Két cikkel is jelentkezett a Portfolio.hu-n Farkas András nyugdíjszakértő, amelyekben a nyugdíjasok elszegényedésének okait járja körül, illetve felvetéseket fogalmaz meg arra, hogyan lehetne a folyamatot visszafordítani.
Megállapítja, hogy Magyarországon a nyugdíjasok helyzete romlik, mert egyre többen vannak relatív és abszolút szegénységben, részben a GDP-arányosan alacsony nyugdíjkiadások, részben a csak inflációkövető nyugdíjemelések miatt.
Rögzíti, hogy:
- a GDP arányában kirívóan keveset költ a magyar állam a nyugdíjakra (miközben az EU-átlag a 12,9 százalék, nálunk az idei évre 7,45 százalékot terveztek),
- a magyar időskori ellátások az OECD-országok között a legalacsonyabbak közé tartoznak,
- minden harmadik magyar nyugdíjast szegénység, minden hatodik nyugdíjast mélyszegénység fenyeget,
- a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett nyugdíjasok aránya a 2022-es 21,3 százaléktól 2023-ban 28,6 százalékra nőtt,
- a relatív jövedelmi szegénységi arány a 65 évesnél idősebbek körében a 2022-es 14,5 százalékról 2023-ban 24,6 százalékra emelkedett.
Hogy miért kerülnek szegénységi csúszdára a nyugdíjasok, azt mi is boncolgattuk a nyugdíjszakértővel – a csak inflációkövető nyugdíjemelésen kívül ebben szerepe van annak is, hogy az utóbbi pár évben jelentősen emelkedtek a bérek, így egyforma életút (jövedelem, szolgálati idő) mellett pusztán attól jóval magasabb nyugdíjat kaphatott valaki, ha nem rögtön kérte a nyugdíjazását, hanem tovább dolgozott. Az is jellemző volt, hogy az átlagnyugdíjaknál jóval ütemesebben emelkedtek az átlagkeresetek, így arányaiban egyre kevesebb lett az átlagos nyugdíj a nettó átlagkeresethez képest.
Második cikkében a nyugdíjszakértő a lehetséges megoldásokat vette számba, részben külföldi példákon keresztül. Szóba jöhet például a nem csak inflációt, hanem a bérek változását is követő nyugdíjemelés, de itt is kérdés lehet, hogy milyen arányban meghatározó a két tényező, hogy előre, vagy utólag hajtják-e végre a nyugdíjemelést, hogy milyen gyakori az emelés, milyen időszakot néznek, stb. Azt is taglalta, hogy ettől függően mi várható az intézkedésektől.
Kijelenti, hogy a nyugdíjemelésnek nem csak a relatív lecsúszást kell lassítania (ezt megteszi szerinte a 13. havi nyugdíj viszavezetése is), hanem a korábban megállapított, és emiatt fokozottan zsugorodó értékű nyugdíjak miatt keletkező méltánytalanságot is orvosolni kell, valamilyen kompenzációs elv mentén – ehhez a valorizációs szorzók mindenkori értékéhez igazodó korrekciós indexálását javasolja. Úgy véli, a nyugdíjak egymáshoz képesti leszakadását is kezelni, lassítani kell, például sávos nyugdíjemeléssel (a kisebb nyugdíjakat emeljék jobban).
További részletekért kattintson.
The post Így kerülhetnének le a nyugdíjasok szegénységi csúszdáról first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
