Jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma, miután Parajdon a Korond-patak elterelésével megbízott kivitelező munkához látott és elbontotta a külföldi szakértők javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátakat – írja az MTI Biró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök közlése nyomán. A folyó magas sótartalma miatt Maros megyében ismét romlott a vezetékes víz minősége.
A kritikus helyzetről szerdán késő este közösségi oldalán beszámolva Biró Barna Botond úgy fogalmazott, hogy az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által megbízott kivitelező beavatkozása odavezetett, hogy „innen, Parajdról mérgezzük a Kis-Küküllő vizét”. A tanácselnök hangsúlyozta, hogy a külföldi szakemberek javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátaknak épp az volt a célja, hogy kevesebb édesvíz jusson be a bányába, majd onnan, immár sós vízként a Kis-Küküllőbe.
A vízhozamcsökkentő gátak emelése után mért értékek a víz sótartalmának csökkenését mutatták, majd a kivitelező beavatkozása után a korábbinak tízszeresére emelkedtek.
Ehhez hozzájárult az is, hogy cég a patakot a munkálatok ideje alatt olyan helyre terelte, ahol a meder nem volt szigetelve. A kialakult helyzet miatt szerdán késő este összeült a Maros megyei katasztrófavédelmi bizottság, és elrendelte, hogy a bözödújfalusi víztárolóból kiengedett vízzel hígítsák a Kis-Küküllő vízét. Felszólították a vezetékes vizet a folyóból nyerő települések lakosságát, hogy tároljanak vizet, mert fennáll a veszély, hogy teljesen le kell állítani a gyulakutai és a dicsőszentmártoni víztisztító állomásokat a magas sótartalom miatt, hogy a só ne tegyen kárt a berendezésekben.
Tizenhat Maros megyei településen június elején vált ihatatlanná a vezetékes víz. Szerdára az állatok itatására alkalmasnak nyilvánították, amit este végül visszavontak. Itt tettték hozzá az illetékesek, hogy csütörtöktől az állatok itatásához is szállítanak vizet a falvakba. Biró Barna Botond közben a feladatkörök tisztázását kérte a parajdi bányakatasztrófa kezelésében. Továbbá – a sóipari társaság és a vízügyi hatóság vezetőire utalva – kifogásolta, hogy azoknak kell a helyzetből való kiutat megtalálni, akik felelősek a katasztrófa a kialakulásában.
A tanácselnök három lehetőséget lát a parajdi helyzet megfelelő kezelésére:
- A munkálatokban érintett sóipari társaság és vízügyi hatóság vezetőinek menesztése és új vezetők kinevezése.
- Tárcaközi bizottság létrehozása, amelyet kormányhatározattal döntési joggal ruháznak fel
- Rendkívüli állapot kihirdetése Parajdon, amikor katonai hatáskörökkel összpontosítják a felelősséget egyetlen helyre.
Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
The post „Innen, Parajdról mérgezzük a Kis-Küküllő vizét” – a parajdi katasztrófa után a Kis-Küküllő vízének sótartalma is jelentősen megugrott first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
