A magyar gazdaság növekedése 2024-ben visszafogott volt: a GDP csupán 0,5%-kal bővült, miután 2023-ban 0,8%-os visszaesést könyveltek el. A lassú növekedés mögött gyenge külső kereslet, romló üzleti bizalom és csökkenő beruházások állnak – idézi a portfolio.hu az Európai Bizottság a 2025-ös országspecifikus ajánlásait.
Az idei és 2026-os kilátások azonban derűlátóbbak, de a kormány hivatalos 2,5 százalékos várakozásainál sokkal pesszimistábbak:
a gdp-növekedés várhatóan eléri a 0,8, illetve jövőre a 2,5%-ot, elsősorban a javuló keresletnek és az elektromosjármű-gyártás bővülő kapacitásainak köszönhetően.
Ugyanakkor a Bizottság szerint a magyar gazdaság jövőjét továbbra is rengeteg bizonytalanság övezi, különösen a globális értékláncok felé való erős kitettsége és a lehetséges vámhatások miatt. Az infláció jelentősen visszaesett: a 2023-as 17,0%-os csúcsról 2024-re 3,7%-ra csökkent.
Azonban a brüsszeli elemzés megjegyzi, hogy a pénzromlás üteme továbbra is gyors: az élelmiszer, energia, alkohol és dohánytermékek nélküli maginflációs mutató 2024-ben 5,9%-on állt.
A bizottság szerint az inflációs nyomást főként a belső kereslet és az emelkedő élelmiszerárak tartják fenn, így 2025-ben is magas infláció várható.
A beruházások jelentős visszaesést mutattak: éves alapon 2023-ban 7,7%-kal, 2024-ben pedig 11,1%-kal csökkentek, ami a legnagyobb visszaesés az EU-ban. Ennek okai a magas építési költségek és a bizonytalan gazdasági környezet.
Kockázatot látnak abban, hogy a beruházási ráta tavaly a GDP 23%-át tette ki, és Magyarországon emelkedtek leginkább az építési árak az EU-ban – írja a portfolio.
Gazdasági sebezhetőségek sorát azonosították
Az Európai Bizottság Magyarország továbbra is jelentős sebezhetőséggel küzd, különösen a versenyképesség és az államháztartás finanszírozása terén.
Az államadósság 2024-ben nőtt, a kamatkiadások és a bruttó finanszírozási igény is magasak maradtak.
A belföldi bankokat államkötvény-vásárlásra ösztönző adókedvezmények fokozták a kockázatot, mivel az állampapírok aránya a banki eszközökön belül nőtt – írják a jelentésben.
A bizottság egyebek mellet megjegyzi, hogy az inflációs nyomás tartósan jelen van a gazdaságban, a növekvő munkaköltségek pedig rontják a költség alapú versenyképességet.
Megjegyzik, hogy az állami ösztönzések sokszor kedvezőtlen piaci folyamatokhoz vezetnek, így például az ingatlanárak 2024-ben ismét gyorsuló ütemben nőttek, amit a támogatott lakossági hitelek és a kínálati korlátok együttesen hajtottak.
Más kormányzati beavatkozások is torzítják a pénzügyi piac működését:
nem célzott, hanem egyetemesen folyósított támogatott hitelek, adminisztratív kamatplafonok jellemzik a lakossági és vállalati hitelek piacát, ami további kockázatokat jelenthet.
A Bizottság szerint ezek a konstrukciók nem hatékony tőkefelhasználást eredményezhetnek, gyenge megtérülésű beruházásokat finanszírozva.
A költségvetési célok elérése is veszélyben van az uniós elemzés alapján. A költségvetési hiány 2024-ben 4,9%-ra csökkent a GDP arányában a korábbi 6,7%-ról, elsősorban ideiglenes beruházási kiadáscsökkentéseknek, szektoriális különadóknak és az alacsonyabb energiaár-támogatásoknak köszönhetően.
Konszolidációs lépések hiányában azonban 2025-ben és 2026-ban is magas hiány (4,6%, illetve 4,7%) várható.
Az uniós végrehajtó testület ismét felrója, hogy a magyar gyakorlat szerint a költségvetéseket jellemzően már az év elején elfogadják – a 2024-es év volt az egyetlen kivétel, amelyben az amerikai elnökválasztási kampányra hivatkozva csak novemberben mutatták be a büdzsét a parlamentnek –, azonban ezek a tervek gyakran módosulnak év közben.
A bizottság szerint a nyári költségvetési tervezési gyakorlat gyengíti annak megbízhatóságát, és csökkenti a gazdaságpolitikai előrejelezhetőséget, valamint az elszámoltathatóságot.
Strukturális reformok nélkül nagy bajban lesz Magyarország
Az Európai Bizottság amiatt is reformot sürget, hogy a népesség elöregedése hosszú távon komoly terhet ró a költségvetésre, ez pedig csak egyre rosszabb lesz beavatkozás nélkül.
Ezt alátámasztandó megjegyzik, a potenciális munkavállalók száma minden 65 év feletti személyre vetítve 2,9-ről 1,8-ra csökken 2070-ig.
Amiatt húzzák a vészharangot Brüsszelben, hogy Magyarországon a nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított aránya az egyik legnagyobb növekedést mutatja az EU-ban az előrejelzések alapján:
4,3 százalékpontos emelkedés várható 2022 és 2070 között.
A strukturális reformok elengedhetetlenek a jövedelmi konvergencia fenntartásához szerintük.
Újabb baljós előjelnek tartják, hogy a szakképzett munkaerő hiánya már most korlátozza a növekedést. Az Európai Bizottság értékelése szerint az oktatási rendszer nem termel elegendő magasan képzett dolgozót a munkaerőpiaci igényekhez képest. A probléma pedig nem is csak közelít, hanem már érezteti a hatását: a felsőfokú végzettségűek aránya az elmúlt évtizedben nem nőtt, és az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A hátrányos helyzetűek gyenge alapkészségei, a magas korai iskolaelhagyási arány és az alacsony digitális kompetenciák rontják a későbbi foglalkoztathatóságot – teszik hozzá.
Magyarországon az egyik legmagasabb a fosszilisenergia-támogatások szintje az EU-ban. A Bizottság szerint ezek GDP-arányos értéke 1,01%, és a kormány nem tervezi azok megszüntetését 2030 előtt. A támogatások kivezetése összhangban állna az uniós kötelezettségekkel, és mérsékelné a költségvetési nyomást.
A jelentés szerint Magyarországon a lakossági energiaárakat jelentős mértékben támogatja az állam, amivel nem kimondottan a rezsicsökkentésre utalnak. Kiemelik, hogy az áram ára 2024-ben kilowattóránként kevesebb mint 10 eurócent volt, szemben az uniós átlaggal, amely elérte a 32 eurócentet.
Az uniós értékelésben azt írják,
ez a mesterségesen alacsonyan tartott árszint csökkenti a háztartások motivációját arra, hogy megújuló energiába vagy energiahatékonysági beruházásokba fektessenek, különösen, mivel az ilyen projektek állami támogatás nélkül pénzügyileg nem versenyképesek.
A megújuló energiából történő áram-visszatáplálás díja is nagyon alacsony, mindössze 1,2 eurócent/kWh, ami tovább csökkenti a beruházási kedvet. Kifogásolják – ahogy az elmúlt években rendre ugyanígy megtették –, hogy a rezsicsökkentés nem célzott támogatás a rászorulóbbaknak, egyetemes juttatás, így nem segíti az energiaszegénység csökkentését sem.
A rezsicsökkentési rendszer átalakítását szorgalmazzák, hogy az tényleg azokat segítse, akiknek a magasabb energiaárak problémát jelentenek.
Az Európai Bizottság megjegyzi, hogy a társadalmon belüli vagyoni egyenlőtlenséget sem kezeli megfelelően a kormány, úgy látják, a GDP-növekedés előnyei nem oszlanak meg egyenlően. A szegénységi mutatók összességében jobbak az EU-átlagnál, de rosszabbak nagycsaládos gyerekek, alacsony képzettségű munkavállalók, idősek, fogyatékossággal élők és romák esetében. A legszegényebb rétegek helyzete különösen kedvezőtlen az alacsony adórendszeri progresszivitás, a gyenge szociális transzferek és a célzástalan támogatási rendszerek miatt.
The post Ízekre szedték Brüsszelben az Orbán-kormány gazdasági programját first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
