán. A szöveget az Ingatlankezelő Vállalat (IKV) festhette föl, gondolom a lakók kérésére. A képet Kereki Sándor készítette, aki fiatalon bő tíz évig fotózott budapesti jeleneteket, helyzeteket, figurákat a publikálás lehetősége és reménye nélkül.
Negatívokon megőrzött képei a magyar street fotózás legfontosabb művészei közé emelték a szerzőt, igaz, csak évtizedekkel később.
Iskola
A Madách Imre Gimnázium diákjai a ballagásra készülnek. A képet az iskola fotóköre készítette, amelynek a tagjai az épületben fotólabort is működtettek. A lelkes fotósok tudósítottak a diákigazgató-választásokról, a nyári táborokról, a diákünnepekről, az évnyitókról és az évzárókról. Darabszámra a legtöbb képet minden évben a tőserdői Bagi Ilona építőtáborban készítették a Madách gyümölcsszedő brigádjairól.
Játékfilm
Az Eper és vér című amerikai film plakátja egy Kálvin téri foghíj palánkján. A Fortepan ABC könyv bevezetőjében említettem már, hogy milyen nagy hatással voltak rám a Fővárosi Moziüzemi Vállalat festett hirdetései. Az összes közül talán ez volt a legszebb, bármelyik kortárs művészeti gyűjtemény kiemelkedő darabja lehetne, ha fennmaradt volna. Sajnos egyetlen ilyen alkotás sem került közgyűjteménybe, és az alkotók neveit sem ismerjük.
Közélet
Ez a fotó jelképe lehetne a Kádár-korszak párt- és állami szervezetei koravén apparátusának. Jelszavak, merengő tekintetek, küldetéstudat. Sok kávé és cigaretta, végtelen hosszú aktívák és kongresszusok. A tábla „jópofa” tipográfiája elképesztő. Különösen az, ha tudjuk, hogy a fotó az Állami Nyomdában (ma budavári Városháza) készült, jó stílusérzékű nyomdászok és tördelők műhelyében.
Neon
Többszörös expozíció a Nagymező utcai Radius Filmszínház műsoráról. Az Arisona mulató melletti mozi nézőtere 936 (!) fős volt, és minden premiert egyedi neonok hirdettek. Az 1944-es légvédelmi óvintézkedések hatására az összes homlokzati lámpát és neonfényt le kellett szerelni, majd az ostrom után maga a mozi is megszűnt. Helyén ma a Thália színház működik.
Sport
A csornai lánycsapat az országos négytusa versenyen a Margitszigeti Úttörő stadionban. A négytusa 60 méter síkfutásból, kislabdahajításból, magas- és távolugrásból állt.
A hatvanas években a négytusát tömegsportként próbálták fejleszteni, iskolai, járási, városi, megyei és országos versenyekkel. A szervezők rendszeresen panaszkodtak, hogy még az országos versenyre érkező sportolók is teljesen felkészületlenek és járatlanok a versenyzésben. Szerintem ez a csornai lányokra nem volt igaz!
Sport
Az újpesti UTE-pálya közönsége a Magyarország–Olaszország (1:1) válogatott futballmeccsen. Egy-egy ilyen fotó segíthet megértenünk, hogyan ereszkedett rá a szellemi, ideológiai, majd fizikai terror a magyar társadalomra. Utólag viccesnek tűnhet, hogy Rákosi Mátyás a sportolók igaz barátja volt, ahogy azt méteres betűkkel ki is írták a Megyeri úti pályán. De nem viccnek szánták. Nehéz megértenünk, miért nem látta a korszak átlagembere – mint itt a focidrukkerek –, hogy ahol egy ilyen tábla megjelenhet, ott perceken belül bármi elképzelhető lesz.
Tábla
Muszta István, a Wastaps együttes dobosa a Lánchíd pesti hídfője alatti gyalogosalagútban. A Wastapsnak ekkor épp jól futott, a fúvósokkal támogatott beatcsapat a Vígszínházban kísérte a Harmincéves vagyok című Presser Gábor–Adamis Anna musical énekeseit.
Tábla
A Közúti Jelzőtáblaüzem kollektívája az Ecseri úton. Tessék mosolyogni! Ez a kedves fotó – sőt talán maga az üzem is – a KRESZ 1975-ös bevezetésének köszönheti megszületését. A KRESZ-szel együtt ekkor jelent meg az egységes közlekedési táblarendszer, amihez ezerszám kellett a régi táblákat újakra cserélni. Íme, ez a vidám társaság gyártotta az első KRESZ-táblákat Magyarországon.
Üzem
Egy fotó a Magyar Királyi Honvéd Gépkocsiszertár javítóműhelyéből és alkatrészraktárából. A mátyásföldi szertárban – ahol fotózni is csak különleges engedéllyel lehetett – katonás rendben álltak a honvédségben rendszeresített járművek. Leselejtezett motorkerékpárok, Toldi és Turán típusú harckocsik és lánctalpas traktorok vártak a javításra. A vasbeton szerkezetű modern csarnokban mindenhol jelmondatok voltak a falakon, ezek közül válogattunk párat. Különösen elgondolkodtatók a Mosolyogjunk! és Mindnyájan magyarok vagyunk! jelszavak a keleti fronton épp elvérző, fagyhalállal és ellátási krízissel szembesülő honvédség hátországából.
Világháború I.
Tréfás fotó a mai Ukrajnából, Haluzija településről, ahol a debreceni 2. huszárezred állomásozott. Az erdős-mocsaras területen a pihenő sebesült katonáknak Isabelle Fürdő néven egy provizórikus fürdőterületet alakítottak ki, részben földbe süllyesztett, fenyőágakkal fedett, fafűtéses medencékkel. Az épületek oldalaira vicces feliratok kerültek,
Amerikai Buffett, Úszómester nők ingyenes oktatását vállalja, Modern fürdőruhák – solid árak és a fotón is látható szövegekkel.
’56-os forradalom
Ez az egyik kedvenc ’56-os fotóm. Tankkal behajtani tilos tábla a Szentkirályi utca elején. Az eredeti tábla valószínűleg egy motorkerékpárral behajtani tilos lehetett.
Írta: Tamási Miklós | Képszerkesztő: Virágvölgyi István
A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/fortepan-abc
Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!
The post Huszadik századi betűkavalkád ábécé sorrendben first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
