Árpád-házi Szent Erzsébet, II. András magyar király lánya 1231. november 17-én, 24 esztendős korában hunyt el. A hercegnő önmegtartóztató életmódjáról és buzgó vallásosságáról vált ismertté, IX. Gergely pápa már négy évvel halála után szentté avatta, tisztelete pedig nemcsak német és magyar földön, de az egész keresztény világban elterjedt – írja a Rubicon.
Ki volt Árpád-házi Szent Erzsébet?
Erzsébet 1207-ben – valószínűleg Sárospatakon – született. Árpád-házi hercegnőként nem sokat tartózkodhatott családja körében, hiszen Magyarország diplomáciai érdekei a leány minél gyorsabb kiházasítását követelték. András ezért már négy esztendős korában eljegyezte Erzsébetet a türingiai őrgróf legidősebb fiával, IV. Lajossal, egy évvel később pedig leendő apósa, I. Hermann udvarába, Eisenachba küldte gyermekét. A hercegnő mindössze 14 esztendős volt, mikor egybekelt Türingia örökösével, Lajos és Erzsébet házassága azonban – a feljegyzések szerint – boldog és harmonikus lett, az évek során a párnak három gyermeke is született.
Erzsébetet szokatlanul buzgó vallásosság jellemzett – például vezeklőövet hordott, és a kor szerzetesi szokásai szerint ostorozta magát –, ez a szellemiség pedig intézkedéseiben is megmutatkozott.
Férje uralkodása alatt számos kórházat alapított, ahol gyakorta személyesen is kivette a részét a gyógyításból. Mikor Lajos 1225-ben keresztes hadjáratra vonult, Erzsében vette át Türingia irányítását. Ez idő alatt hatalmát a szegények megsegítésére használta: éhínség idején kinyittatta az uralkodói éléskamrákat, télire pedig mindazokat befogadta palotájába, akik fedél nélkül maradtak.
Erzsébet adakozása Lajos rokonainak cseppet sem tetszett, ezt az ellentétet jeleníti meg a szent hercegnő egyik legendája. Eszerint Erzsébet egy napon élelmiszert csempészett ki a rászorulóknak, amikor az őrgróf fivérei megállították, és megkérdezték, mit visz magával. Mivel a fiatalasszony el akarta titkolni szándékát, azt mondta, rózsák vannak a kötényében, az Úr pedig egyszeriben virágokká változtatta a kenyeret, hogy Erzsébetnek ne kelljen hazudnia.
Hogyan halt meg Árpád-házi Szent Erzsébet?
A hercegnő sorsa ugyanakkor hamarosan szomorúra fordult: a hazafelé tartó Lajos 1227 szeptemberében életét vesztette a keresztesek között kitört járványban, ami Erzsébetet nagyon megviselte. A gyász hatására még inkább a hit és az aszketikus életmód felé fordult, idővel apácának állt, önsanyargató életmódja pedig szép lassan felőrölte egészségét. A legendák szerint megjósolta saját halálát, ami 1231. november 17-én következett be, mindössze 24 éves korában.
A hercegnő halálát számos csodás esemény kísérte, így IX. Gergely pápa hamarosan megindította a köztiszteletben álló fiatalasszony kanonizációs eljárását, amely 1235-ben Erzsébet szentté avatásával zárult. Az Árpád-házi hercegnő kultusza a Német-Római Birodalom és Magyarország mellett idővel Itáliában, angol földön, de még az Újvilágban is elterjedt. Hazánkban IV. Béla emeltetett először templomot húga tiszteletére. A nagyvilágban többek között Marburgban, Londonban, Párizsban, illetve a kolumbiai Bogotában is ápolják Erzsébet kultuszát, akit – a bizánci Piroska császárnét is ideszámítva – az Árpád-ház ötödik szentjeként tisztelhetünk.
Az Árpád-házi uralkodók korában sajnos nem számított ritkaságnak, hogy a királyi család tagjai fiatalon távozzanak az élők sorából. Béla macsói herceget például húszas évei elején gyilkolták meg a Margit-szigeten, és hasonló korú lehetett Szent István fia, Imre herceg is, mikor tragikus módon elhunyt.
The post Így halt meg az Árpád-házi szent hercegnő first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
