Érdekes elképzelni, milyen lenne a világ, ha rajtunk kívül más értelmes lények is élnének a bolygón. Vajon hogyan viszonyulnánk egymáshoz, képesek lennénk a békés együttélésre, vagy véres háborúk robbannának ki közöttünk különbségeink nyomán? Ez ma csupán képzelgés, ám évezredekkel ezelőtt maga volt a valóság.
A tudományos bizonyítékok arra mutatnak, hogy a modern ember egykor több különböző emberfajjal is osztozott életterén. Európában és a Közel-Keleten a neandervölgyi, Ázsiában pedig egy rejtélyes faj, a gyenyiszovai ember lakta azokat a vidékeket, ahová Homo sapiens őseink bevándoroltak. Vajon elődeink ellenségként, vetélytársként vagy partnerként tekintettek rájuk? Többek között erről kérdeztük Dr. Hajdu Tamás antropológust és Dr. Varga Máté fejlődésgenetikai szakértőt, az ELTE Természettudományi Kar docenseit.
Honnan jöttünk?
Ez a cikk Honnan jöttünk? című sorozatunk hetedik része, amelyben az ember és a csimpánz utolsó közös ősétől kezdve mutatjuk be fajunk történetét egészen addig a pontig, amikor az egyetlen emberfajjá váltunk a földön.
Ők voltak a legközelebbi rokonaink
A neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis) létezésére mutató első leleteket 1856-ban találták meg, ám ekkor még nem mindenki értett egyet abban, hogy a maradványok valóban egy addig ismeretlen emberfajhoz tartoznak. Bizonyos kutatók úgy vélték, a csontok valójában egy beteg, deformitásokkal rendelkező modern emberéi.
Volt olyan alternatív hipotézis, hogy egy, a napóleoni háborúkban résztvevő kozákhoz tartozhattak a maradványok, aki bemászott egy barlangba meghalni
– árulta el Varga Máté a 24.hu-nak.
Ám a következő évtizedekben Európa-szerte kerültek elő az újabb és újabb leletek, amelyek egyértelműen bizonyították a neandervölgyi ember létezését. Mai ismereteink szerint a neandervölgyiek voltak a legközelebbi rokonaink: ugyanabból az ősből, a heidelbergi emberből alakultak ki, mint mi. Velünk ellentétben azonban nem Afrikában, hanem Európában jelentek meg, mintegy 300–400 ezer éve.
A leletek tanúsága szerint a neandervölgyiek Európa mellett jelen voltak a Közel-Keleten és Szibériában is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy egyidejűleg ilyen hatalmas területen terjedtek el. Sokkal inkább arra utal, hogy Nyugat-Európa és Ázsia között vándoroltak az éghajlati, időjárási viszonyoktól függően.
Amikor hideg periódus, eljegesedés jött, a nagy testű zsákmányállatokat követve délebbre vándoroltak, felmelegedéskor pedig északra vonultak. Szibériába például egy kedvezőbb klímájú, felmelegedési időszakban juthattak el
– részletezte Hajdu Tamás lapunknak.
Becslések szerint a neandervölgyiek fénykorában nagyjából maximum 10 ezer neandervölgyi ember élhetett egyidejűleg a bolygón.

Nem volt ostoba dúvad
The post Így haltak ki az emberi faj legközelebbi rokonai first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu