Noszlopy Gáspár, az 1848-49-es szabadságharc egyik leghíresebb gerillaparancsnoka 173 éve, 1853. március 3-án hunyt el. A korábbi szolgabíró még a világosi fegyverletétel után is folytatta harcokat, sőt még Ferenc Józsefet is megpróbálta elrabolni – írja a Rubicon.
Gerillaként küzdött a szabadságharcban
Noszlopy egy somogyi köznemesi családba született 1820. augusztus 17-én. Apja köztisztviselői pályára szánta, ezért jogi tanulmányokat folytatott, később pedig a marcali kerület szolgabírája lett. 1848 szeptemberében, a Jellasics-féle támadás után – önként vállalva a feladatot – a horvát határőrök hátában támasztott népfelkelés egyik fő szervezőjévl vált. Első ütközetében, Marcali mellett legyőzött egy kisebb ellenséges csapatot, később azonban Debrecenbe kellett menekülnie a császáriak elől.
A tavaszi hadjárat egy kisebb sereg élén bevonult Kaposvárra, hogy újabb népfelkeléssel próbálja meg felszabadítani a Dunántúlt. Somogyot és Tolnát sikeresen megtisztította, a császári túlerőt azonban nem tudta feltartóztatni sokáig.
Júliusban Komáromba sietett seregével, ahol komoly érdemeket szerzett a vár védelmének megszervezésében, miután átadta Klapkának az általa toborzott zászlóaljat. Ezt követően a Bakonyba ment, ahol újabb gerillacsapatot gyűjtött, amellyel még a szabadságharc leverése után is a folytatta a hadakozást. Haynau osztagai és a hatóságok több hónapos hajtóvadászatot indítottak felkutatására, de csak 1850 áprilisában sikerült kézre keríteni.
Többször is megszökött a császáriak fogságából
A gerillavezért ekkor hadbíróság elé állították Pesten, de sikerült megszöknie, és újabb császárellenes szervezkedésbe fogott az Alföldön. A császári pár 1852-es alföldi látogatása alkalmával Noszlopy állítólag megpróbálta elrabolni Ferenc Józsefet, hogy így állíttassa vissza Béccsel a sárba tiport magyar alkotmányt.
A birodalom-szerte körözött katonát végül 1852. november 16-án, Pesten fogták el a császári csendőrök, és szoros őrizetben Bécsbe vitték. Noszlopy másodszor is meg tudott szökni, de a következő év elején újra a hatóságok kezére került, akik ekkor már nem bízták a véletlenre a dolgot: 1853 márciusában – két társával együtt – felakasztották a pesti Újépület udvarán.
Noszlopy halálát követően a megtorlás egyik leghíresebb mártírja lett, akit kortársai a források szerint nagyra becsültek. Kossuth például torinói emlékirataiban „a 19. század legbátrabb emberének” nevezte őt.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem és nemzettudat egyik legfontosabb eseménye. Lapunk ezért számos korábbi cikkében mutatta be csatáit és jelentős alakjait, amelyek közül néhány alább elérhető:
- Halálos csapdába csalták a románok a magyar forradalom hősét
- Főbe lőtte magát a magyar forradalom kiemelkedő politikusa
- Véres csatában szabadították fel Vácot a magyarok
- Jelképesen felakasztották a szabadságharc után a magyar miniszterelnököt
- Comblövés végzett a magyar szabadságharc hősével
The post Így halt meg a magyar szabadságharc híres gerillavezére first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
