2006 júniusában járt legutóbb amerikai elnök Budapesten. Akkor George W. Bush látogatta meg Sólyom László köztársasági elnököt, és találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is. Bush az édesapja nyomdokait követte, hiszen az idősebb Bush elnök is járt Magyarországon a rendszerváltás idején, majd később Bill Clinton is ellátogatott hozzánk. Amikor Gyurcsány kezet foghatott az amerikai elnökkel Budapesten, már elhangzott Balatonőszödön a hírhedt beszéde, hiszen arra májusban került sor, Bush viszont júniusban jött Budapestre – ám a beszéd hangfelvétele csak szeptemberben szivárgott ki.
Barack Obama hivatalba lépését követően, 2010-ben találkozott ugyan a még éppen hivatalban lévő Bajnai Gordonnal, de Magyarországra nem látogatott el. Obama elnökségének egyébként sem volt prioritása Európa (bár sokszor járt a kontinensen), inkább a Közel-Keletre és a csendes-óceáni térségre koncentrált. Ennek ellenére azok a kritikák, amelyek később Donald Trumptól nagyon élesen hangzottak el, már Obamától is megérkeztek: Európa nem költ eleget a saját védelmére. Ennyiben van folytonosság az egymást váltó amerikai elnökök között.
Demokráciadeficit
Obama elnöksége ugyanakkor sokkal inkább volt demokráciaközpontú, mint a korábbi és későbbi elnököké. Majdnem egyszerre léptek hivatalba Orbán Viktorral, aki másfél évvel később lett másodszor Magyarország miniszterelnöke. Két külügyminisztere, Hillary Clinton és John Kerry hasonló tempóban vált egyre kritikusabbá a magyar kormánnyal, holott Kerry a saját bevallása szerint még magyar gyökerekkel is rendelkezett.
A demokratikus kritikák alól végül az első Trump-kormányzat meglepetésszerű győzelme hozott felmentést Orbánnak. Addigra annyira megromlott a viszony a demokratákkal, hogy hiába tűnt nagy kockázatnak, valójában nem volt érdemi veszélye annak, hogy – a hivatalban lévő kormányfők közül elsőként – az esélytelennek tűnő Trump mellett kampányolt.
Trump első elnöksége nem sok eredményt hozott Magyarországnak, viszont Orbán Viktornak érzékelhető politikai haszonnal járt.
(Ez részben igaz a második Trump-ciklusra is, bár az elmúlt bő egy évben sokkal több olyan döntés született, ami kifejezetten hátrányosan érinti Magyarországot.) A politikai nyomás megszűnt, az amerikai nagykövet – a március végén elhunyt David Cornstein – szinte szerenádot adott Orbánnak Budapesten, és előfordult az is, hogy alsónadrágra vetkőzve repültek együtt haza Amerikából.
Öröklési lánc
A demokraták 2020-as győzelme nem csupán az Obama-féle politikához való visszatérést jelentett. Joe Biden volt az utolsó olyan amerikai elnök, aki klasszikusan Európára figyelő politikát vitt, és alapvetően szövetségesként tekintett a kontinensre. Biden régi külügyes volt a szenátusban, éppen ezért választotta őt korábban alelnöknek a tapasztalatlan Obama, és kifejezetten nagy mozgásteret adott neki a külügyek terén. Biden még a Balatonnál is járt egy hivatalos küldöttséggel az 1970-es években, nászútnak álcázva.
A nagy mozgástérre egyébként semmi nem kényszerítette, az alelnöki pozíció furcsa az amerikai rendszerben – a személye valójában azért fontos, hogyha bármi történik az elnökkel, ne kelljen új választást kiírni, legyen kontinuitás. Egész láncolat van kijelölve erre. A lényeg, hogy az alelnök szerepe
egyszerre nagyon fontos és jelentéktelen.
Gyakran politikai utódnak is tekintik, ám semmilyen jogköre nincs – hogy ne alakuljon ki párhuzamos politikai hatalom az elnökével szemben. Olyan feladatai vannak, amelyeket informálisan az elnöktől kap.
A feladat
Azt, hogy JD Vance feladatként kapta-e meg az elnöktől Orbán Viktor meglátogatását, vagy a saját döntése alapján érkezik Budapestre, nem tudni. Ám azt igen, hogy a feladat Orbán Viktor megmentése. Legalábbis a megtámogatása, de az elmúlt hetek eseményei alapján úgy tűnik, valóban megmentésről van szó. Ez lehet az egyik oka annak, hogy végül – bár az utolsó pillanatban – összejött a budapesti látogatás.
A magyar kormány régóta kilincsel azért Washingtonban és Palm Beachen, hogy Trump látogasson Budapestre. Ahogy korábban írtuk, húsz éve nem járt Magyarországon amerikai elnök, egy ilyen látogatásnak súlya van, megmutatja az adott országnak és a vezetésének a helyét a világban.
Trump erre nem volt hajlandó, a pletykák szerint azért, mert a magyar kormány nem mutatott fel elég lehetőséget az amerikaiak számára ahhoz, hogy jöjjön. Ha megnézzük Trump külföldi útjait, szinte sosem megy sehova megtérülés nélkül.
Végül Orbán és küldöttsége utazott Washingtonba, ahonnan a magyar érdek szempontjából nem hoztak haza felmutatható dolgokat, kivéve egy írásban nem rögzített és ideiglenes megoldást egy olyan problémára, amelyet Trump okozott hetekkel korábban.
Rengeteg ígéretet tett viszont a magyar miniszterelnök arra, hogyan fog Magyarország amerikai eszközökbe és termékekbe befektetni, hogyan szállnak be az Orbán-körüli cégek a Trump világát körülvevő cégekbe. Orbán pedig mutogathatta a képeket, hogy milyen díszesen fogadták a Fehér Házban, majd pózolhattak a miniszterekkel az aláírt piros sapkákban.
Megromlott viszony
Később aztán olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy a kapcsolat megromlott az amerikaiakkal, mert még Trump köre sem tolerálta azt, amilyen mély baráti viszonyt ápol Oroszországgal a magyar kormány. Ennek diplomáciai szinten volt nyoma eddig is. Hiába nem tudta elfogadni a szenátus a magyar nagykövet személyét, az ideküldött ügyvivők közül az első kínaiul beszélt folyékonyan, a második az orosz ügyeket vitte korábban az amerikai külügyben. Ezek ritkán véletlenek.
Az is problémás lehetett a MAGA-tábornak, hogy Orbánék elkezdtek vesztésre állni. Érdekes volt megnézni, kik jöttek el a magyarországi CPAC-gyűlésre, amely pont ennek a MAGA-világnak a középpontja. Egyetlen hivatalban lévő vezető érkezett volna eredetileg, Andrej Babis cseh miniszterelnök, aki még a levegőben visszafordult Prága felé. Meglepetésként befutott Javier Milei, aki ugyan népszerű ebben a körben, de MAGA-figurának nehéz lenne nevezni, talán még populistának is. Milei keményvonalas libertariánus, ami sok dologban nagyon szemben áll az Orbán-kormány etatista politikájával. Ezen kívül csak európai feltörekvők és két amerikai képviselő jött el, ráadásul a kevésbé ismertek közül.
Ha volt is ilyen törés, a feloldása az lehetett, hogy az Orbán-kormány bukása komolyabb károkat okozna a MAGA-tábor szívcsakrájának, mint, amit azzal megmenthetnének, hogy nem mutatkoznak Orbánnal a kampányban.
Az önellentmondások embere
JD Vance viszont sok szempontból nagyon speciális szereplő. Az alelnök az egyik központja a jelenlegi amerikai kormány Európa-ellenes ágának, egészen brutálisan képes beszélni a kontinens országairól. Közben viszont minden idők egyik legnépszerűtlenebb alelnöke is.
Trump jelenleg elég hasonló problémákkal küzd, mint Orbán. A népszerűsége kibillent, aminek a hátterében az áll, hogy folyamatosan szembemegy azokkal az ügyekkel, amelyek mellett korábban kampányolt. Ez fokozottan igaz az alelnökére.
JD Vance a politikai karrierje elejét arra tette fel, hogy figyelmeztessen a veszélyre, amit Donald Trump jelent. Ezután lett az alelnöke.
A karrierje második felét arra tette fel, hogy figyelmeztessen az amerikai szerepvállalás kockázataira külföldön, valamint arra, hogy nem szabad megtámadni Iránt. Most, hogy az elnöke megtámadta Iránt, kénytelen volt a korábbi véleményét megtagadni.
Közben ráadásul nem egyértelmű, hogy ő lesz-e Trump hivatalos utódja – ebben látszólag még az elnök sem döntött. Két esélyes van erre: Vance és Marco Rubio külügyminiszter. Ugyanakkor Rubio saját politikai tőkével érkezett, és ezt arra használja, hogy a trumpi elképzeléseket igyekezzen valahogy sikerré formálni. Egy klasszikus megoldóember, akinek többnyire sikerülnek is a cselei a pályán.
Vance ebben kevésbé hasonlít rá, és még az is megtörténhet, hogy Orbán esetleges győzelme az alelnöknek segít politikailag.
The post JD Vance Magyarországon: Orbán miniszterelnök megmentési kísérlete first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
