Hunyadi Mátyás magyar király pontosan 540 éve, 1485. június 1-jén foglalta el Bécs városát. Ezzel hatalmas csapást mért III. Frigyes német-római császárra, akivel trónra lépése óta konfliktusban állt.

Évtizedes konfliktus

Frigyes távoli rokona volt, a korábbi V. László magyar királynak, aki fiatalon életét vesztette. A koronázása előtti időszak hatalmi harcai miatt úgy alakult, hogy a Szent Korona – miután László anyja ellopta – Frigyesnél kötött ki, aki később maga is próbálta megszerezni a magyar trónt.

Ez adta a konfliktus alapját, a magyar szokásjog szerint ugyanis a Szent Korona nélkül a trónon Lászlót követő Hunyadi Mátyás csupán választott királynak számított, aki felé nem tartoztak feltétlen hűséggel és engedelmességgel a magyarok. Mátyás ezért trónra lépése után azonnal a Szent Korona visszaszerzésén kezdett dolgozni. Hosszú küzdelem volt, ám végül sikerült megegyezni: az 1463. július 19-én megkötött bécsújhelyi szerződésben Mátyás 80 ezer aranyforintot fizetett a koronáért – a Magyar Királyság éves bevételeinek mintegy harmadát.

Mátyás emellett beleegyezett:, hogy amennyiben örökös nélkül hal meg, trónja Frigyesre vagy annak törvényes utódjára száll. Mátyás 1470-es évek végén trónörökös nélkül állt, miközben egészségi állapota romlott. Hogy királysága ne kerülhessen a Habsburgok kezére, törvényesítette házasságon kívül született fiát, Corvin Jánost, és minden erejével azon dolgozott, hogy biztosítsa utódlását.

Magyar hadak hódítottak Ausztriában

III. Frigyes egyáltalán nem örült neki, hogy a trón kicsúszni látszott kezei körül, a két uralkodó közötti érdekellentét pedig háborúvá nőtte ki magát. Az osztrák-magyar háború 1477-ben robbant ki és több mint egy évtizeden keresztül tartott.

Mátyás a Bécs elleni hadjáratot 1482-ben indította meg: bekerítette a hatalmas, kiválóan megerődített várost, majd nagyjából két és fél év alatt gyakorlatilag kiéheztette.A készletekből rohamosan kifogyó és a felmentősereget hiába váró bécsi tanács 1485 tavaszán úgy döntött, megnyitja a kapukat.

1485 április-májusában a tárgyalások komolyra fordultak, a városi tanács eldöntötte, hogyha rövidesen nem érkezik felmentő sereg, megnyitja a kapukat. Mátyás és felesége, Aragóniai Beatrix királyné 1485. június 1-jén vonult be ünnepélyesen a városba.

Mátyás ezután Bécsbe helyezte át udvarát, ahol a helyi lakosok nem hódítóként tekintettek rá, a mai napig több emlékhely őrzi Mátyás nevét és tetteit a városban. A hódítást ezután is folytatta, a magyar hadak Mariborig jutottak előre, birtokukba vették Alsó-Ausztria és Stájerország nagyobb részét.

Mátyás király 1490. április 6-án Bécsben hunyt el, testét Magyarországra szállították, és Székesfehérvárott helyezték örök nyugalomra.

The post Így foglalta el Mátyás király Bécset first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu