Hatvan éve, 1965. augusztus 21-én találták meg Sámuel, a 320 ezer éve élt ember csontmaradványát a vértesszőlősi mésztufabányában. A felfedezés szenzációsnak számított, hiszen vele együtt számos további lelet is felszínre került a lelőhelyről.
Vértesszőlősön először az 1960-as években kerültek elő korai emberi jelenlétre utaló jelek, kőeszközök és állati maradványok. Ezek nyomán a helyszínen leletmentő ásatásokat végeztek Vértes László vezetésével, amelyek alkalmával, 1963-ban gyermektejfog-maradványokat találtak, 1965-ben pedig egy szikladarab lerobbantása egy nyakszirtcsontot fedett fel. Az embert, akitől ez a fosszília származik, Sámuelnek nevezték el, mivel augusztus 21-én, Sámuel napján találtak rá.
A Samunak is becézett példány feltehetőleg a heidelbergi ember (Homo heidelbergensis) fajába tartozott, amelyet a mi fajunk, a Homo sapiens közvetlen ősének tartanak a szakértők. Nagyjából 600–700 ezer évvel ezelőtt jelenhettek meg a Földön, és sok mindenben hasonlíthattak a mai emberekre.
A férfiak magassága a 170 centimétert is meghaladhatta, testtömegük pedig 60 kilogramm körüli lehetett. A nők 150–160 centiméter magasak és 50 kilogramm körüliek voltak, ami elég közel áll a mai világátlaghoz. Azonban még ősi jellegek is megfigyelhetők náluk, főleg a miénkhez képest nagyon robusztus koponyán, amelyen a szem fölött erős kiugrások mutatkoznak.
A heidelbergi ember agykapacitásban is megközelítette a modern embereket, agytérfogata 1200 köbcentiméter körüli volt. Ennek köszönhetően rendszeresen olyan tevékenységeket tudott végezni, amelyekre – legjobb tudomásunk szerint – a kevésbé modern Homo erectus még nem volt képes. Egyértelmű nyomok, leletek bizonyítják például, hogy használta a tüzet és akár nagyobb testű állatokra is vadászhatott.
Elképzelhető, hogy temetkeztek, menedéket építettek maguknak, ahová behúzódhattak a hideg elől, és művészi tevékenységükre is utalnak jelek. Egyes kutatók szerint – döcögősen kimondva ugyan – már rövidebb mondatok alkotására is képesek lehettek.
A heidelbergi ember fejlett kognitív képességeinek köszönhetően kifejezetten sikeres faj volt, amely egyes elképzelések szerint nem is halt ki, hanem átalakult más fajokká. Az Európában élő heidelbergi emberekből jöttek létre a neandervölgyiek (Homo neanderthalensis), az afrikaiakból pedig a ma is élő emberfaj, a Homo sapiens.
Honnan jöttünk?
A 24.hu cikksorozatban mutatja be az emberi evolúció rejtelmeit. Az eddig megjelent részek:
- Tévedés, hogy az ember fejlettebb a csimpánznál;
- Nem az ember volt az első, aki két lábon járt és kőeszközt készített;
- Ők voltak az első emberek a Földön;
- Így lett az ember az állatok királya;
- Mi történt az emberrel, aki előttünk járt a Földön?;
- Máig megoldatlan a csillagember rejtélye;
- Így haltak ki az emberi faj legközelebbi rokonai;
- Hobbitok és sárkányemberek élhettek egykor Ázsiában.
The post Igazi szenzáció Samu, a magyar ősember first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
