Romániát 1940-ben három szomszédja szorongatta területi követelésekkel: a Szovjetunió Besszarábia (a mai Moldávia), Bulgária Dél-Dobrudzsára tartott igényt, Magyarország pedig Erdélyből kívánta visszaszerezni a lehető legnagyobb területet. Bukarest kénytelen volt engedni, Sztálin megszállta a kiszemelt területet, amelyre a Molotov-Ribbentrop-paktum záradékában foglaltak szerint a németek is hozzájárultak. Ezen felbátorodva a magyar külügy is egyre határozottabban lépett fel, az augusztus 16-án kezdődött kétoldalú magyar-román találkozón azonban nem született eredmény – írja a Rubicon.hu.
A kérdés olasz-német döntőbíróság elé került, ahol Hitler egyensúlyra törekedett, el akarta kerülni, hogy két szövetségese fegyverrel essen egymásnak. Így született meg 1940. augusztus 30-án az úgynevezett második bécsi döntés, amellyel Magyarország – keleten a Kárpátok hegyláncáig, délen a Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Sepsiszentgyörgy vonalig – Erdély területéből
mintegy 43 000 négyzetkilométert kapott vissza, amelynek 2,4 milliós lakosságából az 1941-es népszámlálás szerint – 54 százalék, vagyis 1,3 millió fő vallotta magát magyarnak.
A döntés főként Magyarország számára volt kedvező, korabeli beszámolók tanúsága szerint – az új határvonalak kihirdetésekor Mihail Manoilescu, Románia külügyminisztere a sokktól el is ájult. Ettől függetlenül hazánk még jobban elköteleződött Németország mellett. Észak-Erdélybe időközben – 1940 szeptemberében – bevonultak a Magyar Királyi Honvédség egységei, ezzel megkezdődött a „kis magyar világ” négyéves időszaka.
Az első, felvidéki területnyereséget eredményező bécsi döntéshez képest komoly különbség volt, hogy míg a Csehszlovákia elleni revízió a müncheni konferencia függvénye volt – tehát ahhoz a britek és a franciák is áldásukat adták –, addig Észak-Erdély visszaszerzése a tengelyhatalmak nyomása révén valósult meg. A jövőben aztán ennek nem volt gyakorlati jelentősége, hiszen a győztesek nem tettek különbséget a revíziós sikerek között, a világháborút követően visszatértek a trianoni határok. Sőt, még három további települést át kellett adnunk Csehszlovákiának – itt írtunk erről részletesebben.
The post Így tért vissza Észak-Erdély Magyarországhoz first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
