Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) tisztviselői a napokban bejelentették, hogy egy viszonylag hosszú átmeneti időszak után kezdetét vette a La Niña éghajlati jelenség. A tájékoztatás szerint ez az időszak várhatóan gyengébb és rövidebb lesz a megszokottnál, azonban Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa a 24.hu-nak elmondta: mivel egy erős El Niñóból megyünk át egy gyenge La Niñába, nagy valószínűséggel a megszokottnál hidegebb lesz a tavaszunk.
Mi is az az El Niño és La Niña?
Dél-Amerika északnyugati partjaitól nagyjából Indonéziáig húzódik az a tőlünk nézve messze eső régió, amely az úgynevezett ENSO jelenségen keresztül az egész bolygó időjárását nagyban befolyásolja. A betűszó kibontva El Niño – Southern Oscillation, vagyis El Niño – Déli Oszcilláció, ami egy tengerfelszíni hőmérsékleti anomáliát takar.
Ennek mozgatórugói a mindig keleti irányból fújó passzátszelek. Amennyiben erős a légmozgás, akkor a dél-amerikai szárazföldnek ütközve hideg víz tör a felszínre, így tehát minél erősebb a passzátszél, annál több hideg víz áramlik fel, és lepi el a több millió négyzetkilométeres felületet. Ha viszont a szél gyenge, épp ennek ellenkezője történik, vagyis alulról érkező hűtés hiányában a vízfelszín hőmérséklete egyre csak emelkedik.
A vízfelszín hőmérsékletét havonta regisztrálják, és a hő változásától függ, hogy El Niño, La Niña vagy épp semleges időszakról van szó.
Plusz/mínusz fél Celsius-fokos eltérésnél még semleges állapotról beszélünk. A pozitív irányban történő, fél fokot meghaladó eltérésnél viszont már létrejön az El Niño-hatás, ugyanilyen negatív változásnál pedig a La Niña.
Mérsékelt hatása lesz ránk
A Kiderül.hu munkatársa lapunknak elmondta: bár a NOAA tisztviselői azt közölték, hogy a várakozások szerint tavaly nyáron kellett volna elkezdődnie a jelenségnek, az ECMWF szezonális előrejelzés már tavaly nyáron és ősszel is legfeljebb egy gyenge La Niña állapotot jelzett. Az előrejelzések szerint egyébként valóban rövid és gyenge La Niña-időszakra számíthatunk: a NOAA jelenleg nagyjából 40 százalékra becsüli annak az esélyét, hogy a La Niña 2025 márciusában-májusában még fennmarad.
Molnár László azonban hozzátette, az adatok alapján úgy tűnik, nagyjából tavasz elejéig tarthat ki a La Niña, és a mélypontja is csak valahol mínusz 0,6 fok környékén alakulhat.
Magyarországra emiatt nem is lesz hatása önmagában.
A meteorológus szerint a La Niñának legalább öt hónapon keresztül fenn kellene állnia ahhoz, hogy abból Magyarországon kimutatható aszály, tehát csapadékhiányos helyzet alakulhasson ki. Annyiban viszont van hatása az ENSO-jelenségnek hazánk klímájára, hogy az idei téli időszak azért jóval hidegebb, mint a tavalyi volt, mert egy rendkívül erős El Niñóból megyünk át egy gyenge La Niñába. A differencia hatalmas, 2,5 fok környéki, ami azt jelenti, hogy a hőelvonás óriási.
Molnár László szerint jelenleg 6 hónapra van előrejelzésük, tehát nagyjából a nyár közepéig látunk most el, ez alapján nagyrészt semleges állapot lesz, maximum a legvégén mehet át gyenge El Niñóba. A felfutás pedig jól láthatóan elmarad a 2023-ban tapasztaltaktól, ami nem meglepő, ugyanis jellemzően 5–8 évente szokott robbanni egy olyan erős El Niño.
A meteorológus fontosnak tartotta kiemelni, hogy ugyan a La Niña várhatóan nem okoz majd jelentős változást hazánk klímájában, a poláris örvény viszont rendkívül erős az idei tél folyamán.
Ez egy ketyegő bomba, ugyanis minél később következik be a szezonális legyengülése, annál markánsabb hidegbetörést vonhat maga után.
Elmondása szerint hasonlóra számíthatunk, mint az ukrán–orosz háború kitörésének időpontjában, amikor szintén nagyon sokáig kitartott a poláris örvény erős szinten, majd 2022. február végén szakadt be, és okozott szokatlanul hideg tavaszt.
The post Jóval hidegebb tavasz jön, mint vártuk first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
