Augusto Pinochet tábornok, Chile egykori elnöke 110 éve, 1915. november 25-én született. 1973-ban véres puccsal döntötte meg a törvényesen megválasztott marxista Salvador Allende elnök uralmát, az országot ezután a katonai kormányzat vezetőjeként, majd 1990-ig államfőként irányította. Megítélése máig megosztja a chileieket: sokan véreskezű diktátorként, mások viszont az országot a kommunizmustól megmentő, a gazdaságot konszolidáló államférfiként látják – írja a Nemzeti Archívum Sajtóarchívuma.
Rossz tanulóból lett teljhatalmú úr
Augusto José Ramón Pinochet Ugarte felső középosztálybéli családba született. Fiatalon a tanulásban nem jeleskedett, a katonai akadémiára is csak harmadszorra vették fel, katonai pályáját megkezdve azonban komoly sikereket ért el. 1966-ban megkapta a dandártábornoki rangot, három évvel később pedig a hadsereg vezérkari főnökévé nevezték ki.
Politikusként 1973-ban tűnt fel, ekkor az országban már anarchikus állapotok uralkodtak. Az 1970-ben, egy baloldali koalíció élén megválasztott, marxista ideológiában hívő Salvador Allende békés úton akarta szocialista állammá alakítani Chilét. Államosította az addig amerikai kézben lévő rézbányákat és a távközlési szektort, földosztást hajtott végre, feldühítve a jobboldali többségű parlamentet és az Egyesült Államokat is. A jobboldal lejárató hadjáratba kezdett, Washington beszüntette szállításait a dél-amerikai országnak, ami óriási gazdasági válsághoz, tömeges elégedetlenséghez, sztrájkokhoz és tüntetésekhez vezetett.
A jobboldali ellenzék összefogott, augusztusban a parlament többsége illegálisnak minősítette Allende kormányzását és felszólították a hadsereget az alkotmányos rend helyreállítására. Allende ekkor Pinochetet nevezte ki a szárazföldi erők főparancsnokának, ugyanis feltétlenül megbízott benne.
A hadsereg élén vette át a hatalmat
A hadsereg viszont eddigre már puccsot szervezett, 1973. szeptember 11-én katonai alakulatok szállták meg a stratégiai fontosságú pontokat, rádió- és tévéadókat, az elnököt lemondásra és külföldre távozásra szólították fel, amit ő elutasított és az elnöki palotában barikádozta el magát. A hadsereg rádióadója ezután bejelentette, hogy katonai junta vette át a hatalmat, az elnöki palotát elfoglalták, az ostrom alatt életét vesztette Allende is, aki egy 2011-es vizsgálat szerint reménytelen helyzetét látva öngyilkos lett. Az ország vezetését négytagú junta vette át, amelynek elnökévé Pinochetet választották meg. Rendkívüli állapotot hirdettek, a pártokat betiltották, az ellenzékkel véresen leszámoltak. Becslések szerint a másfél évtizedig tartó szükségállapot során legkevesebb 3200 embert gyilkoltak meg, tízezreket zártak börtönbe és kínoztak meg, egy időre még a nemzeti stadiont is koncentrációs táborrá alakították át, több ezren emigráltak.
A katonák a véres megtorlás után sikeresen stabilizálták a gazdaságot, Chile a térség legdinamikusabban fejlődő gazdasága lett. Pinochet 1974-ben korlátlan időre államfővé nyilvánította magát, uralmát 1980-ban népszavazás hosszabbította meg nyolc évvel. A társadalom idővel azonban kikövetelte a demokratizálódást, 1988 októberében a többség már újabb megbízatása ellen voksolt és az 1989-es elnökválasztáson a civil Patricio Aylwin győzött a hadsereg jelöltjével szemben.
Haláláig büntetlenül élt a diktátor
Pinochet 1990-ben lemondott, de 1998-ig megtartotta a hadsereg főparancsnoki tisztségét, és örökös szenátorként hazájában mentelmi jog illette meg. Külföldön viszont nem, így amikor 1998-ban az Egyesült Királyságba utazott orvosi vizsgálatra, egy spanyol vizsgálóbíró által kiadott elfogatóparancs nyomán letartóztatták. Kétéves huzavona után betegségére való tekintettel szabadon bocsátották, így a cukorbeteg, kezdődő aggkori elbutulásban is szenvedő Pinochet visszatérhetett Chilébe.
2002 júliusában lemondott örökös szenátori tisztéről is, 2004-ben a fellebbviteli bíróság megvonta tőle a mentelmi jogot. Ezután több eljárás indult ellene emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények, pénzügyi visszaélések, gyilkosságban való bűnrészesség, adócsalás miatt. 2005 végén rövid ideig házi őrizetbe került, de bíróság elé már nem, a tárgyalásokat újra és újra elhalasztották megromlott egészségi állapota miatt, mert többször kapott szélütést, agyvérzést, kétszer még az utolsó kenetet is feladták neki. Augusto Pinochet 91 éves korában, 2006. december 10-én halt meg szívroham következtében Santiagóban, nem sokkal halála előtt egy nyilatkozatban elismerte politikai felelősségét.
Chile mellett sok más dél-amerikai ország is megtapasztalta, milyen a diktatúra. Paraguayban Francisco Solano López, Argentínában pedig Jorge Rafael Videla épített ki véres terrorrezsimet, amelyekről lapunk alábbi cikkeiben írt:
The post Így halt meg Pinochet, a hírhedt diktátor first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
