Hermann Göring, a Luftwaffe főparancsnoka, a náci Németország egyik legbefolyásosabb katonai és politikai vezetője 133 éve, 1893. január 12-én született. Göring Hitler egyik legkorábbi hűséges követője volt, és nagy szerepet játszott a nemzetiszocialista diktatúra kiépítésében, valamint a világháborús hadműveletek irányításában – írja a Rubicon.

Ő örökölte volna Hitlertől a hatalmat

Göring 12 éves kora óta katonai iskolákba járt, az első világháború kitörése idején már katonai szolgálatot teljesített. A háború első hónapjaiban gyalogos hadosztályban harcolt, később azonban átjelentkezett a légierőhöz, ahol rövid időn belül a legeredményesebb pilóták közé küzdötte fel magát. A világháború alatt összesen 22 légigyőzelmet jegyzett, sikerei következtében pedig előbb az első osztályú Vaskeresztet, majd a Pour le Mérite-érdemrendet is elnyerte.

A világháborús vereség elkeserítette Göringet, aki a bukás okát leginkább titkos összeesküvésekre, a belső ellenség aknamunkájára vezette vissza. Ennek fényében nem meglepő, hogy 1922-ben a nemzetiszocialista pártnál (NSDAP) kötött ki, amely örömmel fogadta a háborús hőst. Hitler 1922 decemberében Göringre bízta az SA parancsnokságát, így döntő szerepet vállalt az 1923-as müncheni sörpuccs megszervezésében és kivitelezésében is.

Aktívan részt vett a Weimari Köztársaság lebontásában, majd a demokratikus keretek szétverésében, már Hitler első, 1933-as kormányában fontos pozíciókat töltött be.A porosz rendvédelmi erőkből megszervezte a rettegett Gestapót, felállította az első koncentrációs táborokat és segített felkészíteni a német haderőt a második világháborúra.

Mindemellett pedig szerepet vállalt az Ernst Röhm vezette SA félreállításában, az Anschluss lebonyolításában és az 1938. novemberi „kristályéjszaka” megtervezésében is. Eredményei nyomán a diktátor 1934-ben őt nevezte meg örökösének.

Kegyvesztett lett Hitler utódja

Miután Németországot egyre több háborús kudarc érte, Göring 1942-től mindinkább visszavonult a politikától, arisztokratikus szenvedélyeibe merült. Már a harmincas években hírhedt volt fényűző életmódjáról, óriási birtokokat szerzett, ahol mesés palotákat építtetett, vagy újíttatott fel. Göring emellett szenvedélyes gyűjtő is volt, a zsidóság és a megszállt országok kifosztása során például hatalmas képtárat és gazdag borgyűjteményt harácsolt össze, külsőségek tekintetében pedig úgy élt, mint az egykori fejedelmek.

A birodalom végnapjaiban aztán visszatért a nagypolitikába: 1945 áprilisában, Hitler születésnapja után a berlini főhadiszállásról váratlanul Berchtesgardenbe utazott, hogy a diktátor bukása után kezébe ragadhassa majd az irányítást. Göring számításai végül nem váltak be, a Führer ugyanis végrendeletében árulónak nyilvánította, és minden pozíciójától megfosztotta. Az egykori pilóta ezután Ausztriába menekült, arról azonban gondoskodott, hogy ne az előrenyomuló Vörös Hadsereg, hanem az amerikaiak fogságába kerüljön.

Göringet végül a nürnbergi törvényszék elé idézték, ahol 1946 októberében bűnösnek találták, és kötél általi halálra ítélték. Miután sikertelenül próbálta megváltoztatni kivégzése módját, október 15-én – cián segítségével – önkezével vetett véget az életének.

A második világháború idején Európa-szerte sok országban hatalomra került fasiszta mozgalmak milliók halálát okozták, történetüket alábbi cikkeinkben mutattuk be:

• Ezért ölette meg hű barátját Hitler
• Először a gyerekeit ölte meg, majd magával is végzett Goebbels
• Így készült fel Hitler az öngyilkosságra
• Saját vejét is megölette Mussolini
• Ezek voltak a ’45-ben kivégzett norvég kormányfő utolsó szavai
• Két miniszterelnököt is megöltek a román halálosztagok
• Így próbálta menteni családját Anne Frank apja
• Nincstelen zsidómentő lett a kőgazdag náciból

The post Így halt meg Hitler örököse first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu