A kormány új, már társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete alaposan belenyúl több törvénybe is. A változás lényege, hogy 2026. február 1-jétől (ez a hatálybalépés jelenleg elképzelt időpontja) már a tervezőasztalról is lehet majd hitelre – persze, ha az ár megengedi, akkor akár az Otthon Start Program keretében kínált kölcsönnel is – lakást venni. Ehhez bevezetik az úgynevezett építményi jogot, ami a felépítendő épületben kialakítandó lakás adásvételi szerződésében vagy ahhoz kapcsolódó külön szerződésben alapítható, a vevő javára – írja az Azénpénzem.hu.
Az indoklás szerint a társasházi építményi jog hozzájárul ahhoz, hogy minden eddiginél nagyobb biztonságot élvezzenek a kivitelezők, a hitelintézetek és a vásárlók a folyamatban lévő beruházások során.
Az új lehetőség védelmet nyújt majd a vevőnek a végrehajtás, és a felszámolása esetén, mert gyakorolhatja a jelzálogjogosultat megillető jogokat az általa kifizetett vételár vagy vételárrészlet erejéig. A kormány szerint végső soron elősegíti azt, hogy az újépítésű lakások ára jelentősen mérséklődjön.
Nem tudni, hogy gond esetén ki viselné a kockázatot
Mi történik például abban az esetben, ha egy társasház valamilyen oknál fogva mégsem épül meg vagy eltér a tervezett formától – vetette fel a kérdést az ingatlan.com. A hirdetési portál nevében nyilatkozó Balogh László azt gondolja, hogy a bankok várhatóan olyan fejlesztéseket finanszíroznak majd, amelyeket pénzügyileg stabilnak és műszakilag is megbízhatónak tartanak. Így a banki hitelbírálat a vevőket is védheti – ha egy projekt nem kap hitelt, az akár előre jelezheti a beruházás kockázatait és megelőzheti a későbbi problémákat.
Az ingatlan.com szakértője szerint mindenesetre a vevőknek csak olyan, később megépülő új lakásokra érdemes hitelt felvenni, ahol meggyőződtek arról, hogy a lakásokat építő cég vagy vállalkozó megbízható, és a fejlesztés is minden bizonnyal megvalósul az előzetes terveknek megfelelően.
Az ugyanis még egyelőre kérdéses, hogy az előzetes tervektől eltérően megvalósult vagy meg nem valósult fejlesztések közvetlen és járulékos költségeit végső soron ki fizeti.
Aki beszállt, azt már nem ereszti
A jogszabálytervezet szerint elidegenítési tilalom is kivethető a később megépülő tulajdoni hányadra, amit a bankok valószínűleg alkalmazni fognak. Ez a gyakorlatban az ingatlan.com szerint gátat szabhat a hitelből finanszírozott „spekulatív” célú vásárlásoknak. Balogh László példaként elmondta, hogy ilyen például, amikor valaki minimális önerővel száll be egy új lakásba, majd a projekt befejezése előtt magasabb áron értékesíti a még el nem készült lakást. Az Azénpénzem azonban úgy véli, a korlátozással azok is csapdába kerülhetnek, akik élethelyzetük változása miatt szállnának időközben ki.
The post Itt a kormány építésügyi javaslata: nem létező ingatlant is vehetnénk hitelre first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
