Az élelmiszertermelők és -feldolgozók folyamatos költségnövekedése miatt a magyar kiskereskedelem sok esetben már nem képes visszaverni a beszállítók áremelési törekvéseit, ha azt akarja, hogy legyen termék a polcokon. Javarészt ennek tulajdonítható, hogy a hazai élelmiszerárak az árrésstop ellenére emelkednek. Erre tesz rá egy újabb lapáttal a hulladékgazdálkodási díjak (az úgynevezett EPR-díjak) múlt heti emelése – olvasható az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közleményében.
Az élelmiszer szegmensben a mostani díjemelés leginkább az üveges csomagolású termékeket, valamint a növényi olajokat érinti, mivel az EPR-díjak emelése szelektált volt. Csakhogy a kormány szeptember közepén felhatalmazta az illetékes minisztert, hogy minden előzetes egyeztetés nélkül bármikor módosíthassa ezeket a díjtételeket,
így nem kizárhatók a további díjemelések, amelyekhez immár nem kell szakmai előkészítés, illetve egyeztetés (azaz lényegében indoklás) sem.
A termékek csomagolását terhelő hulladékgazdálkodási díjak 2023-as drasztikus (sok csomagolóanyag esetében 7-10-szeres) emelése nagyban hozzájárult az utóbbi években az élelmiszereknél és más napi fogyasztási cikkeknél bekövetkező áremelkedésekhez. Ezt nemcsak a termelők, feldolgozók és kereskedők szakmai szervezetei támasztják alá nap mint nap, de a Gazdasági Versenyhivatal is hasonló megállapításra jutott a tej- és a tejtermékek, valamint a tojás árainak vizsgálatáról szóló jelentésében.
Óva intenek az EPR díjak további emelésétől
„Jól érzékelteti a problémát az étolajnál most bekövetkező díjemelés” – mond egy példát Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára. A legolcsóbb, az Árfigyelő szerint 700-750 forintos étolajoknál a 72 százalékos EPR-díj emelés 25-30 forint többletköltséget jelent. Mivel az EPR díj termékre vetített értéke része a beszerzési árnak, a költségnövekedés minden egyes potenciális beszállítónál bekövetkezik. Emiatt a kiskereskedelem nem lesz képes visszaverni a beszállítók ebből fakadó áremelési igényeit, így az emelés végül a vásárlókon csattan, hiába beszélünk árrésstopos termékről.
Ne legyenek illúzióink, az élelmiszer infláció zöme ilyen apró tényezőkből áll össze
– mondja Kozák Tamás.
A múlt héten bejelentett hulladékgazdálkodási díj emelések például nem is annyira az élelmiszer termékeket, mint inkább a háztartási cikkeket érintik, de természetesen ezek árának emelkedése is megjelenik a KSH fogyasztói árindexében.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség mindezek miatt arra hívja fel a figyelmet, hogy az illetékesek óvakodjanak az EPR díjak drasztikus emelésétől, figyelmüket pedig fordítsák inkább a hulladékgazdálkodási koncessziós jog alapján működő MOHU hatékonyságának javítására.
Emellett az OKSZ továbbra is azt szorgalmazza, hogy az infláció leszorítása érdekében a kormány a teljes élelmiszer vertikum bevonásával tekintse át az árakat meghatározó tényezőket,
köztük azokat is, amelyekkel – akár akaratlanul is – saját maga okoz költségnövekedést a piaci szereplőknek, a termelőktől a kiskereskedőkig, nehéz helyzetbe hozva végső soron a vásárlókat.
The post Infláció: kongatják a vészharangot a kereskedők a MOHU díjemelése miatt first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
