Miközben szüleik számára az alkalmazotti lét jelentette a biztonságot, a mai tizen- és huszonévesek már nem feltétlenül álmodnak fix munkaidőről és irodai forgószékről. A Z generáció merész, rugalmas, digitálisan gondolkodik – és egyre több tagja látja a jövőt saját vállalkozásban. Az OTP Junior Piacralépők verseny három döntőse elmeséli, ők hogyan vágtak bele.

Generációváltás a munka világában

A Z generáció – vagyis az 1997 és 2012 között születettek – már úgy nőttek fel, hogy a digitális világ mindig is része volt az életüknek. Az internet, az okoseszközök és a közösségi média világában szocializálódtak, ennek megfelelően máshogy gondolkodnak a munkáról, mint az őket megelőző nemzedékek.

Számukra a rugalmasság, az önmegvalósítás és az értékteremtés fontosabb szempontok, mint a stabil állás vagy a hagyományos karrierút. Az „alkalmazotti biztonság” helyett a szabadságot és az autonómiát keresik, nem riadnak vissza a kihívásoktól – sőt, a kudarcot is inkább tanulási lehetőségként értelmezik.

Vállalkozni akarok – de miért?

A Z generáció számára a vállalkozás nem feltétlenül kockázatot, sokkal inkább lehetőséget jelent. A fiatal vállalkozók motivációi sokrétűek, íme néhány jellemző ok, amiért belevágnak:

• Kreativitás és önállóság: sokan szeretnének szabadon alkotni, új ötleteket kipróbálni, saját utat járni.
• Rugalmasság: nem szeretnék egy fix munkahelyhez kötni az életüket, inkább projektekben, szezonális munkákban vagy saját ritmusban gondolkodnak.
• Digitális eszközök előnyei: ma már egy vállalkozás elindításához gyakran nincs szükség irodára vagy komoly indulótőkére – elég egy jó ötlet, egy laptop és egy stabil online jelenlét.
• Közösségépítés: a közösségi média nemcsak marketingeszköz, hanem a márkaépítés és ügyfélszerzés fontos terepe is.
• Tanulás és fejlődés: a fiatalok számára nem feltétlenül kudarc, ha valami nem sikerül elsőre – sokkal fontosabb, hogy közben tapasztalatot szereznek.

Mentorprogram és 10 milliós fődíj – ez az OTP Junior Piacralépők

Az OTP Junior Piacralépők verseny olyan fiatal vállalkozóknak szól, akik pályájuk elején járnak vagy már elindultak a vállalkozói úton, de szeretnének továbblépni. A program különlegessége, hogy nemcsak pénzügyi támogatást ‒ összesen 10 millió forint fődíjat ‒ kínál, hanem három hónapos személyre szabott mentorálást és 3 millió forintos kezdőtőkét is biztosít a három legjobb csapatnak.

A cél: segíteni a fiatalokat abban, hogy meglévő vállalkozásukat magasabb szintre emeljék – valódi üzleti tapasztalattal rendelkező mentorok segítségével. A zsűri döntése alapján három induló juthatott be a döntőbe, ahol nemcsak saját ötletüket mutathatták meg, hanem valódi üzleti kihívásokban is bizonyíthattak.

Ismerd meg a döntősöket!

Bogyó Sándor – Wordy

Sándor számára a legnagyobb élmény a vállalkozásépítésben az, hogy teljesen a nulláról tud létrehozni valamit, amit korábban csak elképzelt. Ezalatt szabadon kiélheti a kreativitását is, miközben olyan termékeket fejleszthet, amelyek valóban értéket teremtenek a felhasználók számára. Nyelvtanulást segítő applikációja, a Wordy célja, hogy a nyelvtanulást élményszerűvé tegye sorozatokon és filmeken keresztül.

A három hónapos mentorálás során Sándor tesztelni szeretné a jelenleg 3 millió forintos kerettel elindított marketingkampánya működőképességét, és ha az eredmények igazolják a stratégiát, a továbbiakban a 10 millió forintos támogatás segítségével szeretne tovább haladni célkitűzése felé. Elmondása szerint a mentorálást leginkább a nemzetközi terjeszkedés, stratégiai partnerségek kialakítása és hatékony marketing kampányok tervezése terén tudná hasznosítani. Mivel egyedül dolgozik, úgy érzi,

nagy segítség lenne egy tapasztalt mentor, aki már végigment egy hasonló úton és tudna iránymutatást adni a skálázás, befektetői tárgyalások vagy épp az alkalmazás optimalizálása terén.

Nagy Bálint, Tóth Tamás, Sélley Balázs ‒ Parton Tali

A Parton Tali mára igazi márkává vált, egyfajta életérzéssé. A három fiatal egészen új dolgot honosít meg: közösségi élményre építő, napközbeni bulikat szervez, így olyan célcsoportot szólít meg, amelyik még vagy már nem leli örömét az éjszakába nyúló rendezvényekben. A csapattal mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél minőségibb rendezvényeket, minél különlegesebb élményeket tudjanak szállítani a közönségüknek. Hamarosan saját catering céget is terveznek indítani, ám hosszú távon úgy szeretnék növelni és fejleszteni a Parton Tali bulikat, hogy az eredeti szellemiség meg tudjon maradni – szabadság, szeretet, élmény, közösség.

Úgy érzik, jelen pillanatban, amennyire csak lehet, költséghatékonyan dolgoznak: Saját kútfőből, barátaik és közösségük bevonásával ingyenes promóciós stratégiákkal. Ha megnyernék a 10 millió forintot, a pénzt minőségibb marketinganyagokra költenék, minőségibb hangfelszerelésre, melynek segítségével „magasabb szintű rendezvényeket tudnának elhozni 2026-ban.” A mentorálással fejlesztenék magukat a jogi ismeretek, engedélyeztetés, catering, logisztika, marketing, PR, promóciós kampányok, hype generálás és az értékesítés terén. Szerintük egyébként „szimplán már attól komolyabban vennék az egészet, ha lenne valaki, aki többet vár tőlük.”

Staudt Laura – Rucicis

Laura saját kezűleg varrja különleges ruhadarabjait, miközben a fenntarthatóság és a közösségépítés is kiemelt célja. Szeretné minél szélesebb rétegekkel megismertetni márkáját, miközben arra ösztönzi az embereket, hogy bízzanak a fenntartható divatban és támogassák a magyar kisvállalkozásokat. Nyereményéből egy üzlethelyiséget nyitna Budapesten, amely később valódi alkotóműhellyé nőné ki magát, workshopokkal, sok közös varrással és akár divateseményekkel is. A mentorálásra azonban legalább annyira szüksége van.

Nagyon nehezen adom ki a munkát a kezeim közül, ahhoz vagyok hozzászokva, hogy mindent én csinálok. Viszont tisztában vagyok azzal, hogy véges a teherbírásom, ha fejlődni szeretnék, elengedhetetlen, hogy csapatban gondolkodjak. Sok olyan dolog van jelenleg a vállalkozásomban, amivel nem jutok egyről a kettőre, emellett vannak visszatérő nehézségeim, például az időgazdálkodással és a feladatok priorizálásával kapcsolatban. Ezekben sokat tudna segíteni a mentorálás, de biztos vagyok benne, hogy olyan szempontokat is kapnék, amikre most még nem is gondolok

– fogalmazott.

Így látják a zsűri tagjai a versenyt

Dancsné Engler Bernadett (OTP Bank, Mikro- és Kisvállalkozói üzletág vezetője)

Egyre több fiatalban jelenik meg az önmegvalósítás iránti vágy gyakran vállalkozás formájában. Ügyfeleinken keresztül ugyanakkor azt is látjuk, hogy a tapasztalat hiánya komoly kihívást jelent a kezdő vállalkozók számára az elindulásban és a sikeres működésben. Az OTP Junior Piacralépők műsorral éppen ebben szeretnénk támogatást nyújtani – erről már Dancsné Engler Bernadett, az OTP Junior Piacralépők zsűritagja beszélt. Az OTP Bank Mikro- és Kisvállalkozói üzletág vezetője elsősorban abban látja a verseny erejét, hogy segít a fiatal vállalkozóknak tudatosabban gondolkodni, tisztábban látni saját ötleteiket, és reális visszajelzéseket ad, amiből fejlődni tudnak. Szerinte a mentorálás akkor igazán hatékony, ha személyre szabott, és ott nyújt támogatást, ahol a legnagyobb hatást lehet elérni általa. A versenyzők vállalkozásainak értékelésében nemcsak az ötlet piacképessége volt fontos, hanem a személyes motivációjuk és a fejlődésre való nyitottságuk is. Hozzátette:

Számomra a fejlődési potenciál elsősorban nem magában az ötletben rejlik, hanem abban, hogy van-e mögötte valós piaci igény. Azt keresem, hogy az adott termék vagy szolgáltatás képes-e értéket teremteni, hajlandóak-e a potenciális vevők fizetni érte és elköteleződni mellette, és hogy a vállalkozó tett-e már lépéseket a piac validálása felé.

Gerendai Károly

Gerendai Károly szerint egy ilyen műsor hatalmas lehetőség, mert a fiatalok érdemi visszajelzést kaphatnak az ötleteikről. A Sziget Fesztivál alapítója, korábbi főszervezője, gasztro vállalkozó szerint a mentorálás különösen fontos ebben az életszakaszban: egy tapasztalt vállalkozó rá tud mutatni olyan buktatókra, amiket a kezdő még nem feltétlenül lát, de segíthet az ötlet finomhangolásában, a stratégia felépítésében is. Úgy véli, a verseny egyik legnagyobb előnye, hogy éles helyzetben kaphatnak a fiatalok visszajelzést az ötleteikről, és mentori támogatást a stratégiai gondolkodás megerősítéséhez. Ő maga mentori segítség nélkül kezdett el vállalkozni, de úgy gondolja, a mostani generációnak szerencséje van, hogy tanulhat mások tapasztalataiból. A döntés során nála különösen sokat nyomott a latban a vállalkozói attitűd: az elkötelezettség, a motiváció és a megvalósítási képesség. Meggyőződése, hogy

a legtöbbet a kudarcokból tanulunk, a hibák meg kijavíthatók, csak mielőbb fel kell ismerni őket. Fontos, hogy legyen víziójuk, de közben tudjanak rugalmasak is maradni, ha valamin mégis változtatni kell.

Fördős Zé

Fördős Zé, aki szintén tagja a zsűrinek, úgy látja, ha az ember rákészül egy ilyen műsorra, akkor kénytelen rendezni annyira a gondolatait, hogy egy picit struktúrában kezdjen gondolkodni. A Street Kitchen alapítója, kultúraszervező, műsorvezető szerint erre jó példák azok a feladatok is, amiket kaptak a versenyzőink, például SWOT analízist kellett készíteniük, üzleti tervet állítottak össze vagy épp offline event-et kellett szervezniük. Fördős Zé a vállalkozói gondolkodás gyakorlati részét emeli ki, amelyet a verseny struktúrája – a konkrét feladatok, a pitch szituációk – segít megerősíteni a fiatalokban. Kiemelten fontosnak tartja a mentorok szerepét, akik nemcsak sikeresek, hanem meg is osztják tudásukat.

A kiválasztás során ő azt kereste, melyik ötletnél látszik, hogy valóban a jelentkező szívügye, nemcsak egy „kísérlet”. Úgy véli, nem tökéletesre kell törekedni, hanem elég jónak lenni – a valódi sikert a kitartás hozza meg. Szerinte „az első években nem a sikert, és főleg nem a pénzügyi eredményt kell hajtani, hanem azt, hogy az álmunkhoz minél közelebb tudjunk kerülni.” A másik, amit nagyon fontosnak tart, hogy „elég jónak kell lenni”. Nem kell azonnal a tökéletességre törekedni, főleg egy kezdő vállalkozónak nem. Arra figyelmeztet, hogy egy kezdő vállalkozó könnyen beleeshet abba a hibába, hogy azt gondolja: addig, amíg a termék, a szolgáltatás vagy a rendszer, amit üzemeltet, még nincs tökéletesen kidolgozva, akkor addig nem is érdemes csinálni. Ezzel szemben

az elég jó teljesítmény az esetek nagy többségében, főleg hosszú távon, kitartással párosulva eredményre vezet.

Bátran lépj piacra!

Az OTP Junior Piacralépők verseny szereplőinek történetei jól mutatják: nem a tökéletesség, hanem a bátorság, a tanulás és a nyitottság visz előre egy vállalkozást. Az OTP Junior nemcsak anyagi, hanem szakmai támogatást is nyújt azoknak a fiataloknak, akik elindulnának a saját útjukon.

Ha benned is megfogalmazódott már egy ötlet, ne habozz: keress információkat, kérj tanácsot, vonj be szakértőket – és indulj el! Inspirációért pedig nézd meg az adásokat az OTP Bank YouTube-csatornáján.

The post Így gondolkodnak a Z generáció vállalkozó kedvű fiataljai first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu