Tálcán kínálta fel a kormányzati propaganda fő végrehajtója, Balásy Gyula céges érdekeltségeit az államnak. A Lounge nevű kommunikációs birodalom vezére könnyeivel küszködve bizonygatta a Kontrollnak adott interjújan, hogy mindent jogszerűen csináltak az állami hirdetési, majd rendezvénypiacon is monopol pozícióba kerülő cégeinél, de mivel az általuk vitt kommunikációs feladatok „túlmutatnak a piaci jellegű feladatokon”, ezek elvégzése „a legjobb helyen bent van, az államháztartásban”.
A Balásy által vitt feladatok valóban túlmutatnak a hagyományos kommunikációs feladatokon: ők hajtották végre a hírhedt kék plakátos kampányokat és a nemzeti konzultációk kommunikációját, az ördögien nevető Sorostól a még ördögibben nevető Zelenszkijig. Az sem volt ellenükre, hogy égből hulló bombaként ábrázolják az Oroszországra kivetett uniós szankciókat, és egy országnak hazudjanak a Tisza adóemelési terveiről.
A kormány 2015-ben hozta létre a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKOH), eredetileg azért, hogy spóroljon az állami kommunikációs kiadásokon. Itt összpontosul az összes minisztérium, állami cég, szervezet és hivatal hirdetési költése. Az elgondolás az volt, hogy a keretmegállapodásba több piaci szereplőt válogatnak ki, akik aztán ajánlatot tehetnek a minisztériumok és állami cégek reklámkampányaira, de végül
2018 óta az összes keretmegállapodást Balásyék nyerték, azóta az összes állami hirdetési az ő markukban összpontosul.
Balásy az interjúban azt állította, munkájuk kisebb részét tették ki a kormányzati propagandakampányok, ez azonban nem igaz: az utolsó NKOH-s, 225 milliárd forint értékű keretszerződésük majdnem 60 százaléka, mintegy 130 milliárd forint a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetirodától ered. Ha csak a kormányzati költéseket nézzük, a propaganda szerepe még dominánsabb: a minisztériumok és államtitkárságok kommunikációs kiadásának 90 százaléka ment Rogánékhoz, akik a teljes büdzséjüknek 99,5 százalékát kormányzati kampányokra szánták.
Balásy maga is szépen gyarapodott a bő kezű állami megbízásokból: 2017 óta összesen mintegy 92,5 milliárd forint osztalékot vett ki, a legutóbbi Forbes-lista szerint 78,7 milliárd forintos vagyonával ő az ország 37. leggazdagabb embere.
Arról, mit jelent a kommunikációs szektornak Balásy eltűnése, és hogyan torzította a cégcsoportja a piaci viszonyokat az elmúlt egy évtizedben, a reklámszakma képviselőit kérdeztük.
„Volt egy csomó, értelmetlen költés, amely egyedül azt a célt szolgálta, hogy Balássyhoz folyjon az állami pénz”
„Egy olyan cégcsoportról beszélünk, amelynek kizárólag állami megrendelései voltak. 99,9 százalékban propaganda célú feladatokat végeztek, melyek most megszűnnek, és ezzel az a cégben lévő érték is eltűnik” – mondta lapunknak Szabados Krisztián, a Flow PR ügyvezető igazgatója, hozzátéve, az ügyfélkör eltűnése azt is jelenti, hogy a cég innentől nullszaldós vagy mínuszos – maga Balásy is arról beszélt, hogy az 500 munkavállaló kifizetése is veszélybe került.
Balásy hivatkozott arra, hogy megrendelőik között voltak magánvállalatok is. Szabados viszont arra hívta fel a figyelmet, a szakma pontosan tudta, hogy
magánvállalatok csak akkor szerződtek Balássy cégeivel, ha jó pontokat akartak szerezni a kormánynál.
Gyakran akkor is NER-közeli szereplőket választottak magáncégek a tendereken, ha tudható volt, hogy nem ők képviselik a legmagasabb szakmai minőséget, és nem a legjobb áron végzik el a munkát. Ám ezek a cégek a továbbiakban aligha kockáztatják a jó viszonyt a következő kormánnyal az által, hogy a Fideszhez köthető Balásyval üzletelnek, így jó eséllyel ez a szerződésállomány is kuka, mondta Szabados.
A propagandatevékenység mellett az összes állami intézmény a kommunikációjáért Balásy felelt, de miután nem volt meg a szakmai tudásuk ahhoz, hogy az összes munkafolyamatot lefedjék, sok esetben alvállalkozóként bevontak más cégeket is a piacról. „Olyan mennyiségű megrendelésük volt, hogy annyit nem lehet elvégezni, nem lehet annyiféle tudást egy helyre lapátolni” – mondta Szabados, aki szerint az eltűnésük nem fogja alapjaiban feldúlni piacot:
a bevételük nagy része politikai propagandából származott, ami a Tisza Párt ígérete szerint megszűnik.
MagyarPéter régóta azt hangoztatja, a propaganda tiltott állami finanszírozását és az így felszabaduló 500 milliárd forint forrást az állami egészségügyre fordítják, így ez a piac egyszerűen megszűnik. Ugyanakkor, ha megszűnik a monopolhelyzetük az állami intézmények és vállalatok piacon, ott nyílhat tér a versenynek, több cégnek lesz lehetősége pályázni, mondta Szabados, hozzátéve, hogy ezt a szegmenst is nehezen indokolható költések jellemezték.
Mindenki tudja, hogy az MVM adja az áramot, minek hirdetni? Volt egy csomó, értelmetlen költés, amely egyedül azt a célt szolgálta, hogy Balássyhoz folyjon az állami pénz.
Szabados kiemelte, hogy a legdurvább piactorzító tényező a vissza nem térítendő állami támogatások rendszere volt: sok, a NER másodvonalához tartozó reklámügynökség jutott jogosulatlan előnyhöz ezekkel a dotációkkal.
Arra is kitért, hogy Magyarországon az az abszurd helyzet állt elő, hogy maga az állam volt a legnagyobb hirdető, a reklámtorta nagyjából felét tették ki az állami szereplők költései. Ám miután a költések jelentős része indokolatlan és felesleges volt, Szabados arra számít, hogy nem a tortát fogják igazságosabban újraosztani, hanem kisebb lesz a torta.
Balásy azt állította, hogy alvállalkozóként a piac nagy részét foglalkoztatták, de ezt Szabados kikéri magának: nagyon sok ügynökség nem akart a közelükbe menni, „a piacon sok olyan szereplő volt, akiben volt morális tartás”.
„El se játszották, hogy kiírnak egy tendert, amit megnyernek, csak közölték, hogy ezt mostantól ők csinálják”
Marosi Gergely, a Mito Creative kreatív igazgatója szerint is Balásy egyik legfelháborítóbb állítása az volt, hogy a reklámszakma egészével munkakapcsolatban voltak. „Rengeteg olyan ügynökség van a piacon, amelynek nem hajlott meg a gerince az elmúlt tíz évben, és próbáltak piaci körülmények közt működni. Az biztos, hogy olyan mennyiségű feladat összpontosult náluk, hogy sokat továbbadtak egy alvállalkozói körnek, de az pofátlan hazugság, hogy ebben az egész magyar reklámpiac benne volt” – mondta.
Habár nem az a szakterülete, hogy cégek értékét megbecsülje, Marosi annyit elmondott a Balásy-birodalom kapcsán, hogy egy ügynökség értékét két tényező határozza meg:
- az ügyfelek mennyisége és minősége,
- valamint a munkatársak a szakmai kvalitása.
Miután Balásyék ügyfélköre szinte 100 százalékban állami megrendelőkből állt, ez most a után nullára csökken, és Marosi szerint az az interjúban elhangzó állítás, miszerint Balásy csapata a mestersége csúcsát képviseli, a szakmában keringő információk alapján nem helytálló. „Ráadásul nem tudja fizetni az emberei bérét, mert zárolva vannak a számlák, így minden bizonnyal ők is elfognak párologni.”
Az, hogy Balásyék leuralták a piaci állami szegmensék, és a többi szereplő nem férhetett hozzá ehhez az ügyfélkörhöz, Marosi szerint nagyon nehéz helyzetbe hozott mindenkit. Az állam volt a legjelentősebb szereplő a reklámpiacon, mely nem teljesítmény alapon, nem fair módon, nem piaci versenyben osztotta a megrendeléseket, hanem lényegében parancsszóra mutatott rá Balásy cégcsoportjára. „El sem játszották, hogy kiírnak egy tendert, amit megnyernek, csak közölték, hogy ezt mostantól ők csinálják. Ez iszonyú nehéz helyzetbe hozta az egész piacot.”
Marosi szerint Balásyék jelenléte elképesztően káros volt a teljes piacra nézve. Sokkal jobb fizetéseket tudtak kínálni az alkalmazottaknak, ami felnyomta a béreket, és elszívta azokat a szakembereket, akiknek nem voltak morális aggályai a kormányzati propagandával szemben, továbbá ha elindultak is piaci tendereken, az állami megrendelésekből olyan tőkét halmoztak fel, hogy lefelé tudtak menni az árazásban, ami a többi ügynökséget hozta még nehezebb helyzetbe.
Marosi kitért arra is, nem azzal van a baj, hogy az állami szereplők kommunikálni akarnak, hiszen az országimázson vagy akár a MÁV kommunikációján dolgozni sok szakmabelinek álom lenne, viszont a NER-ben a teljes rendszer a lopásra, valamint a milliók lelkét és tudatát mérgező propagandára lett berendezve.
Balásy 92 milliárd forint osztalékot vett ki a cégből. Egy nagy, magyar piacon működő ügynökségnél ez az összeg nem az osztalék, amit kivesznek, még csak nem is a profit, hanem gyakorlatilag 15 év árbevétele összeadva.
A szakmai várakozások kapcsán elmondta, habár arra senki sem számít, hogy a nyakukba zuhan a mézesbödön, abban bíznak, hogy egy teljesítményalapú, tiszta és fair piaci verseny alakul ki. „Győzzön az, akinek a legjobb ötlete van, aki a legjobb csapattal dolgozik.”
The post „Jelenléte elképesztően káros volt a teljes piacra nézve” – szakmabeliek a propaganda karmesterének kapitulációjáról first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
